Miert hivjak a balatont a magyar tengernek. Érdekességek a Balatonról, amelyekről tuti nem tudtál!- I. rész

Ezeket áttekintve egyértelműen látszik, hogy régóta nagy kérdés, kié legyen a Balaton: a tömegeké, az elité vagy az ott lakóké. Az egykori vadregényes tóparti táj helyett ma a nyaralóvendégek igényeihez igazodó, megszelídített Balaton-part néz vissza ránk.

Tíz dolog a Balatonról, amiről tuti nem tudtál!- I. rész

A tóhoz érkező vendégek kiszolgálása, a szokásaikhoz való alkalmazkodás az elmúlt évszázadokban fokozatosan alakította a balatoni települések kultúráját és természeti környezetét. A történet nem az NDK-s turisták megjelenésével kezdődött. Balatoni pillanatkép a Palma Gumigyár reklámfotóján ben.

Ez egyfelől nézhető sikertörténetként, a nyaralók megjelenésével megindult civilizációs-modernizációs fejlődéstörténetként, melynek során a Balaton-parti kis településeket közművesítették, bevezették a telefont, korszerű úthálózatot építettek, kitárultak a szórakozás és a sportolás lehetőségei. Ugyanakkor az őslakosok lába alól fokozatosan csúszott ki a talaj: lassanként visszaszorultak saját élettereikből, valamint az életüket és a környezetüket érintő kérdésekben is egyre inkább mások döntöttek helyettük.

Cikkünk nyomtatható pdf-ben is letölthető, ide kattintva. Keszthelyt például Festetics György mecénási tevékenysége tette kulturális és gazdasági központtá. Balatonfüredre pedig a gyógyhatású termálforrás miatt jártak kezdetben. Balatonfüred a XIX. Szerelmei Miklós kőnyomata. Történelmi Képcsarnok; Kis ívrétű lap, a köv.

A három legjobb legenda a Balatonról

Szerelmei M. Akkor jöttek létre az első fürdőtelepek a nyugati típusú tengeri fürdőhelyek mintájára; fürdőházak épültek, fövenyes strandokat alakítottak ki. Ezek az évek azért is fontos mérföldkőnek számítanak, mert ekkoriban kezdtek az őslakosok is részt venni a vendéglátásban: a paraszti házak tisztaszobáit kiadták a fürdővendégeknek, és kirándulókat fuvaroztak.

Megépítését a gazdaságélénkítés motiválta, nem a somogyi partvidék fürdőéletének megteremtése. Eredeti három megállóhelye, Balatonszentgyörgy, Boglár és Szántód akkor még nem volt fürdőzőhely. Később Siófokon is lett megálló, ami viszont az as években szinte kizárólag azért volt fontos, mert át lehetett szállni a Füredre tartó Kisfaludy gőzösre.

A szemesi megálló építése viszont már turisztikai döntés volt ban — a fürdőélet ekkora, a A vasút fontos volt — meghatározta, melyik település lesz gazdasági-idegenforgalmi központ, s melyik marad láthatatlan. Siófokra például, a megálló létesítését követő egy évben 30 új kereskedő költözött. Ugyanakkor nem volt nélkülözhetetlen.

A pesti nyaralók ugyan többnyire vonatoztak, de nem csak a fővárosiak jártak a tóhoz. A századfordulón működő 19 fürdőtelep közül kilencnek Kenese, Almádi, Alsóörs, Balatonfüred, Szepezd, Rév-fülöp, Badacsony, Meszes-Györk, Keszthely egyáltalán nem volt még vasúti megállója.

A Hullám és a Balaton Szálló Keszthelyen, ban. Fotó: Fortepan, Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteménye Kezdetben csak a helyiek kiadó szobáiban lehetett megszállni, az as évek második felében indult meg a villák, szállodák építése. Elsőként a legnagyobb településeken, Keszthelyen, Balatonfüreden, Földváron és Siófokon — Jókai Mór villája is az elsők között volt. Jókai balatoni mindennapjairól itt írtunk.

Plattensee - Buja kiállítás a Balatonról az A38 hajón

Ez egyben azt is jelentette, hogy egyre többen lettek érdekeltek a fürdőélet fejlődésében: a villa- és szállótulajdonosok is helyet követeltek maguknak a helyiek és a fürdőt üzemeltető bencés apátság kettős viszonyrendszerében. A századfordulóról származik a Balaton egészét érintő első idegenforgalmi statisztika : a Balneológiai Egyesület számadata szerint ben 17 vendég nyaralt a tónál, egyharmada Füreden, egyharmada Keszthelyen és Siófokon, egyharmada a többi kisebb üdülőhelyen.

Megalakultak a térség első civil szervezetei, a nyaraló tömegek megjelenése sok, addig nem tapasztalt problémát hívott életre: a Balaton-egyleteta Balatoni Szövetséget és az alpesi és tátrai mintára szerveződő helyi fürdőegyesületeket. A helyi társadalom életét a nyaralóvendégek megjelenése mellett más folyamatok is alakították.

A két legfontosabb a balatoni halászat nagyüzemivé válása és a balatoni szőlőket sújtó filoxéra-vész. Mindkettő a helyi lakosok tömeges elvándorlását, illetve a maradók vendéglátás felé fordulását hozta magával.

A filoxéra-vész nemcsak a munkaerő miatt volt fontos állomás, hanem a térhasználat átalakulása miatt is. Az es években a balatoni szőlők kétharmada pusztult el. Helyükön nem új tőkék telepítésébe, hanem az idegenforgalomhoz kötődő építkezésekbe kezdtek — jellemzően nem az eredeti tulajdonosok, hanem újonnan érkezők, akik már meglátták a lehetőséget a Balaton-térségben.

A várt tömegek azonban nem érkeztek meg — sokan az Adriát választották a Balaton helyett. Persze a magyar tenger sem volt üres: az első világháború küszöbén már évente 55 miert hivjak a balatont a magyar tengernek pihentek hosszabb-rövidebb ideig a Balatonnál, a nyaralótulajdonosok száma pedig az állandó népesség létszámának felét tette ki.

Fürdőház Siófokon ban. Fotó: Fortepan, Péchy László gyűjteménye A Balaton a trianoni döntés után került igazán reflektorfénybe — az azt követő 20 év kétségkívül a Balaton első virágkorának nevezhető.

Megszűnt az addigi komoly versenyhelyzet: az új határokkal az ország fürdőhelyéből mindössze 63 maradt, a 30 gyógyhelyből pedig csupán kettő. Strandolók Almádiban, ban. A magyar tenger nyaralótársadalma addig nem látott módon kiszélesedett. Korábban a Balaton főként jómódú polgárok üdülőhelye volt, akkor azonban megjelentek a legtehetősebbek is, akik korábban inkább a tengerhez utaztak.

Emellett az es években már a középosztály szegényebb tagjai, később egyre több munkás is a Balatonra járt nyaralni.

A Balaton keresztmetszete más, nagy tavak keresztmetszetével összehasonlítva Ezek között bizony a mi Balatonunk kicsinyke kis tó. Egyik partjáról mindig látni lehet a másikat. Csak Tihanyból nézhetünk nyugatra úgy, hogy nem látjuk a tó nyugati végét s a víz az éggel látszik érintkezni.

Ellentmondásos folyamat volt, ami egyszerre húzta a tavi idegenforgalmat miert hivjak a balatont a magyar tengernek professzionalizálódás és az olcsóbb tömegüdültetés irányába. A társadalmi nyitás a balatoni életet szervező intézmények üdülőstratégiájának része volt, különösen a tisztviselők bevonzása. Kedvezményes banki hitelt vehettek fel villaépítéshez, szabadságolási és vasúti kedvezményeket is igényelhettek.

Plattensee, azaz Balaton címmel nyílt kiállítás Tóth Andrej olajfestményeiből a budapesti A38 fedélzetén. Beülök a bár teraszára egy csésze fekete és egy pohár hideg fröccs kíséretében. Mellettem ultizók, hangszóróból Bikini vagy épp Eros Ramazotti s mindenütt 40 fok. Nekem ennyi elég is, hogy körbenézve létrehozzam a Plattensee-t.

A szociális alapú gyereküdültetés fejlesztése is tudatos tervezés eredménye volt. Emellett ekkoriban vált divattá több olyan tevékenység, ami korábban méltatlannak számított: például a sporthorgászat vagy a napozás. Villa Balatonszántódon, Fotó: Fortepan Ebben a korszakban vált elsőként tömegessé a turizmus a Balatonnál, ami hatalmas réseket ütött a hagyományos helyi kultúrán és a helyi közösségek működésén. Az állandó lakosság száma már évtizedek óta emelkedett, de ezekben az évtizedekben ugrásszerű volt a növekedés.

Az as népszámláláskor már 70  lakost számláltak — míg ben még csak 55 ezren voltak. Az emelkedésnek több oka volt. Sokan egy jobb élet lehetőségét látták a balatoni vendéglátásban, s az as években megnyíló új gyárak, a fűzfői lőszergyár és a balatonfüredi hajógyár is sok munkaerőt szívtak fel.

Balatoni érdekességek

Emellett számos nyugdíjaskorú nyaralótulajdonos is a letelepedés mellet döntött. Balatoni fürdőzés ben. Fotó: Fortepan, Turbéky Eszter gyűjteménye — a tömegüdültetés évtizedei A második világháború előszobájában az es szezon volt az utolsó, ami a megszokott módon zajlott le. A háborús károk eltakarítása és az újjáépítés sok fürdőtelepen az ötvenes évek elejéig, akár végéig is elhúzódott. A civil önszerveződéssel fémjelzett korszak végére az as, fürdőtelepeket feloszlató rendelet tett pontot.

A korábban fürdőegyesületi vagy községi kézben lévő strandok, parkok re kerültek vállalati vagy tanácsi tulajdonba. Balatongyörök Kastély Hotel Üdülőszálló, Fotó: Fortepan A lakóépületek államosítására ben hoztak törvényt, a villák nagy része azonban már korábban gazdát cserélt. A háború után sok nyaralótulajdonos egyáltalán nem tért vissza.

A kifosztott nyaralóépületek új tulajdonost kaptak — volt olyan épület, amit még romosan adtak el, s volt, ahová idegenek kötöztek be, később tulajdonossá lépve elő. A tulajdonviszonyokat az a rendelet rajzolta át végérvényesen, ami az egyidejűleg két vagy több ingatlant birtokló vagy bérlő, többnyire villa- és üdülőtulajdonosokat vette célba. Volt, aki a városi rezidenciát feladva, a villát mentve lett állandó balatoni lakos, s ennek az ellenkezőjére is akadt példa.

A Balaton tava. Eötvös Károlytól

Később az államosított villákból lettek a hivatali, vállalati és szakszervezeti üdülők, panziók. Balatonfüred, Új szereplőként jelentek meg a KISZ- és úttörőtáborokban nyaraló fiatalok.

Ennek az egyik legkézenfekvőbb eszköze a turizmus volt: a külföldi turisták Magyarországra csábítása. A kezdeményezés legnagyobb nyertese a Balaton környéke volt. Nyaralók a Kis Tihany Szálló teraszán ban. Fotó: Fortepan, Dr. A Balaton a kelet- és a nyugatnémet turisták elsődleges találkozási pontjává vált: számos család, baráti társaság a magyar tenger révén tartotta a kapcsolatot, amit a vasfüggöny szakított szét.

A térségnek fel kellett zárkóznia, hogy ki tudja szolgálni az itthoninál jobbhoz szokott külföldi vendégeket, különösen a nyugati turistákat.

Színvonalasabb szállásokra, éttermekre, strandokra volt szükség. A Balaton, akárcsak Budapest, az ország elsőszámú idegenforgalmi célpontjává vált, kiemelt figyelmet kapott.

Mikor kié volt a Balaton? A magyar tenger történetének hat fő szakasza

Ezzel a Balaton-régió a szervezett üdültetés országosan legnagyobb gócpontjává vált. Az állandó nyaralóval rendelkező és az egyéb vendégek száma ban szezononként elérte az 1,2 milliót.

• A Világ Legszebb Kávéházában joggal érezheti úgy az ember, hogy megtalálta rendezvényének
• A tihanyi félsziget.
• A tóban kb.

Az as évek elején már az 5 millióhoz közelített. A balatoni üdülőkörzetben koncentrálódott az ország szállásférőhelyeinek több, mint fele.