Plica duodenalis
Funkcionális anatómia II. A bélcső középbél járulékos mirigyei A máj és a hasnyálmirigy az epigastriumban helyeződnek. Kivezetőcsöveik az epésbélbe nyílnak.
Mindkettő a duodenum endodermájából fejlődik. A máj, hepar A máj a szervezet legnagyobb endodermalis, plica duodenalis eredetű mirigye.
A háziállatok funkcionális anatómiája
Barnavörös színű, bővérű, tömött, enyhén rugalmas tapintatú, lapos szerv. Terhesen feregfertozes előhasi tájékon a rekesz homorulatában harántul, nagyobb részével a jobb oldalon helyeződik. A kor előrehaladtával kisebbé válik, sorvad atrophia senilis. Működése sokoldalú. Az epét fel, bilis termeli, amely fontos emésztőnedv és egyben excretum is.
A máj glykogen alakjában raktározza a szőlőcukrot, és a szükségletnek megfelelően felszabadítja azt. Aktív helye a zsírok képződésének és átalakításának. A felszívódott aminosavak lebontásában, átalakításában, a különböző fehérjék főleg szérumfehérjék szintetizálásában fontos szerepe van. A máj plica duodenalis vérkeringésbe iktatott szűrő és méregtelenítő szerv, a bélből felszívódó plica duodenalis a szervezetre mérgező anyagokat detoxikálja.
A vitaminok, hormonok tárolóhelye, a szteroid hormonokat inaktiválja. A vérfesték anyagcseréjében Kupffer-féle sejtjeivel működik közre. A magzati korban vérképző szerv. A máj viszonylag gyors regenerációra képes; ha húsevők májának a felét eltávolítjuk, a máj plica duodenalis hónap alatt újból eléri teljes nagyságát.
Eközben a májsejtek amitoticus osztódása mellett a mitosis fokozódik, s az ép májlebenyek növekednek compensatiós regeneratio.
Plica duodenalis, A háziállatok funkcionális anatómiája | Digitális Tankönyvtár
Színe lóban kávébarna, szarvasmarhában vörösbarna, juhban, sertésben és húsevőkben sötétbarna. A fiatal, szopós állatoké, valamint a vemhes állatoké sárgásbarna plica duodenalis. A rosszul táplált vagy éhező állat mája vörösbarna; giardia treatment humans zsíros máj sárgás árnyalatú, a sok vért tartalmazó máj sötétebb. A plica duodenalis felülete sima, fényes.
A háziállatok funkcionális anatómiája | Digitális Tankönyvtár
Néhány mm átmérőjű lebenykéi, ha a közöttük levő kötőszövet vastag sertésszabad szemmel láthatók. A plica duodenalis háziállatban a lebenykék csupán sejthetők. Nagysága és tömege a működés állapotától, az állat tápláltságától, korától függően eltérő.
A máj a glykogen raktára; jól táplált állatokban nagyobb, mint éhezőkben. Élő állat májának a felülete a hozzáfekvő szervek benyomatait viseli, a hullából kivett máj sima. Két felülete, négy széle és három lebenye van. Elülső domború, rekeszi felülete, plica duodenalis diaphragmatica, a rekesz homorulatában fekszik. A peritoneum fejlődéstani vonatkozásai - az emberi test egyik legnagyobb savós, azaz mesothelium tartalmú hártyája - az embryonális élet negyedik hetében már megjelenik két összefüggő, mesodermalis eredetű lemezével lamina parietalis et visceralis peritoneimely együtt növekszik és differenciálódik a testüreggel plica duodenalis a benne lévő szervekkel - a 2 lemez közt elhelyezkedő üreg: cavum peritonei - a lamina parietalis kettőzet által duplicatura vagy ligamentum megy át a lamina visceralisba - a primitív bélcső rögzítésében 2 duplicatúra játszik fontos szerepet o mesenterium ventrale o mesenterium dorsale commune - plica duodenalis e plica duodenalis duplicatura által a cavum peritonei ekkor még coeloma üreg kezdetben 2 üregre oszlik - később a mesenterium ventrale caudalis kis férgek gyermekeknél, ahol felszívódik így mesenterium ventrale csak a duodenumig tar, ezután a visszamaradt craniális részletébe benő a májtelep - a mesenterium ventrale maradványa tehát: o lig.
A peritoneum részei, klinikai vonatkozásai - peritoneum parietale: a hasüreg fali részét borítja rekesz alsó felszíne, elülső és hátsó hasfal, fossa iliaca, kismedence oldalsó és hátsó falai - peritoneum viscerale: a plica duodenalis borítja, azok legkülső rétegét alkotva így tunica serosa - duplicatura peritonei o hashártya kettőzet, mely a plica duodenalis viscerale része o az intraperitonealis szervek ezen keresztül rögzülnek a parietalis peritoneumhoz o plica duodenalis részben ligamentum, részben meso- toldalékkal kezdődhet o a szervekhez futó vérereket, nyirokereket, idegeket tartalmazza, így a hosszabb duplicatura körüli szerv plica duodenalis volvulus súlyos vérellátási zavarokat okoz ld.
A felület közepén a felső szélétől eredő árokban, sulcus venae cavae caudalis, a hátulsó üresvéna halad. Itt a véna kötőszövet útján a máj állományával összefügg, és ugyanitt szájadzanak be a máj vénái is. A véna e szakaszának rekeszi felületét viszont kötőszövet fűzi a plica duodenalis centrum tendineumához, ezáltal a hátulsó üresvéna e szakasza a májat plica duodenalis rekeszhez rögzíti.
Hátulsó, zsigeri felülete, a facies visceralis, plica duodenalis homorú. Plica duodenalis, a dorsalis szélhez közelebb van a harántovális májkapu, a porta hepatis. A kaputól eredő kötőszövetes sövényekben, valamint a májat borító tokban, capsula fibrosa perivascularis Glisson-tokerek: a verőceér, a májartéria, idegek, a plexus hepaticus, a májkapu nyirokcsomói és az exprahepatikus epeutak foglalnak helyet. A zsigeri felület a gyomorral, az epésbéllel, a hasnyálmiriggyel, a plica duodenalis, a remesével, a jobb vesével és az éhbélkacsokkal szomszédos.
E szervek plica duodenalis a zsigeri felületen jól láthatók. A felső szél közepén a nyelőcső benyomata, az impressio oesophagea, baloldalt a gyomor benyomata, az impressio gastrica kérődzőkben a recés benyomata, az impressio reticularis, a százrétű benyomata, az impressio omasica, a májkapu alatt az epésbél benyomata, az impressio duodenalis, plica duodenalis alatt ventralisan a remese benyomata, az impressio colica, lóban a jobb lebenyen dorsalisan a vakbél benyomata, az impressio caecalis, a jobb vese benyomata, az impressio renalis, és a mellékvese benyomata, az impressio suprarenalis, lelhető fel.
A máj négy széle közül a dorsalis, margo dorsalis, tompa plica duodenalis, margo obtusus; jobb és bal, valamint alsó széle, margo dexter et sinister, margo ventralis, éles szél, margo acutus.
Plica duodenalis. PERITONEUM. (Hashártya) - PDF Free Download
Ventralis szélén két, árokszerű bemetszés van. Közülük plica duodenalis jobb oldali az epehólyag árka, a fossa vesicae felleae, a bal oldali pedig a vena umbilicalis maradványának lig. Hashártya A két bemetszés három májlebenyt, lobuli hepatist választ el egymástól; a bal lobus hepatis sinistert, a jobb lobus hepatis dextert és a középső lebenyt, lobus hepatis intermediust.
A középső lebenyt a májkapu két plica duodenalis osztja, a májkapu fölötti farkalt lebenyre, lobus caudatus Spigelii és a májkapu alatti négyszögletű lebenyre, lobul quadratus. A farkalt lebeny jobbra nyúló nagyobb és hosszabb nyúlványa a processus caudatus, a májkapu plica duodenalis emelkedő, kissé balra nyúló részlete a processus papillaris.
Ez utóbbi lóban és sertésben hiányzik. Plica duodenalis és húsevőkben esetenként kisfokban lóban a jobb és bal lebenyen levő egy-egy bemetszés lobus dexter medialis et lateralist, illetve lobus sinister medialis et lateralist különít el egymástól. Ez esetben a májnak 4 bemetszése és 6 lebenye van.
A máj plica duodenalis.
A májat a plica duodenalis és az epehólyag árkának kivételével, area nuda, savóshártya vonja be, amely könnyen lepreparálható, mert laza kötőszövet, tela subserosa, fűzi a máj kötőszövetes tokjához. A hashártya savóshártya-kettőzetek alakjában a rekeszről tér a májra, beborítja azt, savós tokját, tunica serosa, alkotja, majd a máj zsigeri felületén az egymással találkozó savóshártyák kettőzetek alakjában a szomszédos szervekhez térnek.
A rekeszről a háromszárú koszorúszalag, a lig. Ennek jobb szára, a lig. EMÉSZTŐKÉSZÜLÉK apparatus digestorius Általános áttekintés Az emésztőkészülék vagy táplálócsatorna durván 8 m hosszúságú — tágulékonysága, falának változó összehúzódottsági foka, valamint erősen kanyargós lefutása miatt hosszát nehéz objektíve megállapítani —, a szájnyílással kezdődő és a végbélnyílással végződő cső.
Felső, középső és alsó szakaszt különböztetünk meg, amelyek közül az első döntően a táplálék felvételét bekebelezéséta középső a táplálék emésztését és felszívódását, az utolsó plica duodenalis emészthetetlen maradék kiürítésre való előkészítését és kiürítését szolgálja. Bal szára, a lig. Centrumát a kettőt összekötő kötőszövetes szalag, a lig.
Ennek ventralis szára, a lig. A szalagokat plica duodenalis ki, illetve erősíti plica duodenalis hátulsó üresvéna sulcus venae cavaeban haladó szakasza, amelynek fala egyfelől a máj állományával, másfelől a rekesszel összenőtt. A kötőszövetes szalagokat savós kettőzetek, mesohepaticum laterale dextrum et sinistrum, plica phrenicooesophagea, borítják be. A fissura lig. Kérődzőkben és húsevőkben a máj zsigeri felületén a lig.
A májkaputól a kiscseplesz, az omentum minus, két része közül a lig. Ez utóbbi jobb felé tekintő szabad szélében az epevezető és a verőceér halad, szabad széle pedig a Winslow-lyuk alsó szélét alkotja. A jobb vesét a lig. A viszonylag rövid szalagok plica duodenalis a máj nagyfokú elmozdulását. A máj szerkezete és érrendszere A májat kívülről a hashártya zsigeri lemeze, plica duodenalis peritonaeum viscerale, plica duodenalis.
A tela subserosája vastag, laza rostos kötőszövet, amely a savóshártyát az alatta helyeződő kötőszövetes tokhoz, a Glisson-tokhoz, capsula fibrosa perivascularis, fűzi.
A Glisson-tok a májkapuban a legvastagabb, innen az erekkel mint azok perivascularis kötőszövete, sugárszerűen a májba tér. A máj felületét csupán vékony lemeze borítja. Az erekkel együtt haladó sövényei a májban lebenyeket és lebenykéket választanak el egymástól. Sok rugalmas rostot tartalmazó sövénye alkotja a máj kötőszövetes vázát, interstitiumát. Az interstitium a májlebenykéket vékony háló alakjában övezi.
Sertésben ez a perilobularis kötőszövet vastagabb, mint a többi háziállatfajban, emiatt a sertés mája mozaikszerű, lebenykéi makroszkóposan is láthatók.
Funkcionális anatómia II.
Az ábra jobb fele a májlebenyke hosszanti, plica duodenalis fele rossz lehelet, hogyan lehet eltávolítani metszéslapját tünteti fel. A nyilak a vér áramlásának irányát jelzik, B a plica duodenalis közötti sinusoid vázlatos plica duodenalis Szentágothai szerintC a máj-acinus sematikus vázlat; Rappaport szerint A máj szöveti egysége a plica duodenalis, a lobulus hepatis, gúla vagy csonka gúlához hasonló alakú, 1,5—2 mm hoszszú és kb.
A hossztengelye irányába haladó centralis sinus vena centralis körül sugarasan rendeződött egyrétegű hámsejtlemezek foglalnak helyet. A lemezek átlyuggatottak, helyenként tág hézagokat alkotnak. Szabad széleikkel a centrális sinust határolják, periferikusan a plica duodenalis széle felé elágazódnak. Vannak rövid lemezek is, amelyek a centralis sinust határoló lemezek közé ékelődnek.
Magasabb szervezettségű emlősökben a lemez egy sejtsorból áll, plica duodenalis simplex, alacsonyabb szervezettségűekben azonban két vagy több sejtsor alkotja, muralium duplex madár, kétéltűmuralium multiplex plica duodenalis ; az emlős embrió májának szerkezete az utóbbi típushoz hasonlít Haeckel biogenetikai alaptörvénye.
A lebenykéket a lebenyke felületével párhuzamos májsejtekből álló lemez veszi körül, borítja be, ezáltal a radiális irányú májsejtlemezeket egységes lebenykévé kapcsolja össze.
Ezt a lemezt, azaz plica duodenalis lebenyke felületét a portális erek ágai és a Glisson-tok nagyon vékony, az ereket követő sövényei határolják. Digitális Tankönyvtár A sugarasan rendeződött májsejtlemezek közötti teret, a lemezek lyukait és a szabad széleik által alkotott centrális teret kapilláris plica duodenalis álló érhálózat tölti ki. A sinusoidok reticuloendothel sejtekkel borított plica duodenalis nem hajszálerekamelyek a májsejtlemezek lyukain át és a centrális sinuson keresztül egymással közlekednek.
A reticuloendothel sejtek plica duodenalis a gyakrabban előforduló sejteknek lapos, ovoid, kromatindús magvuk van, nem vagy alig phagocytálnak, bár feltételezik, hogy kevésbé differenciált sejtek, és bármikor plica duodenalis aktív reticuloendothel sejtekké átalakulni. Másik típusú sejtek az ún.
Kupffer-féle plica duodenalis, amelyek részben a legjobb eloskodok nagymértékben beemelkednek a sinusoidok üregébe, és cytoplasma nyúlványaikkal a falat alkotó plica duodenalis plica duodenalis közé ékelődnek, illetve egyes nyúlványaik a sinusoidok üregét áthidalják.
Magjuk nagyobb, mint a fal sejtjeié, gömb alakúak, viszonylag a helminth tojások azonosítása a sejtek cytoplasmájában sok ribosoma van. A vitális festéket tripán-kék phagocytálják.
A sinusoidok reticuloendothel sejtjei alatt nincsen membrana basalis, a sinusoidok falát reticularis rostkötegek hálózzák körül. A májsejtek felülete és a sinusok endothel fala között résszerű üreg, a Disse-féle tér, perisinusoidalis rés van, amelybe a májsejtek nagyszámú, plica duodenalis a sinusoidok falával érintkező mikrobolyhai nyúlnak bele, s ezáltal tagolják a teret.
A tér már a fénymikroszkópból is ismert volt, funkcionális plica duodenalis Rusznyák kísérletei mutattak rá. Ha ugyanis a májkapu nyirokereit lekötjük, a Disse-tér kitágul. Mindez plica duodenalis arra, hogy a máj nyirokérhálózata a Disse-térrel veszi kezdetét, majd az interlobularis kötőszövetben levő nyirokvakzsákokként ismert kapillárisokba vezet tovább.
A sinusoid endothel falán, résein át a plica duodenalis gyorsan a Disse-térbe jut. Feltételezhető, hogy a májsejteknek, illetve a sinusendothelsejteknek speciális szerepük, funkciójuk van amelynek révén a Disse-terekből a sinusendothelsejtek plica duodenalis fehérjéket transzportálnak a sinusoidok üregébe, a szövetnedv többi részét pedig a májsejtek veszik fel.
A májkapun lép be a máj funkcionális ere, a verőceér, a v. A májkapuban két ágra válik szét, a ramus dexterre és a ramus sinisterre, ezek további ágai a májlebenykéket övező vv.
A máj plica duodenalis, nutritív ere az a. Az utóbbiakból eredő aa.
Feltételezik, hogy a nagyobb nyomással áramló artériás és a kisebb nyomással áramló portális vénás vér áramlását a lebenykén belül mind az artériák, mind a vénák praesinusoid szakaszában működő simaizomrétegből álló záróizom szabályozni képes. A szabályozás idegi regulációjára utal a vénák falának gazdag beidegzése is.
A sinusoidokban áramló vér a lebenykék tengelyében levő tág centrális sinusba plica duodenalis. A háziállatok funkcionális anatómiája A centrális sinus vére a lebenykék alapján a vékony falú, tág elvezetővénába, v. Az utóbbi vénából összeszedődő májvénák, a vv. A máj vérkeringése az intrauterin fejlődésnek juhban a A plica duodenalis vérsejtek perivascularisan fejlődnek, és a kapilláris falán átlépve elveszítik magjukat, amelyeket a Kupffer-féle sejtek phagocytálnak.
A máj szöveti felépítése már utal arra, hogy csupán a májlebenyek nem lehetnek a máj teljes funkcionális egységei, mert a hatszögletű lebeny nem mindegyik oldalán vagy szögletén található a lebenykét ellátó triász arteria et vena interlobularis és epeér. Egy lebenyke körül csupán 2—4 db triász van.
További a témáról.
