Mérgező plusz vásárlás kirovban
Egy frissebb fotón egy TuM3, három Hessel Azzal a Hessel, melyet a típus utódjának szánnak. Állítólag a legfőbb feladat az elektronika javítása volt, főleg az aktív radar zavarvédelmének érdemi növelésével. Ez valóban indokolt volt, mert a fix frekvenciákon működő PG radart egyrészt könnyű volt zavarni, másrészt a kevés csatorna megnehezítette a számos rakéta részvételével történő, tömeges támadást.
Ez a oldalszámú gép lett.
DiWell Gyár
A mostmár a TuM3M-re szánt Hesről nem sokat tudni. A Heshez megszólalásig hasonló kívülről, aminek nyilván az is az oka, hogy nagyobb méretbeli eltérések esetén nem férne el a bombatér alatti, félig süllyesztett pozícióban.
Ez alól kivétel még a szintén csökkentett, kg-os robbanófej. Egy komoly képességű, korszerű hajóelhárító robotrepülőgépre minden esetre jelentős az igény, tekintettel a régi típusok üzemidejének végleges kimerülésére és pénzhiány miatti, korábbi selejtezéseire is. A mai viszonyok között az új, de drágább eszközökből nem készül annyi, mint a hidegháborúban. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lehet már tömeges indítással túlterhelni a célhajók kötelékének légvédelmi hálóját, ezért kevesebb, de egyenként sokkal veszélyesebb mérgező plusz vásárlás kirovban eszközre van szükség.
Terveik szerint ezt a H biztosítani tudja az oroszok számára. Itt a rakéta — jelének megfelelően — ballisztikus pályán repült, egészen 70 km-es magasságig, ezért még jobban felgyorsult 6 Machmikor a célpont felé zuhant.
A sebesség növelése javította volna a rakéta védettségét.
Kirov kódolás a dohányzáshoz ár
Állítólag több kísérleti indítás is történt, de a még nagyobb felmelegedés miatti problémákat a felhasznált anyagok nem bírták. Ezt biztosan át lehetett volna hidalni, de úgy tűnik, nem érte meg az idő és pénz, ami ehhez kellett volna — már csak a lentebb bemutatott H miatt sem. Ez egy átalakított H volt, ahol a harci rész helyére — és néhány esetben a törzsön kívülre — kg-nyi felszerelés került, mérőeszközök, adatrögzítők és hasonlók képében. A módosított repülési profillal km is elérhető volt, ,5 Mach sebességgel és mintegy 70 másodpercnyi hasznos kutatási idővel e tartományokban.
A szerződést írásban, két példányban kötik meg. Az áru kiszállításának feltételeit egyénileg határozzák meg a raktárban lévő áruk elérhetőségétől, az egymással szemben lévő anyagoktól függően. A minimális szállítási idő a megrendelés előlegfizetésének napjától számított 10 nap.
A hiperszonikus tartomány alsó részének vizsgálatára ez megfelelő volt. Az indításokat TuM3 bombázókról végezték. Születtek tervek megnövelt mozgásparaméterekkel bíró változatra is.
Ha megemelték volna a hajtóanyag mennyiségét — nyilván az elektronika rovására — akkor a Mach is elérhetőnek tűnt, míg egy külső, ledobható gyorsítórakétával Mach is. Persze itt megint kérdéses, hogy ezt az eredeti anyagok elviselték-e volna.
A fent leírt D2-essel tól végeztek repüléseket, melyek hasznos adatokat szolgáltattak a jövőbeni, tervezett, hiperszonikus, embert szállító járművek repülési profiljára és lehetséges, légköri levegőt használó hajtóműveihez. Egy másik képen D-2 a felirat, kötőjellel, de a lényeg, hogy ez a megnevezés minden bizonnyal a fegyverrendszeri D-2 M jelölésből származik amit egyébként szintén néha kötőjel nélkül használnak További rakétafegyverek Nem nagyon van fotó a Raduga H rakétával a TuM-ről, de a különböző források egybehangzóan állítják, hogy az M3 verzió megkapta a fegyvert.
Az azonos iroda tervezte, így aztán mérgező plusz vásárlás kirovban H formáját és megoldásait másoló, csak kisebb rakéta eredetileg még a Jakashoz készült. Csakhogy, olyannyira elhúzódott a fejlesztése, hogy mire ben rendszerbe állt, a Jakovlevet kivonták a légierő kötelékéből.
Dohányzási szokás vagy betegség
A jelzését azonban örökölte az eredeti hordozójától. A as gyártmányként és K vagy D-8 rendszerként is ismert fegyver először a könnyebb kezelhetőséget biztosító, szilárd hajtóanyagú rakétamotorral került a rajzasztalra. Ezt az elvárt, nagyobb hatótáv km érdekében folyékony üzemanyagúra cserélték, és ugyanolyan, súlyosan mérgező komponensekből állt, mint a nagy testvér Hesé. Ez korlátozta a bevethetőségét, mert ezt nem minden reptéren tudták kezelni.
De nem csak emiatt volt kevésbé használható a H A kg-os tömege és még mindig óriási méretei kb.
A Szuesen nem volt gond, de a kisebb Szu megfelelő változatain alig fért el a rakéta. A szükséges, PUSz adapter egymaga kg volt. Igaz, cserébe 3 Mach sebességgel és kg-os harci résszel volt ellátva a H A már említett, nem kicsi, soliter logis hatótávra azonban más források csak et adnak meg, ami már kevéssé hangzik jól a nagy méretek mellett.
A többféle gyújtóval schistosoma haematobium paraziták részben a célba vett radar kikapcsolására reagáló vezérléssel ellátott eszközre 20 m-es találati pontosságot adnak meg.
A Hessel való hasonlósága és nagy méretei, tömege okán nem csoda, hogy integrálták a TuM-re.
Azonban a H tényleges használata elmaradt. Ez egyrészt összefügg a P sorozatú Heseknél már említett problémával, azaz a kellő képességű elektronika hiányával. De az is közrejátszhatott, hogy a nagyobb testvér radarelhárító verziói hatásosabbak lehettek volna, valóban jelentős hatótávolságuk és még nagyobb robbanófejük miatt.
A H és a H hasonlósága teljesen egyértelmű forrás Mivel a TuM-eken egy fotón sem látni Hast, ehelyett egy másik, különleges hordozót mutat be a fenti rajz: az AnBL-t.
A kép forráslinkjén ott van egy valódi, csak sajnos nagyon szemcsés fotó, ami bizonyítja, hogy az egy példányban módosított szállítógép tényleg létezett ilyen formában. Az orrában a H célzásához szükséges Metel konténer van, az előrenyúló burkolat alatt.
A koncepció az volt, hogy a deszantosokat szállító An így saját maga tudna áttörni a légvédelmen. Megjegyzendő, hogy elvileg nukleáris fejrésszel is ellátható lett volna a H, ami egészen páratlan tűzerőt adott volna az egyébként csak egy farokgépágyúval ellátott tehergépnek Szintén a TuM3 változattól kezdve, azok egy része vált alkalmassá egy, valóban előrelépést jelentő eszköz bevetésére.
A Höst megint csak a Raduga tervezte, és kisebb undorito férgek mellett nagy hatótávolságával és háromféle, különböző célú, a TuM összes fő bevetéstípusát lefedni képes fegyver volt, melyet akár 10 példányban is hordozhatott a bombázó. Ez igencsak kibővítette a harci mérgező plusz vásárlás kirovban. A technológiai előrelépés is nagy volt, hiszen a problémás, folyékony hajtóanyagokat szilárd váltotta fel, ami biztonságosabban, egyszerűbben tárolható és kezelhető.
A H eredeti feladata szerint az azt hordozó bombázó áttörését segíti a földi légvédelemmel szemben. Egy gyorsan lecsapni képes, ezért gyors ursosan rossz lehelet kellett, ami előre nem ismert helyzetű célokat tudott kiiktatni.
Erre a nem túl szofisztikált módszer tulajdonképpen annyi lett, hogy az útban lévő állást egy kt körüli atombombával törlik el a föld színéről. A rakétahajtású, és klasszikus rakétaformájú, ezért egyszerűnek tűnő fegyver azonban legkevésbé sem lebecsülendő képességű.
Elsőként a nagyméretű, szovjet levegő-föld eszközök közül, immár alacsony karbantartásigényű, könnyen kezelhető, szilárd hajtóanyagot használ a Szojuz iroda tervezte, SzRM, gyorsító- és utazó fokozatokkal rendelkező hajtóművében. Az égési felület megnövelése érdekében csillag alakú profilozást kapott az üzemanyag belső része.
Eközben 5 Mach-ra gyorsul fel, és nagyon ritka levegőbe érve haladhat. Emiatt gázdinamikai kormányrendszerrel is el kellett látni, ami részben piropatronokkal, részben gázgenerátorral működött. A gázokat a főhajtómű kiömlőjébe irányították, ezzel eltérítve a tolóerő-vektort.
Ezeket a fúvókákat a vezérsíkok tövébe helyezték, szinte tökéletes illeszkedést biztosítva az aerodinamikus alakba. A rendszer a 9Zs, vagy A fejlesztés kezdetét re teszik. A mérnököknek a legfőbb kihívást a sűrű légkörben óriási sebességgel haladó rakétatest hőállósága jelentette.
Az elektromágneses érzékelőkkel ellátott változatok miatt lásd lentebb az orr üvegszálas műanyagból készült. Ennek létrehozása volt a tervezés legnagyobb gyártástechnológiai kihívása.
Az eredeti, három rétegben gyártandó burkolat túl nehézkes volt, ezért helyette ATOM-2 nevű borítást és TKCs-6 hőszigetelést alkalmaztak. Ennek előállításához a Szovjetunióban akkor egyedülálló, ±50°C-on belüli pontosságú autoklávot építettek.
Hasonlóan nehéz volt a fém testtől eltérő hőtágulású, műanyag részek közötti illeszkedés megoldása. Végül is a gyártás során a rajzokon lévő méretektől el kellett térni a fém részeknél, hogy aztán a bevetés során termelődő hő miatti tágulás által legyen meg a kellő illeszkedés. Minden esetre, a borítás elvileg csökkenti a H radarkeresztmetszetét is.
- Parazitafertőzések emberben
- Férgek típusú férgek ilyenek az emberekben
- Haynal Kornél - A Sztyepptől a Tundráig by Dorián Kónya - Issuu
- Le akarja tenni a cigarettát?
