Prokontra.hu
Hírek és információk

A családban marad

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Felkaptam a fejem a hírre: hét hónap tisztségviselés után, december elején lemondott a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, Csoltó Gábor.

Ez önmagában talán nem mindenki számára érdekes, de úgy már izgalmasabb a sztori, hogy Szatmáry Kristóf (államtitkár, miniszteri biztos, képviselő, pártelnök, klubelnök, parlamenti bizottsági alelnök stb.) korábbi BKIK elnök 2016-os bukása után Csoltó Gábor már a harmadik a budapesti kamarai vezetők sorában, aki nem tudta konszolidálni a fővárosi köztestület helyzetét. Lemondó leveléből egy mondatot idézek: „Mindeközben érzékelhetővé vált a kamarán belüli hatalmi harc erősödése. A közelmúltban lezajlott választások körülményeinek lebonyolításával sem tudok a magam részéről azonosulni.”

Két és fél év alatt tehát három elnököt „zabált fel” a jól kistafírozott szervezet. Hozzávetőlegesen 300 ezer budapesti vállalkozás tartozik a BKIK-hoz, elvileg ennyien fizetik a kötelező kamarai hozzájárulást (5000 forint évente), ami cca. 1,5 milliárd forint. Ehhez jön az önkéntesen fizetett tagdíj és az egyéb források. A BKIK 2019-re vonatkozó teljes bevételi terve megközelíti a 2 milliárd forintot, amit a költségvetési előirányzat szerint csaknem maradéktalanul el fognak költeni. A kérdés csak az, hogy mire, kire.

A 2014-2015-évet érintő széleskörű vizsgálat megállapította – akkor Szatmáry Kristóf és édesanyja, Szatmáry-Jähl Angéla még együtt kamarázott -, hogy a tisztségviselők cégei csaknem 800 millió forint megbízást kaptak a fővárosi szervezettől. Nem kevesen közülük erre alapítottak vállalkozást, más bevételük nem is volt, csak a kamarai kifizetés. A revízió a gazdálkodást átláthatatlannak, a számviteli rendet áttekinthetetlennek minősítette. Külön kiemelte a belföldi és külföldi utak költségeinek magas összegét, vitatta azok egy részének indokoltságát. Nem boncolgatom tovább a múltat, de az mindenképpen szomorú, hogy az elnökök jövés-menésén túl érdemi felelősségre vonás nem történt, holott a Fővárosi Ügyészség hivatalos formában is tudomást szerzett az elfogadhatatlan gyakorlatról, a pazarló gazdálkodásról, a tisztségviselők egy részének immorális üzleteléséről. Beszéljünk inkább a jelenről és a jövőről.

Szatmáry Kristóf távozását követően édesanyját minden kamarai tisztségétől megfosztották, de az ősszel rehabilitálták, és ismét tisztségviselőnek választották, így napjainkban újra ő a BKIK Kereskedelmi Tagozatának elnöke. Úgy tűnik, hogy napjainkban a köztestület nem maradhat a Szatmáry családi felügyelete nélkül. Azt is tudni kell, hogy anya és fia elszánt híve volt a vasárnapi boltzárnak. Jähl Angéla a „nemes” cél elérése érdekében megalapította a kormányhoz mindig hű Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetséget, amelynek elnöke is volt. Eközben fia jelentős megbízatást is betöltött: kinevezték a kereskedelempolitika kormányzati összehangolásáért felelős miniszteri biztosnak. Biztos, ami biztos.

A fiú ma az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának alelnöke, és ismét miniszteri biztos, csak most más területen: 2018. július 1-től a Budapesti Útépítési Program kapcsolatos feladatokat koordinálja. Az édesanya sem lazít: Szatmáry-Jähl Angéla a Budapesti Nagybani Piac Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke.

Említést érdemel, hogy a „rabszolgatörvénynek” átkeresztelt Munka Törvénykönyve módosítás egyik parlamenti előterjesztője Szatmáry Kristóf. Átnyergelt a munkaügy területére, mit mondjak, itt is felejthetetlent alkotott. A történet szokványos: egy család – a magánvagyona jelentős gyarapodása mellett – vállalkozásba vette a közélet (gazdaság, politika) egy szeletét. A pozíciókat és a személyi kapcsolatokat jól kihasználva mindannyiunk pénzéből folyamatosan etetik és hizlalják a hallgató és engedelmesen szavazó vazallusokat. Köztestületi (kamara), végrehajtói (miniszteri biztos) és törvényhozói (képviselő) jogosítványok egyidejű gyakorlásával uralják a terepet. Mindenki bólogat, de közben sokan dünnyögnek az orruk alatt: ez már tűrhetetlen. Az.

A jövőről. Szükség van egy markáns, a fővárosi vállalkozók számára vonzó, korszerű szolgáltatásokat biztosító, a verseny tisztaságát őrző és új piacokat feltáró gazdasági önkormányzatra. A BKIK-t nem kifosztani, hanem támogatni kell! Jó lenne – de nem lehet – elfelejteni a BKIK 168 éves történetének utolsó évtizedét, jó lenne hinni a megtisztulásban. A politikai és közéleti klíma ehhez most nem kedvező, mégis küzdeni kell a megújulásért. Erkölcs, erő, egyetértés – ez a fradisták ősi jelszava, de a „kamaristák” is élhetnek és alkothatnak ennek jegyében.

A múltról. A tőzsde- és bankalapító báró Kochmeister Frigyes harminckét évig vezette a pesti, illetve a fővárosi kamarát. Nagyvonalú, komoly társadalmi szerepet vállaló és rendkívül sikeres üzletember volt, a Budapesti Értéktőzsde 2004-ben díjat is alapított a tiszteletére. Példakép tehát van. Tisztújítás közeleg. Reménykedjünk.

Dr. Dávid Ferenc, közgazdász

Vélemény:vélemény egy személynek, a saját nézőpontjából kiinduló elgondolása a dolgokról. A vélemény, mivel az az individuumtól, annak perspektívájától függő, ezért szükségszerűen szubjektív.” – wikipedia

A vélemény rovatunkban megjelenő cikkek semmilyen esetben sem tükrözik a szerkesztőségünk álláspontját. Küldjön be ön is egy véleményt a cikkek@prokontra.hu email címre.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó