Bakteriofág paraziták. Bakteriofág

Tényleg komoly lehet a baj, ha már oltják a minisztereket - igaz, ha tényleg beüt a járvány, ez is csak annyit ér, mint halottnak a csók.

Meglehet, ezúttal nem volt bakteriofág paraziták az évek óta tartó para, s hamarosan hazánk határain kopogtat az időközben mutálódott madárinfluenza-vírus. A madárinfluenza egyike az emberiséget kísérő és pusztító sok-sok vírusos nyavalyának: a madárinfluenza-vírust először az as évek elején mutatták ki Olaszországban - mára gyakorlatilag az egész világon elterjedt, ennek megfelelően erősödtek fel a vele bakteriofág paraziták félelmek is.

Szállj, szállj, madár! A madárinfluenza okozója egy virtigli influenzavírus, annak is az A altípusából. Valamennyi madárinfluenza-vírus amúgy a vírusok jelentős, latinul Orthomyxoviridae családjába tartozik, s valóban: többnyire pontosan olyan randák, mint a nevük.

A vírusok kapcsán annyit feltétlenül érdemes megemlíteni, hogy a tudósok ma is vitatkoznak azon, hogy egyáltalán élő organizmusnak tekinthetők-e. A vírusok tartalmaznak ugyan genetikai átörökítő anyagot általában csak egyfélét, azaz vagy DNS-t vagy RNS-tsőt saját és szép, szabályos fehérjeburokkal is bírnak, ám életfunkciókat csak akkor mutatnak, ha összekapcsolódtak a megfertőzött sejttel - ekkor módosítják annak működését gyakorlatilag saját szolgálatukba állítjákmiközben akár több százezer példányban is lemásolhatják magukat.

Mindez persze a gazdaszervezet megbetegedését, sőt halálát is okozhatja - mivel a vírusok notórius paraziták, így szinte kizárt, hogy ők lettek bakteriofág paraziták az első élő organizmusok a világon.

Egyébként is: milyen élőlény az, amelyiknek nincs anyagcseréje, önálló mozgásra pedig képtelen?

Ahhoz képest, hogy milyen apró szörnyszülöttei a természetnek méretük húsz és négyszáz nanométer között ingadozik, azaz csak elektronmikroszkóppal láthatókszinte minden élő szervezetet képesek megbetegíteni. Vannak kifejezetten baktériumokra szakosodott bakteriofágnövényeket pusztító, továbbá állati vírusok ide tartoznak morfológiájukat tekintve az embervírusok istovábbá speciális retrovírusok. Egy bakteriofágról például el se hinné az ember, hogy nem egy perverz japán képregényrajzoló tervezte - de hát az ikozaéder alakú fejrész, alatta a gallér, a helikális spirális elrendezettségű nyakrész meg a négy pókszerű "láb" láttán már kapásból földbe gyökeredzik a lábunk.

A vírusok másik sajátos tulajdonsága a rendkívüli változékonyság: gyorsan mutálódnak, illetve kereszteződnek egymással, ami által folyton új alfajok keletkeznek, melyek ellen szervezetünk bakteriofág paraziták még nem készülhetett fel.

Tartalomjegyzék

Amiként felfedezésük, úgy az ellenük való védekezés is bonyodalmas, elvégre a standard bakteriofág paraziták még nem tudtak különbséget tenni az egészséges gyógynövény férgek a fertőző sejtek között, a még inaktív vírus pedig - nem lévén önálló anyagcseréje - nem is vesz fel semmilyen idegen anyagot. A szervezet maga szorgalomból persze gőzerővel védekezik: egyrészt eltolja a testhőmérsékletet a vírusoknak továbbá nekünk oly kedvező Celsius-fokos tartományból, aminek igen magas láz lesz a kövezkezménye, másrészt a megtámadott sejtek interferont termelnek, ami a még egészséges sejtekben gátolja a vírusok aknamunkájának kibontakozását.

Manapság ismertek speciális vírusellenes gyógyszerek is, de az orvosok leginkább még a megelőző védőoltást javallják - ennek egyetlen hátránya, hogy csak a már felbukkant vírusok ellen fog védeni, az ezek nyomán belőlük keletkező mutánsok és hibridek ellen hatástalan.

A nagy baj az, hogy éppen az ilyenek felbukkanásától tartanak az orvosok már évek óta. Madarat tolláról A madárinfluenzáról kezdetben úgy hitték, hogy speciálisan madarakra dizájnolt betegség, amit ember általában nem kap el. Később úgy módosult a megállapítás, bakteriofág paraziták embert is megfertőzhet, sőt meg is ölhet a betegség, de azt csak madártól kaphatjuk el, a közvetlen, emberről emberre szálló vírusterjedés kizárt.

Navigációs menü

Ma már ennél is pesszimistább a tudományos közvélemény. A madárinfluenza-pánik először ben jelentkezett: ekkor a vírus legveszélyesebb, H5N1 altípusa terjedt át emberekre Hongkongban: tizennyolc ember fertőződött meg, s közülük hat meg is halt. A fertőzést ekkor sikerült lokalizálni, nem kis részben annak köszönhetően, hogy a környék teljes baromfiállományát kiirtották. Azóta is ez a vírusaltípus a félelmek legfőbb tárgya, habár azóta még négy altípus okozott emberi megbetegedést de egyik sem ennyire kiterjedten.

Tavaly januárban kezdődött az újabb gigantikus madárinfluenza-járvány: előbb Vietnamban és Thaiföldön, majd utóbb szinte egész Kelet-Ázsiában.

Bakteriofág paraziták fertőzést okozott az emberek körében is. Hiába sikerült márciusra megfékezni a járványt ennek érdekében legalább 40 millió baromfit mészároltak le pusztán a legfertőzöttebb területekena halálos áldozatok száma csak a két kiinduló államban huszonháromra rúgott. Ráadásul a fertőzés bakteriofág paraziták végén átterjedt a disznókra is, ami tovább erősítette az új vírustörzsek megjelenésére vonatkozó félelmeket.

Az új típus felbukkanása és elterjedése mindenekelőtt azért volna végzetes, mert ez akár emberről emberre, pusztán cseppfertőzéssel is terjedhetne, miközben tünetei sokkal durvábbak lehetnek egy szinte már megszokott emberi nátháénál. A vírus veszélyességét mutatja, hogy a fenti halálesetek kivétel bakteriofág paraziták állattal baromfival való érintkezés révén bekövetkező fertőzésből adódtak - mi lesz itt, ha a vírus jól ismert rokonaihoz hasonlóan villamoson, repülőn és a vállalati légkondin keresztül is terjedni fog!

Bakteriofág paraziták legújabb, minden eddiginél veszélyesebb járvány idén januárban indult - a változatosság kedvéért már megint Vietnamból ezt jól magyarázzák a sajátos helyi tartási körülmények is, elvégre itt a baromfit szinte házi vastagbél öntözési paraziták tartják - lásd még Petőfi témába vágó költeményét.

A járvány iszonyú sebességgel terjedt az állatállományban, s hamarosan jelentkeztek az első emberi fertőzési, majd halálesetek is. Előbb egy kisgyermek, majd az édesanyja halt bele a madárinfluenzába: itt fennállt az emberről emberre történő fertőzésnek bakteriofág paraziták a gyanúja.

Még nagyobb gond, hogy a vírus számos megbetegedést okozott sertések között is, márpedig a sertés közismerten hordozza az emberi influenzavírusokat is.

Éppen ezért a disznó a természet ideális kísérleti laborja, ahol ólmelegben, kedvező hőmérsékleten jöhetnek létre azok az új víruskombinációk, melyek világméretű járványt okozhatnak az emberek körében.

Júliusig a vírus már 58 halálos áldozatot szedett jórészt Vietnambanráadásul a kutatókat a fertőzötteken belüli halálozási arányszám csökkenése is aggasztja - ez ugyanis bakteriofág paraziták a jele lehet, hogy a vírus immár sokkal könnyebben terjed emberről emberre; ezért cserébe, a fordított arányosság jegyében, a fertőzöttek relatíve kisebb százaléka hal bele a betegségbe. Csak egy példa: a hírhedt as H1N1-járvány, közkeletű nevén a spanyolnátha halálozási rátája "csak" ötszázalékos volt.

Miután ez is több tízmillió halottat jelentett, könnyen kiszámolható, hogy a vírus akkor elfogadva egy 30 millió "spanyolhalottról" szóló mérsékelt becslést legalább millió embert fertőzhetett meg. És ne felejtsük: valamikor a spanyolnátha is a semmiből jött. Szeretném bejárni a földet Az idei járvány különlegességét mindenekelőtt az okozza, hogy ezúttal nem maradt meg a Távol-Keleten, hanem s ekkor a vándormadarak kerültek gyanúba továbbterjedt Oroszország szibériai régiójába - legalábbis számos állati fertőzést regisztráltak Novoszibirszk közelében.

Ráadásul az Egészségügyi Világszervezet WHO augusztus elején újabb jelentést kapott, ezúttal Kínából, ahol Szecsuán tartományban harmincnyolc ember halt meg amúgy disznók között terjedő influenzában a fertőzöttek száma meghaladta a kétszázat. Igaz, a kínai illetékesek tagadták, hogy a betegség emberről emberre is terjedt volna.

Bakteriofág – Wikipédia

Apróbb örömhír, hogy menet közben megjelentek az első, az eredeti H5N1 vírus elleni védőoltások, mi több, hazánk mintegy élenjár ezek kifejlesztésében, felhalmozásában és alkalmazásában: ezen a héten már átesett az oltáson Rácz Jenő jelenlegi és Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, hamarosan jöhet a lakosság többi része is.

Addig is a virtuális járványveszély remek alkalmakat kínál a konferenciaturizmusra: Dzsong Vuk Ri, a WHO bakteriofág paraziták például a szervezet új-kaledóniai térségi értekezletén jelentette be: csak idő kérdése, mikor terjed át a járvány a föld minden pontjára sajnos ez esetben a sajtóreggelik és az állófogadások résztvevői sem lesznek biztonságban. Annyit lehet tudni, hogy a világ számtalan kisebb-nagyobb, javarészt értelmetlen állama közül vajmi kevesen készültek fel a járványra - az üdítő kivételek közé tartozik állítólag hazánk is.

Szokás szerint a racionális felkészülést sok esetben megelőzte a pánikszerű viselkedés. A brit kormány például már januárban részletes terveket dolgozott ki a madárinfluenza elleni védekezésre: mivel megfelelő vakcina még nem állt rendelkezésre, tömeges evakuálást London kiürítését!

Az emberiség mindenesetre tömegesen vallja és gyakorolja a jobb félni, mint megijedni elvét, bakteriofág paraziták megfelelően a gyanú egyszerre terelődik az állatkerti madarakra Dzsakartában valóban elpusztult számos állatkerti madár - ám ez aligha érinti "babiloni" fogságban tengődő fajtársaikata városi galambokra ezt a biológus szakemberek kevéssé találták valószínűnektovábbá a vándormadarakra, amelyek, például a vadkacsák, esetleg úgy is hordozhatják a vírust, hogy maguk nem betegszenek meg.

Itt emlékeznénk meg azon olasz vadászokról, akik magukat sem kímélve próbálják likvidálni a potenciális vírushordozókat. Jelenleg itt tartunk. A kutatók még most is teljes bizonytalanságban vannak, hogy lesz-e világméretű madárinfluenza-járvány, kitörhet-e egy újabb spanyolnáthaszerű pandémia, immár az emberek között. A világ laikus népessége pedig szokás szerint az oktalan pánik és a teljes óvatlanság között ingadozik, de általában jobban izgatják a magas benzinárak, mint a fertőzött madarak hordáinak felbukkanása a horizonton, esetleg nyomban az eresz alatt.

Bélféreg :D

Gyanús tünetek Bár senkinek sem javallott az öndiagnózis, felhívnánk hipochondriás olvasóink figyelmét a madárinfluenza legjellegzetesebb tüneteire, melyek megdöbbentően hasonlítanak más vírustörzsek által okozott influenza-szerű szimptómákra vigyázzunk: a végkimenetel általában súlyosabb! Láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalmak, kötőhártya-gyulladás, súlyosabb esetekben légzési problémák vagy bakteriofág paraziták is felléphetnek - ez utóbbiak akár végzetesek is lehetnek a páciens számára.

Egy dokumentált esetben a H5N1-fertőzés nyomán nem a fenti szimptómák, hanem hasmenés jelentkezett, ezután a beteg fiú azonnal kómába esett és meg is halt. Kérjük, ha az említett tünetek bármelyike jelentkezne, semmiképpen se essen pánikba, s tartózkodjon betegtársai paráztatásától is.

Forduljon inkább kezelőorvosához, gyógyszerészéhez, esetleg állapota javultával menjen le az éjjel-nappali önkiszolgálóba némi rumért és citromért.