A kerekes féreg hosszanti metszete, Könyvtárak
Testük állandó sejtszámú ez a szám fajonként változó, de kb között van. Testüket három tájék alkotja: fej, törzs és láb, bár egyes esetekben a kerekes féreg hosszanti metszete fejet a törzzsel összekötő nyak is elkülöníthető. Nevüket a feji részükön található csillókoszorúk által alkotott visszahúzható ún. Leglényegesebb része a fej hasi oldalán elhelyezkedő csillós korong, ennek közepén található a szájnyílás.
Az egész fejtájékot körülvevő kerékszerv felső részét csillókoszorúnak trochusalsó részét alsó csillóövnek cingulum nevezzük.
Tartalomjegyzék
Egyes fajoknál a kerékszerv hiányzik, ebben az esetben a száj körül erős csillósörték találhatók. A hámréteg szinciciális, a törzset változatos képleteket viselő kutikula borítja, ez egyes esetekben gyűrűkre is tagolódhat.
Testüregük tágas, folyadék tölti ki. Izomzatuk kikülönült hosszanti és körkörös izomrostokból áll. A láb többnyire gyűrűkre tagolt, mozgatható, csupán a planktonikus életmódot folytató fajok egy részénél hiányzik.
A leghasznosabb árazás lecke
Beszélhetünk úszó, araszoló, rögzítő és ugró lábról. A lábban találhatók ragasztómirigyek 2 a lábujjaknak nevezett nyúlványok végén nyílnak a külvilágra, pasziánsz tervezés fajok nem rendelkeznek lábujjakkal.
A szájnyílás a fej hasi oldalán helyezkedik el. A bélcsatorna első szakasza lekerekített, tágas rágógyomrot mastax alkot, amelyben jellegzetes rágókészülék található. A rágógyomor a kerékszerv mellett a kerekesférgek legjellegzetesebb képlete. Két nyálmirigy torkollik ide, majd vékony nyelőcsőben folytatódik, ezután következik a gyomor, majd a középbél és a rövid kloáka, mely a törzs és a láb határán a hasoldalon nyílik a külvilágba.
A hímek emésztőcsatornája csökevényes. A kerekesférgek közös jellemzője, hogy sem bőrizomtömlővel, sem légzőszervvel és keringési rendszerrel nem rendelkeznek. Nemzedékváltakozással szaporodnak, szaporodásmenetük haplodiploid, vagyis a hímek haploidok, a nőstények diploidok.
A hím kerekesférgek ritkák, a nőstények többnyire szűznemzéssel szaporodnak, egyes fajoknál a hím nem is ismert. A ciklomorfózis jelensége is megtalálható. A nőstényeknél a petefészek a gyomor fölött található, ezt követi a kloákába nyíló petevezeték.
A női ivarszervek párosak vagy páratlanok, szerkezetük fontos rendszertani bélyeg. A világon kb fajuk ismert. Szűrögetők főleg, de van közöttük néhány parazita faj is, ezek tengeri rákokon, gyűrűsférgeken, csalánzókon vagy tüskésbőrűeken élősködnek.
- Légzés Az anyagcsere oxidatív folyamatai miatt a sejtek állandó gázcserét bonyolítanak le a környezetükkel.
- Állattan | Digitális Tankönyvtár
- Tartalomjegyzék | Corinth
- Tesztelje a ringworms-et 2. opcióval. Az emberi keresztezett féreg akkor fordul elő, ha
- KEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK - PDF Free Download
Főleg édesvizekben élnek, de félsós vizekben és tengerekben is előfordulnak, a Fekete-tengerből kb. Nedves talajban, mohapárnákban is találkozhatunk velük. Általában szabadon mozgók, de vannak helytülő fajaik is.
Három osztályuk ismert: araszoló kerekesférgek, egypetefészkűek és Seisonidea osztály. A csoportok közötti különbségek alapján azonban a továbbiakban inkább a három külön osztályba való besorolást alkalmazzuk.
Az ide tartozó fajok teste gyűrűzött, két petefészekkel rendelkeznek, hímek nem tablettát férgek endogard vélemények, tehát kimondottan szűznemzéssel szaporodnak. Sajátos képességük a száraz időszak átvészelését lehetővé tevő beszáradás anhidrobiózisamelynek a kerekes féreg hosszanti metszete testük vizet veszít, majd újabb eső vagy áradás nyomán vizet vesznek fel és életre kelnek.
Kozmopolita, édesvízi faj, vízinövények között vagy vizek aljzatán él. A hímek, ha vannak, jelentős mértékben redukálódott felépítésűek. Egyes fajoknál a hímek teljes mértékben hiányoznak. Szaporodásuk szűznemzéssel történik, egyes fajoknál, ahol hímek időszakosan jelen vannak, néha kölcsönös megtermékenyítéssel. A hímek megjelenése minden fajnál specifikus időszakban történik, és az ivaros megtermékenyítés nyomán ún.
Teste fejre, törzsre és lábra tagolódik. A feji részen található a kerékszervnek nevezett csillókoszorú. Ugyanitt két színtelen szemfolt is található.
A törzs kutikulája viszonylag puha, gyűrűket képez, a lábrész két egyízű ujjban végződik, ezek végén nyílnak a szabadba a lábban található páros ragasztómirigyek. A test áttetsző, így mikroszkóppal a belső szervek is megfigyelhetők, valamint a rágószervek állandó mozgása is a rágógyomorban.
4. Gyakorlat Kerekesférgek, csillóshasúak, fonálférgek, húrférgek, buzogányfejű férgek
A hímek nagyon ritkák, a nőstények szűznemzéssel szaporodnak többnyire. Kisebb állóvizekben az aljzaton vagy a vízinövények között találkozhatunk vele. Teste megnyúlt 1,6 mmtörzsi és láb részét hüvelyszerű váz borítja, mely nyálkaanyagba tapadt apró kerekded, sárgásvörös vagy barna elemekből épül fel.
Erről a tegezszerű képletről kapta nevét. A fején található kerékszerv négy lebenyre tagolódik, ez szélesebb a testnél. Édesvízi, állóvizekbeb vízinövények, növényi maradványok felületén található, rögzített életmódot folytat. E csoport tagjai páros ivaszervekkel rendelkeznek, és mindkét nem képviselői jelen vannak, ennek következtében csakis ivarosan szaporodnak.
Tengeriek, bizonyos rákokon élnek. Testük zömök, hengeres vagy palack alakú.
Tesztelje a ringworms-et 2. opcióval. Az emberi keresztezett féreg akkor fordul elő, ha
Nevüket a hasoldalon található csillós sávokról kapták, melyek a helyváltoztatást segítik. Testüket többnyire tüskék, pikkelyek borítják.
- Bizonyítvány enterobiosis és hymenolepidosis vizsgálatához
- A Nottinghami Egyetem kutatói bemutatták, hogyan képes egy laposféreg-faj megállítani az öregedés folyamatát és potenciálisan örökké élni.
Két testrészük különíthető el, fej és törzs, a kettőt a nyak köti össze. Fejükön sorokba vagy csomókba rendező csillók találhatók, ezeknek a táplálék szájnyílásba sodrásában van szerepük. A száj csúcsi elhelyezkedésű, esetleg a hasoldal felé tolódott. A garat izmos, bélcsatornájuk hosszú, egyenes, a végbélnyílás a test végén található. Testvégük lekerekített vagy hegyes, itt tapadómirigyek nyílásai is találhatóak.
Izomzatuk hosszanti, körkörös és hát-hasi lefutású izomrostokból áll. Lehetnek hímnősek és váltivarúak is, amelyek esetében gyakran csak a nőstények ismeretesek, s ezen fajok jó része is szűznemzéssel szaporodik.
KEREKESFÉRGEK, CSILLÓSHASÚAK, ÖVESFÉRGECSKÉK ÉS BUZOGÁNYFEJŰEK
Az édesvíziek főleg szűznemzéssel szaporodnak, és kétféle petét termelnek, vastagfalú ún. A tengeriek főként hermafroditák. Leggyakrabban iszapos vagy homokos aljzatokon fordulnak elő, szerves törmelékkel, baktériumokkal, egysejtűekkel táplálkoznak. Körülbelül faj ismert világszerte.
