Igazság és vélemények a kábítószerről. Az ön kapcsolattartási adatai

Kenyeres László — Mészáros Zoltán : Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban Négy napilap a Magyar Hírlap, a Magyar Igazság és vélemények a kábítószerről, a Népszabadság és a Népszava és három hetilap az Élet és Irodalom, a Heti Válasz és a HVG januárjától decemberéig kiadott számaiban megjelent cikkeket vizsgáltuk aszerint, hogy milyen utalásokat közöltek a kábítószer-problémáról.

A kutatás célja az volt, hogy képet alkossunk arról: a Nemzeti Drogstratégiában is oly fontosnak vélt prevenciós tevékenységnek milyen táptalajon kell megfogannia.

Célunk az volt, hogy metszetet nyújtsunk a drogprobléma sajtóban való megjelenéséről. Két alapvető módszert használtunk: a kvantitatív kódutasításos tartalomelemzést és a diskurzuselemzést.

Kvantitatív tartalomelemzés Kutatásunk kvantitatív részében azt vizsgáltuk, hogy az összes megjelent cikk mekkora hányadában volt szó a drogproblémáról, és a különböző, általunk felállított kategóriák között hogyan oszlottak meg a drogtémájú cikkek.

Az elemzésben a következő kategóriákat alakítottuk ki: a publicisztikákat mint a diskurzusanalízis megfigyelési egységeitaz informatív, a bűnügyi, a pártpolitikai, a bulvár, a kulturális, a nemzetközi és a sporttal kapcsolatos hozzászólásokat. Az elmosódó műfaji határok és a közlések sajátossága miatt terjedelmi keretek, a cikkek egy problémát több oldalról is körüljárhatnak egy írás több kategóriába is bekerülhetett. A kábítószer-probléma esetében a megszólalóknak szervezeteknek vagy személyeknek öt, markánsan elkülöníthető kategóriáját különböztettük meg: ezek a fegyveres szervek, a politikai testületek-pártok-kormányok, a hazai és nemzetközi szervezetek-hivatalok, a szakértők, illetve képeztünk egy egyéb kategóriát is, amelybe általában a laikus véleményt is hordozó cikkek kerültek.

Az elemzett írások ilyen módszerrel való feldolgozása során csak azokat a cikkeket válogattuk be mintánkba, amelyekben a kábítószer fő témaként jelent meg. Ez azért is lényeges, mert a kezdeményező vagy a reagáló gondolatai képezik a mértékadó szakvéleményt, amelyet az olvasó interiorizálhat vagy elutasíthat.

A kábítószerrel kapcsolatos cikkek tematikus összetételének vizsgálatához, vagy másképpen a képzettársítási lehetőségek bemutatásához szintén kategóriákat használtunk; ezek a következők voltak: kábítószer — egészségügy, kábítószer — kormányzati munka, kábítószer — fiatalok, kábítószer — bűnözés-deviancia, kábítószer — halál.

Magyar Hírlap ben összesen olyan közlést találtunk, amelyben szerepeltek a keresett szavak, ugyanez a szám ben 78, ben 79, ban 75, ben pedig 42 volt. E cikkek sajátossága, hogy nagy arányban 85—95 százalékban fő témaként közöltek a drogról, illetve a kábítószerről információkat. Sokszor fordul még elő különböző, droggal kapcsolatos bűnügyi esetek leírása is. Magas a nemzetközi, külföldi vonatkozású témák száma is.

Ezek vagy bűnügyi jellegűek, vagy valamely nemzetközi szervezet például az ENSZ nemzetközi jelentéseit ismertetik. Valamivel kevesebb, de így is nagyszámú a bulvárjellegű cikkek száma. Viszonylag kis számban találkoztunk olyan publicisztikákkal kivétel ez alól a A pártpolitikai és a vélemény típusú közlések az intenzív szakaszokhoz lásd az 1. A Magyar Hírlap drogproblémához való viszonyában változások következtek be. Míg ben a cikkek 40, ben pedig 45 százalékában szerepeltek a fegyveres szervek kezdeményezőként vagy reagálóként, addig ben ugyanez az arány 16 százalék volt; ben és ban pedig 20 százalék, ugyanakkor azonban nőtt a más szférához tartozó megszólalók száma.

Az igazság a drogokról – Scientologistok Nemzetközi Szövetsége

Az időben előrehaladva a híreket nem a bűnügyi esetek uralták, hanem előtérbe kerültek a probléma megoldására irányuló törekvések. A kompetens szakértői vélemények arányának változásai is ezt támasztják alá.

E napilapban a droggal kapcsolatos cikkek megjelenésében tendenciát fedeztünk fel. Míg a vizsgált időszak elején inkább a bűnügyi cikkek kerültek túlsúlyba egyfajta elrettentésként, addig a vizsgált utolsó két évben már inkább a szakmai, kormányzati igazság és vélemények a kábítószerről preventív programokról esett szó.

Továbbá ez az egyetlen lap, amely egy-két esetben ugyan, de magukat a szerhasználókat is megszólaltatta. Magyar Nemzet A vizsgált időszakban cikk képezi az elemzési egységünket, ami azt jelenti, hogy átlagosan kétnaponta előfordult legalább egy, kábítószerrel kapcsolatos utalás.

A fő témaként a kábítószerrel foglalkozó igazság és vélemények a kábítószerről aránya 60—64 százalék között mozgott. Érzékelhető, hogy a cikk témájához képest sokszor teljesen mellékesen igazság és vélemények a kábítószerről a kábítószer, ám az az olvasó esetleges képzettársításait mégis jelentősen befolyásolhatja.

Viszonylag jól kirajzolódó intenzív szakaszokról tehát a melléktémaként megjelenő cikkek miatt kevésbé beszélhetünk. Helyesebb, ha azt mondjuk, hogy a Magyar Nemzetben a droggal, kábítószerrel kapcsolatos közlések folyamatosan gyakoriak voltak. A közlések típusa szerint kiemelkedően magas számban találtunk bűnügyi témájú cikkeket. Bár e cikkek aránya nem tér el lényegesen például a Magyar Hírlapnál tapasztalható arányoktól — mindkét esetben 30 százalék körüli —, mégis azt kell mondanunk, hogy a Magyar Nemzet további sajátossága az, hogy a kábítószer főleg bűnügyi kontextusban jelenik meg benne.

Elmondható továbbá, hogy kevés olyan cikk fordult elő, amelyben a drogproblémában kompetens vagy legalábbis érintett személyek, szervezetek megszólaltak volna. Inkább az elrettentésen, mint a szakpolitikai véleményeken van a hangsúly. A napilap közléseinek tematikus összetétele alapján is elmondható, hogy a kábítószer-probléma a legtöbbször a bűnözés és a deviancia kontextusában jelent meg.

A cikkek több mint felére volt jellemző az effajta együtt járás. Népszabadság A Népszabadságban a kábítószer igen magas arányban fő témaként 77 és 90 százalék között jelent meg.

Kenyeres László – Mészáros Zoltán: Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban (Médiakutató)

Előfordultak olyan hónapok is, amikor a kábítószerre tett utalás melléktémaként nem is fordult elő. A legjelentősebb intenzív szakaszok e napilapban is kirajzolódtak. A Népszabadság markáns jellegzetességét a publicisztikák szintén magas száma jelenti. Ezek általában a már bemutatott intenzív időszakokban jelentek meg. Majdnem minden második olyan cikkben, amelyben a lap közzétett egy megszólalást vagy kommentárt, szakértői vélemény hangzott el.

A közlések tematikus összetétele összecseng a már igazság és vélemények a kábítószerről tapasztaltakkal, azaz a legtöbbször a Népszabadság is a bűnözés kontextusába helyezi a drog problémáját.

Viszonylag nagyszámú olyan cikkel találkoztunk, amelyben a drog és a veszélyeztetett fiatalok együtt járása figyelhető meg átlagosan 17—18 cikk. Ezt a napilapot igazán az különböztette meg a többitől, hogy a kábítószer és a preventív tevékenység hangsúlyozása magas számban, átlagosan 12 cikkben fordult elő.

Ez azt jelenti, hogy közel minden olyan ötödik közlés, amelyben képzettársítás történhetett, a férgek gyógyszerei és az árak vonatkozott. Népszava A Népszavában találtuk a legalacsonyabb számú közlést a drogokkal, kábítószerekkel kapcsolatban, amelyek egy évben átlagosan 57 cikkben szerepeltek fő- vagy melléktémaként, de hangsúlyos volt a fő témák aránya 80—87 százalék átlagosan.

A A Kendermag Egyesület A legmagasabb számban és arányban ebben a lapban is informatív típusú cikkekkel találkoztunk, de gyakori volt a bűnügyi közlések előfordulása is. Igazság és vélemények a kábítószerről politikai típusú írások más napilapoknál valamivel magasabb arányban fordultak elő.

Kevésnek mondható azon közlések száma is, amelyekben az újság teret engedett a különböző szervezeteknek, személyeknek véleményük kifejtésére. Igazán az jellemző, hogy nagyon ritkán találkoztunk olyan cikkel, amelyben eltérő vélemények fordultak volna elő. Úgy igazság és vélemények a kábítószerről tehát, hogy a Népszava a viszonylag kisebb számú közölt cikkével egyfajta középutat járt be.

Nem került előtérbe egyetlen általunk definiált kategória sem. Konzekvensen beszámolt bűnügyi eseményekről, írt szakértői véleményekről, a sporttal kapcsolatosan is közölt írásokat ugyanúgy, ahogy a nemzetközi vagy külföldi történésekről is beszámolt e témában. Gyakoriság A drogproblémával összefüggő cikkek az egyes napilapokban eltérő képet mutattak, ugyanakkor felfedezhettünk közös, valamennyi napilapra egyaránt jellemző sajátosságot is: a megegyező intenzív szakaszt.

Két ilyet figyelhettünk meg: novemberét és decemberét, illetve májusát. Az alábbi grafikonon negyedéves bontásokban — a vizsgált időszakot tehát összesen 20 negyedévet egy intervallumnak tekintve — láthatók az intenzív szakaszok.

Kábítószerkép a nyomtatott sajtóban

A napilapok intenzív szakaszai negyedévenként 2. A diskurzuselemzés A diskurzuselemzés során a szerzők publicisztikáiban megjelenő szándékokat, kommunikációs céljaikat vizsgáltuk — mind a napi, mind a hetilapokat elemezve. Érdeklődésünk középpontjába az került, hogy a szerző milyen kategóriákat használt, hogyan tematizálta a hozzászólását.

Előfordult, hogy egy-egy riport vagy egy tudósítás során véleménynyilvánítás is történt, azaz az újságírók — vagy riport esetén a megszólalók — személyes hitvallása is belefonódott a cikkbe. Ezen írások a klasszikus értelemben nem tekinthetők szubjektív megnyilvánulásnak, azaz publicisztikának, de mert számos érvelést tartalmaztak, érzelmi meghatározottság is volt bennük, szintén elemzési egységünk részét képezték.

Ahhoz, hogy érthető legyen egy-egy lap álláspontja, illetve a diskurzusanalízis szempontjából is lényeges, hogy bemutassuk, milyen fogalmi kereteket társít egy-egy lap a droghoz és a drogozáshoz. Ez az az alap, amelyre építve az olvasók kialakíthatják a kábítószerhez kapcsolódó képzettársításokat.

Alapvetően négy nagyobb csoportban tudtuk elhelyezni a cikkeket: drogpercepció, a könnyű drog és kemény drog fogalmának meghatározása, egymástól való elkülönítése, kapudrogelmélet, fogyasztói percepció, kriminalizálás-dekriminalizálás. Drogpercepció a sajtó tükrében A sajtóban a drogokról megjelenő cikkek elemzése által be lehet mutatni az egyes sajtóorgánumokat abból a szempontból, hogy milyen fogalmi kereteket társítanak a droghoz és a drogozáshoz.

Ez az alap, amelyre támaszkodva vagy amelyet elutasítva az olvasók kialakíthatják a kábítószerhez kapcsolódó képzettársításaikat.

Alapvetően négy irányzatot különböztethetünk meg: 1. Vannak az illegális kábítószerek minden formáját mereven elutasító, ugyanakkor a hagyományos drognak minősített kártevők és paraziták szembeni toleranciát tanúsító vélemények, amelyek érvrendszerében jellemzően kulturális kapcsolatokra hivatkoznak az alkohol, a cigaretta, a kávé esetében, illetve arra, hogy ezek esetében az alkalmi fogyasztás során nem alakul ki dependencia és káros személyiségrombolás.

Valójában semmi sem korlátozza olyan mértékben az emberi szabadságot, mint a pszichoaktív szerek, mivel éppen a motivációt, a szabad döntési képességet és rendszeres fogyasztás után a személyiséget rombolják.

Pszichoaktív szerek

Az úgynevezett etnocentrizmus a drogok világában is érvényesül. Nemcsak az idegeneket és az idegen szokásokat, de az idegen drogokat sem szeretik az emberek. A ma illegálisnak számító szerek pedig idegenek az európai kultúrában.

A hagyományos drognak számító alkoholt, illetve ma már a nikotint és a koffeint is egyfajta elfogadottság jellemzi. Egyrészt egy több évezredes kultúráról van szó, másrészt egészen az es évek elejéig a köztudatban nem is számítottak drognak. Azt persze soha senki nem mondja meg, hogy miért lesz jobb nekünk, ha két rossz mellé odateszünk egy harmadikat? A másik tábor a drogfelfogás liberális oldaláról közelítve a kábító hatású szerek között nem tesz lényeges különbséget, vagyis a társadalmilag bevett tudatmódosító szerekkel egyenlőnek tekinti az illegális kábítószerek bizonyos fajtáit, az úgynevezett könnyű drogokat.

Érvrendszerükben még további két állásponttal találkozhatunk. Egyrészt szerintük a könnyű drogok élettani hatásai kevésbé súlyosak, mint sok legális szeré.

1. Paraziták homeopátia kezelés
2. Она вновь закрыла объявлена война, я, - но мы можно подразумевать под и новоявленными пришельцами.

A marihuána nem alakít ki társadalmilag veszélyes fizikai dependenciát. Másrészt gazdasági okokra is hivatkoznak: a kábítószer-élvezetet tiltó jogszabályok liberalizálása jelentősen csökkentené a marihuána és a többi drog árát, így visszaszorulnának a kábítószer megszerzésével kapcsolatos bűncselekmények, és ellenőrizhetőbbé válna a marihuána nemzetközi forgalma.

Ide tartoznak nemcsak a könnyű, illetve nehéz drogoknak nevezett szerek, hanem a legálisan, orvosi vényre felírt nyugtatók, altatók, valamint az alkohol, a koffein és a nikotin is.

Valamennyi drog esetében létrejöhet függőség, amely a személyiség kontrollképességének meggyengülését idézi elő.

Az elérhető drogok száma folyamatosan nő. Mivel az utcai drogok előállítása felett nincs semmilyen hatósági szabályozás, nagyon nehéz megtudni, hogy mit tartalmaznak, mennyire mérgezőek, továbbá hogy milyen hatást fejthetnek ki a szervezetre. A drogok lényegében mérgek. De sok drognak van még egy hátránya: az, hogy közvetlenül az elmére fejti ki a hatását.

A drogok pótszerek, elterelik a figyelmünket a pillanatnyi problémáról, de nem visznek közelebb a megoldáshoz.

Az alkohol mint drog hasonló hatást idéz elő: a szorongásoldásra használt italok szinte valamennyi szervet megtámadják, és súlyos károsodást idéznek elő bennük. Ugyanakkor az alkohol és a cigaretta hozzátartoznak mindennapi életünkhöz, legalizált szerek.

Nem is lenne baj, ha a fogyasztók kontrollálni tudnák a fogyasztásukat. A hagyományos érvelések mellett a harmadik kategória egy alcsoportjaként megjelent az egészségügyi szemlélet is. Ez elsősorban a cannabis gyógyszerként való alkalmazásáról szóló kutatási eredmények bemutatására vonatkozik, főleg súlyos idegrendszeri és agyi betegségek esetén. Az általános drogpercepciót illetően a drogproblémát mindenféle mítoszok, tévhitek, a politikai akarat és a sajtó által eltorzított tények veszik körül.

A téves percepció persze fokozza a társadalom érzékenységét, aggodalmát, indulatait, s nehezíti a drogkérdés objektív megítélését. Ilyenkor a jelenség fenyegető veszélyként tudatosul a társadalom tagjaiban. Cohen ezt azért nevezi morális pániknak, mert a jelenség a legfontosabb értékeket látszik felborítani, a társadalom morális rendjét kezdi ki.

Mindig a deviánsnak tekintett viselkedési formák tematizálódnak veszélyként: a tipikus morális pánikok a melegekhez vagy a kábítószer-fogyasztókhoz kötődnek. Ilyenkor az ok-okozati elemzéseket közkeletű képek váltják fel, és a nagyközönség — lelkiismeretét megnyugtatandó — autoritatív megoldásokat sürget: a HIV-fertőzöttek regisztrálását vagy a kábítószer-fogyasztás tiltását.

A téma sokszor képezi politikai kampányok alapját.

• Pszichoaktív szerek – Wikipédia
• Bűnözés és tönkrement életek járnak vele együtt.
• Módszertan[ szerkesztés ] Hogyan lehet megállapítani egy drog káros hatását a magzatra?
• IGAZSÁG A DROGOKRÓL-T Az igazság a drogokról program 25 év tapasztalattal rendelkezik a drogmegelőzés területén, és ennek alapján sikerült megoldania azt a problémát, hogy hogyan lehet hatékonyan kommunikálni a gyerekeknek és a fiataloknak a droghasználat árnyoldalait — egyénileg és tömegkommunikációs eszközökön keresztül.
• - Неужели ты не представляешь, _сколько найти подходящие слова.
• Mi van a jó leheletért

Sajnos ez azzal jár, hogy új értéktartalommal telítődik a fogalom, amely a propaganda szűrőjén keresztül érkezik igazság és vélemények a kábítószerről a befogadóhoz. És Magyarországon minden a kampány része: nemiség és mackófelső. A kábítószer, a kábítószer-probléma kampányban való felhasználása olyan durva torzuláshoz és — kimondhatjuk: stigmatizációhoz is — vezethet, amely a jó ízlés határát súrolja, sőt a fogalom teljesen elveszítheti információtartalmát is, és mint fokozás a bűnözés, az out-group lejáratására használt negatívum eszköze jelenik meg.

A bulvárosodott, olykor propagandista szólamokat is megpendítő tálalás hátránya, hogy a problémák görbe tükrön keresztül jelennek meg, így a nagy példányszám miatt széles tömegeket elérő dezinformáció kap hangsúlyt a tisztán szakmai és informatív tények helyett. Sokszor módosíthatja a valóságot az is, hogy az egyes pártok politikai hisztériakeltésre, illetve más, ellenlábas pártok lejáratását szolgáló negatív kampányban alkalmazott kommunikációs eszközzé teszik a drog és a drogozás témakörét.

Sok esetben a drog olyan szimbolikus többlettartalommal bír, amely már nem az eredeti értékeket tartalmazza, hanem a kategorizáció eszközévé válik, értékítéletet fejez ki.

Túl azon, hogy ez az írás egy politikai kampány idején, annak részeként jelent meg, a problémát az jelenti, hogy még mindig változatlan érvrendszert használ akkor, amikor már lényeges társadalmi és egészségügyi változások eredményei mást mutatnak. A legkönnyebben hozzáférhető és leginkább elterjedt kábítószer a marihuána. Radikális az SZDSZ férgek a gyermekek kezelési rendjében, amely gyökeresen meg kívánja változtatni például az iskolarendszert, az egészségügyi ellátást.

A neoliberálisok a devianciát támogatják, gondoljunk csak a könnyű drog liberalizálására vagy az egyneműek házasságkötésére, gyermekvállalására stb. A könnyű drog és a kemény drog szétválasztása körüli diskurzus A sajtóban a korábbi közfelfogás szerint megkülönböztetnek könnyű és kemény drogokat aszerint, hogy milyen a dependencia mértéke vagy a várható hatás jellege. A kérdésre adott válaszok pártpolitikailag különíthetők el, és ez jól kirajzolódik a különböző ideológiai álláspontokat képviselő lapokban.

Alapvetően itt is dichotomikus szerkezetben jelentek meg az álláspontok.

Gyakorta olvasható, hogy a marihuána egyszeri vagy ismételt fogyasztása veszéllyel jár — és egyáltalán nem ajánlatos. Ha kábítószerről beszélünk, akkor legfeljebb a különböző hatóanyagok hatásai hasonlíthatók össze. Kétségtelen az, hogy a marihuánának az emberi szervezetre való hatása sokkal enyhébb, mint például a kokainé vagy a heroiné. Le kell azonban szögezni, hogy a marihuána is kábítószer. A kapudrogelmélet körüli diskurzus Széles körben ismert a kapudrogelmélet, amely szerint a marihuána legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy utat nyit a keményebb anyagok felé.

A kapudrogelmélet egy több éve vitatott és inkább megcáfolt tétel, mégis sokszor és sokféleképpen fordul elő az egyes sajtóorgánumokban. A legtöbbször a cannabisszal kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy vezet-e függéshez a marihuánaszívás, illetve elvezethet-e keményebb drogokhoz. A válasz korábban az volt, hogy vezethet, de nem jellemző, a téma azonban újra és újra felmerül.

A legalizátorok úgy vélik, ez túlhaladott álláspont, a fű inkább alternatívát jelent a kemény drogokhoz képest. Az ellenérvek egyik lehetséges módja a statisztikai megközelítések említése.

Az érvek között szerepel a kérdés egészségügyi dimenzióba való eltolása.

AZ IGAZSÁG A DROGOKRÓL

Él csak sunyin a háttérben, munkába jár, gyermeket nemz, miközben adózott jövedelmének egy részét a szervezett bűnözők tárcájába csepegteti. A politikai dimenzió, mint ahogyan a korábbi témák esetében, itt is jellemző.

Hasonlóan a korábbi logikai szálhoz, most is értékmódosuláson megy keresztül a kérdés, hogy új értéktartalommal telítődjék a fogalom. Az alkoholfogyasztás csökkentésére igazi kormányzati törekvés nincs. Mint látható, a kérdésre jellemző dichotomikus álláspontok megszilárdításához sok aspektus ütköztetésével és felvonultatásával próbálkoznak az egyes lapok. A fogyasztó percepciója, kriminalizáció-dekriminalizáció A kábítószerfüggő bűnöző vagy segítségre szoruló beteg?

De releváns lehet az is, hogy a drogfogyasztás önpusztítás és ezért magánügy, vagy a társadalom problémája, és ezért felelőssége is.