Prokontra.hu
Hírek és információk

A kormány fontos feladata a nemzeti összetartozás erősítése

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

A magyar kormánynak fontos feladata, hogy a nemzeti összetartozás érzését erősítse minden magyar között, éljenek a Kárpát-medencében, vagy a világ bármely táján .

Potápi Árpád János mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Tolna megyei Bonyhád székely emlékparkjában a madéfalvi veszedelem 255. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen elmondta, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki meg akarja tartani magyar identitását, az megtehesse, és mindenki meg tudjon maradni magyarnak.

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége húsz éve emlékezik meg a madéfalvi veszedelemről; 1764. január 7-én az osztrák katonaság több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt mészárolt le a székely községben.

A támadásnak hivatalos jelentések szerint kétszáz, más adatok szerint négyszáz áldozata volt, köztük nők és gyerekek. A katonai fellépés megtörte a székelyek ellenállását, a vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, ahol csángók fogadták be őket. Nagy részük tíz év elteltével Bukovinában telepedett le. Közülük 1941-ben 4500-an román-magyar egyezmény alapján áttelepültek a Bácskába, ahonnan 1944-ben ismét menekülniük kellett.

Magyarországon a második világháború után kitelepített németek helyén, a Balaton-felvidéken, Tolna és Baranya megyei falvakban találtak új otthonra. A moldvai csángóságba olvadt székelyek végleg a Kárpátok keleti oldalán maradtak.

“Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy a székelyföldi települések megvalósíthassák céljaikat” – fogalmazott, megemlítve, hogy a kormány közbenjárásának is köszönhetően újították fel az 1764-es Siculicidium – székelyöldöklés – madéfalvi emlékművét, mellette pedig új kápolnát avattak.

Az államtitkár elmondta, hogy az évforduló alkalmából azokra az elüldözött székelyekre emlékeznek, akiknek egy része Bukovinában öt települést hozott létre, és akiknek leszármazottait 1941-ben az Al-Duna mellé, majd 1945-ben Tolnába, Baranyába és Bács-Kiskun megye három községébe telepítették.

Mint felidézte, a bukovinai “kirajzások”, majd a letelepítések mindig a magyar kormány támogatásával történtek, 1945-ben is az új magyar kormány sietett segítségére a népcsoportnak. A folyamatot ellentmondások, atrocitások kísérték, hiszen ez az akkor a kitelepített németek rovására történt meg. “Az elmúlt évtizedek a sebeket már begyógyították, mi arra emlékezünk, hogy segítséget kaptunk ahhoz, hogy népcsoportunk hazára leljen ezen a tájon” A kormány nemzetpolitikájának a bukovinai székelyek ma is a pozitív hatásait látják – mondta Potápi Árpád János.

Csibi József, Madéfalva RMDSZ-es polgármestere a madéfalvi vérengzés előzményeként felidézte, 1761-62-ben Mária Terézia elrendelte, hogy Székelyföldön szerveződjön határőrség önerőből, császári parancsnokság alatt. A székelyek évszázadokon keresztül saját hadsereggel védték a magyar határokat, így az intézkedést az ősi székely jogok elleni merényletnek tekintették.

“Ma nem a határvédelem a feladatunk, hanem az, hogy igyekezzünk jól működő helyi gazdaságot felépíteni, és megőrizzük településünket az elnéptelenedéstől” – mondta. Harcolunk a ma meglévő jogainkért, hatásköreinkért, önálló gondolkodásunk megtartásáért – jegyezte meg, hozzátéve, tapasztalják hatásköreik folyamatos elvonását. A településtől, a régiótól az államigazgatás, attól pedig a nemzetek felett ítélkező Európai Unió próbál meg elvenni jogköröket.

“Ma az erdélyi magyarság és székelyföld akarata, hogy az Európai Unió a Minority Safe elnevezésű  kezdeményezésünket felkarolja, és jogszabályokat dolgozzon ki az őshonos európai kisebbségek védelme érdekében”. A székelyföldi település polgármestere úgy fogalmazott: a 2019-es európai parlamenti választásokon a Kárpát-medence magyar közössége “felelőssé válik ezért a földért, ezért nemzeti tartással bíró képviseletet kell küldenünk Brüsszelbe”.

A bonyhádi megemlékezésen mintegy százan vettek részt, köztük Madéfalváról, Csernakeresztúrról, Marosludasról, illetve az Al-Duna mellől, Pancsováról, Székelykevéről és Hertelendyfalváról érkezett székelyek. Az évforduló alkalmából a Bonyhád mellett fekvő Kismányokon a székelyek templomaként ismert Magyarok Nagyasszonya templomban tartottak misét, és megkoszorúzták a templom mellett, az öt bukovinai falu emlékére állított kopjafát. Madéfalván hétfőn emlékeznek a Siculicidiumra, többek között a Szent Anna kápolnában tartandó misével és a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes Ember az embertelenségben című táncelőadásával.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó