Mérgező érvek és ellenérvek


mérgező érvek és ellenérvek

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A kútmérgezés egy érvelési hibaaz argumentum ad hominem személyeskedés egyik fajtája.

Lényege, hogy az egyik fél még azelőtt megpróbálja megkérdőjelezni a másik hitelességét, hogy az szóhoz jutna.

mérgező érvek és ellenérvek

A kifejezést John Henry Newman használta először Apologia pro vita sua című írásában, [1] egy kortársának azon vádjára reagálva, hogy a katolikus papok számára vannak az igazságnál fontosabb szempontok, ezért nem szabad adni a szavukra. Ha a kútmérgező sikerrel jár, a hallgatóság az ellenérveket nem érvnek, hanem manipulációs kísérletnek látja, és igazságtartalmuk mérlegelése nélkül elutasítja.

mérgező érvek és ellenérvek

Megfelelő légkörben a kútmérgezés azt is eredményezheti, hogy az ellenérveket meg sem fogalmazzák, mert senki nem akarja magára venni a kútmérgező gyanúsításait. Más ad hominem érvelési hibákhoz hasonlóan a kútmérgezés sem szükségszerűen minden esetben hiba: ha egy adott álláspont nem logikus érvelésre, hanem tekintélyérvekre épít, akkor a tekintély megkérdőjelezése jogos lehet.

mérgező érvek és ellenérvek

Ilyen például rámutatni arra, hogy egy gyógyszer hatásvizsgálatát végző tudóscsoport tagjai a gyógyszert gyártó cég alkalmazottai közül kerültek ki. A kútmérgezés azonban más ad hominemekkel ellentétben még az ellenvélemény elhangzása előtt történik, így a használója nem tudhatja, hogy észérveket vagy tekintélyérveket próbál ellehetetleníteni.