Fascioliasis emberben tünetei és kezelése. Fascioliasis az emberben: a fertőzés útvonala és a fejlődés ciklusa

A létformák

Legeltetett kérődzők belső és külső élősködői I. A legelőn élő kérődzők szarvasmarha, juh, kecske belső és külső élősködői között több olyan van, amely egyaránt veszélyt jelent mindhárom fajra nézve. Ezeket együtt tárgyalom.

Ezek a férgek a trematódák osztályának részét képezik, amelyek laposak és a test különböző szerveiben terjednek. A metakerkária lenyelése során a bélben lévõ lárvákat szabadul fel, amelyek a hasi üregen keresztül migrálódnak, amíg elérik a májat és az epevezetékeket, ahol kialakulnak, ami gyulladást és májcirrhosisot okoz. A fascioliasis kezelésére ajánlott az orvos által előírt vermifuge gyógyszerek alkalmazása, mint például Praziquantel, Triclabendazole vagy Nitazoxanide alkalmazása.

Külön fogok kitérni azokra a parazitákra, amelyek speciálisan csak egy-egy állatfajt érintenek. A szűkös terjedelmi lehetőség és a téma bősége miatt a leggyakrabban előforduló és gazdasági szempontból jelentős parazitózisokkal kívánom megismertetni az Olvasót. Laposférgek Lapított, kétoldalian szimmetrikus, egyszerű testfelépítésű állatok, melyeknek csak emésztésre, kiválasztásra és szaporodásra specializálódott szervei vannak.

A mételyek csoportjában három fajjal kell feltétlenül foglalkozni. A legjelentősebb és legismertebb a közönséges májmétely okozta heveny, illetve idült megbetegedés.

Fasciolosis (Májmételyféreg fertőzés)

Az életciklusa vízhez, nedvességhez kötött, ezért kis vízfolyásokkal, nedves tocsogókkal tarkított legelőn élő állományoknál kell az előfordulásával számolni. A májmétely a kérődzők epeereiben él. Az itt lerakott peték az epével, majd a bélsárral keveredve jutnak ki a szabadba, ahol a - nedves környezetben élő - köztigazda csigában fejlődve és megsokszorozódva, fertőzésre alkalmas lárvák fascioliasis emberben tünetei és kezelése alakulnak ki.

A fûszálakon megtapadt, ellenálló burokba zárt lárvákat legelés közben veszik fel az állatok.

fasciolasis

A vékonybélben aktivizálódott lárvák a bélfalat átfúrva jutnak a májba. Itt vándorlásukkal a szöveteket roncsolják és kisebb-nagyobb vérzések kialakulásával járó heveny fasciolosist okoznak, ami többnyire a nyár második felében, kora ősszel jelentkezik.

Súlyos fertõzõdés esetén ilyenkor a tömeges elhullás sem szokatlan.

A több év alatt keletkezett enyhébb fertőzöttség miatt kialakuló májelváltozások következménye az idült megbetegedés. Erre utal a gyenge étvágy és a rossz kondíció.

Opisthorchiasis és giardiasis: a paraziták jelei és tünetei az epehólyagban

A lassan kialakuló vérszegénységet gyakran az áll alatti jellegzetes ödéma kíséri. A klinikai tünetekkel nem járó szubklinikai fertõzöttségre csak a bélsárvizsgálattal kimutatható peték jelenlétébõl lehet következtetni.

A fascioliasis emberben tünetei és kezelése többféle, elsősorban a bendőben megtelepedő mételyfaj okozza. A környezeti feltételekkel szemben támasztott igényük és fejlõdésmenetük hasonlít a májmételyéhez, ezért gyakran együtt fordulnak elõ.

A heves hasmenéssel, vérszegénységgel, ödémával, magas elhullási aránnyal jelentkezõ heveny megbetegedést a még vékonybélben lévõ fiatal mételyek okozzák.

Hogyan történik az átvitel és a ciklus

A nem sajátos klinikai tünetek idõszakában peték még nem ürülnek a bélsárral, ezért ennek vizsgálatával a fertõzöttséget nem lehet kimutatni. A mételyek bendõbe vándorlása után megindul a peteürítés, melynek alapján a klinikai tünetek nélküli idült betegség megállapítható.

Család-barát: Influenza tünetei és kezelése

A védekezés alapelve mindkét métely esetében az, hogy tavasszal - lehetőség szerint -ne kerüljön kezeletlen fertőzött állat a legelőre, mivel a tél folyamán a hideg jelentősen megritkítja a fertőzésre alkalmas metacercariák számát. A legelőszemlék során fel kell deríteni a köztigazdák életfeltételeit biztosító nedves részeket, és ha lehet, ki kell zárni a legeltetésből.

Ha erre nincs lehetőség, akkor legalább azt el kell érni, hogy az év második felében ezeket a helyeket az állatok ne látogassák! A köztigazda csigák irtása nem szokott eredményre vezetni és jelentős környezet szennyezéssel jár! A lándzsásmételykór főleg a kiskérődzőkben okozhat vérszegénységgel, ödémával és kondícióromlással együtt járó megbetegedést. Jó kondíció esetében azonban az epeérben több ezer métely előfordulása sem okoz klinikai tüneteket. Ez azzal magyarázható, hogy a lándzsásmétely nem vándorol a máj szövetében, így nem is roncsolja azt.

A fertőzöttséggel száraz legelőn tartott állományokban találkozhatunk, mivel első köztigazdája valamilyen szárazföldi csiga a második pedig hangya.

Clonorchis sinensis: A C. A felnőtt férgek a kisebb epeutakban élnek.

A fertőző lárvaformát metacercaria tartalmazó, elpusztult hangyát legelés közben veszi fel a végleges gazda. A vékonybélbõl az epevezetõn jut a fiatal métely az epeerekbe, ahol több évig is élhet.

A fertőzött legelő mentesítése nehéz az ellenálló peték és a széles körben elterjedt köztigazdák miatt. Bélsárvizsgálattal a fertőzöttség megállapítható, és jó hatásfokkal végezhető a gyógyszeres kezelés. A laposférgek másik csoportjába tartozó galandférgek okozta fertőzöttségnél különbséget kell tennünk abban, hogy a haszonállatokban a kifejlett féreg, vagy annak lárvája található-e meg.

Fascioliasis az emberben: a fertőzés útvonala és a fejlődés ciklusa

A kérődzőkben két Moniezia faj kifejlett formája fordul elő. Ezek a több méret hosszúságot elérő, ízelt testű élősködők a vékonybél lakói.

Nem titok, hogy a máj létfontosságú szerv az ember, ahol van intenzív anyagcsere-folyamatok kapcsolódó folyamatos oxigénellátást és a tápanyagok, a vér, amely ellen ez lesz nagyon érdekes parazita szervezetek. Élősködő saját szövetek, protozoonok és férgek nem okoz veszteséget az élet, de ők folyamatosan bocsát ki mérgező és mérgező vegyületek, mint a saját maga által életfunkciók, ami helyrehozhatatlan károkat az egészségre. Májkárosodás tünetei Az emberi májban élő glistensek a betegség következő tüneteit okozzák: a nyálkahártyák és a bőr izzadt színárnya, a bőr viszketése, amely allergiás összetéveszthetőséget okozhat; dyspeptikus rendellenességek: émelygés, hányás, emésztési zavar; a máj méretének morbiditása és patológiás növekedése - hepatomegalia; az általános gyengeség, a gyengeség érzése, a munkaképesség romlása, alvászavarok, rossz hangulat, csökkent képességek; fájdalmas érzések a helyes hipoondriumban, rendszerint hülye periodikus jellegűek. Nagyon gyakran egy személynek kiütése van.

Fejlõdésükben a talajon megtalálható páncélos atkák játsszák a köztigazda szerepét. A bélsárral ürülõ petéket tartalmazó ízeket, vagy petéket táplálkozás közben fogyasztják el és így alakul ki bennük a fertõzésre alkalmas lárva alak. Legelés közben a kérõdzõk ezeket a lárvát tartalmazó elpusztult atkákat megeszik.