A gabona parazita egy gomba
A speciális hatóanyagot migrénes fájdalomcsillapító hatású készítmények alapanyagaként használja a gyógyszeripar. Elsőként Albert Hofmann svájci vegyész ban állította elő az anyarozsból kivont lizerginsav-dietil-amint, vagyis az LSD-t.
Fotó: Profimedia A Debreceni Egyetem kutatóinak részvételével dolgoztak ki új technológiát az anyarozs gombaparazita Claviceps purpurea egyik vegyületének az eddiginél hatékonyabb kinyerésére.
A középkor embere Szent Antal tüzének nevezte a rémisztő hallucinációkat, görcsös remegést, fájdalmat, fekélyeket, a végtagok elüszkösödését okozó rejtélyes kórt. Ma már tudjuk, hogy a gombaparazitával fertőzött gabona fogyasztása okozza az ergotizmust, vagy más néven az anyarozs-mérgezést.
- Ha az ember szájából szagol
- Diabétesz cukorbetegség ; Magzatelhajtás terhesség megszakítás ; Szülés; Epilepszia; Fájdalom; Migrén.
A korabeli legendák szerint Szent Antal ereklyéihez, vagy sírjához kellett elzarándokolnia annak, aki meg akart gyógyulni, valójában azonban a szent nevét viselő betegápoló rend tevékenysége segített. A szerzetesek ugyanis fertőzésmentes gabonát és lisztet adtak a lakosoknak.
Ehhez egy nagyon kemény tokot, úgynevezett kitartó képletet hoz létre ennek népi neve a varjúkörömtele gombaspórákkal, -fonalakkal és nagy mennyiségű toxinnal.
A professzor kifejtette, hogy méhösszehúzó, vérzéscsillapító hatása miatt már az ókori Kínában is használták ezeket a toxikonokat a szülés során. Manapság elsősorban migrénes fejfájások kezelésére, a Parkinson-kór tüneteinek csökkentésére alkalmas gyógyszer-alapanyagokat szintetizálnak a vegyületből.
Tartalomjegyzék
Ezt a gombánál mutációk létrehozásával tudjuk elérni, amihez különböző módszerekkel DNS-eket juttatunk be a génállományába. Ez azonban nem mindig sikeres, ezért folyamatosan új technológiák kifejlesztésén dolgozunk a debreceni TEVA Gyógyszergyár kutatóival.
Munkánk során ehhez a gombafajhoz adaptáltunk egy új eljárást egy másik típusú DNS-bevitelre Pócsi István professzor, a Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszék vezetőjének a közreműködésével.
Az új technológia megnyitja a lehetőséget, hogy ezt az iparilag értékes gombát még jobban tudják hasznosítani a gyógyszergyártásban — összegezte Molnár István professzor. A kutatók egy olyan genetikai módszert adaptáltak, amely a gabona parazita egy gomba gyógyszergyártás számára haszontalan és káros anyagok termelését kikapcsolja a gombánál, így sokkal biztonságosabb és olcsóbb lesz a gyógyszeralapanyag előállítása.
Molnár István szerint elképzelhető, hogy a jövőben ezekből a ma még káros vegyületekből is lesz gyógyszer, hiszen gyakran előfordul, hogy egy negatív hatású vegyület módosításával készül a medicina, mint például az anyarozs esetében.
