Prokontra.hu
Hírek és információk

A nap, amely a románok ünnepe, és a magyarok gyásznapja

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

100 éve vesztettük el Erdélyt. A románoknak nemzeti ünnep, a magyaroknak inkább gyásznap december elseje. Pontosan 100 esztendeje, 1918.december első napján mondta ki a gyulafehérvári népgyűlés, hogy Erdélyt a Román Királysághoz csatolják. Idén, ezen a napon Hunyadi sírjára román trikolórt helyeztek, és vidám katonai felvonulással, nemzeti odaadással, lelkes parádéval ünnepelnek a román állampolgárok . Csak a magyarok csendesek, nekik nincs mit ünnepelniük.

Gyulafehérvár 1918.december 1. - Wikipedia
Gyulafehérvár 1918.december 1. - Wikipedia

Érzékeny pont, fájó szív

Erdély érzékeny pontja minden magyar embernek. A politika és a történelem 100 éve már, hogy döntött erről a kérdésről, de az erdélyi székelyek nem felednek. Folyamatos feszültségek táptalaja ez a téma azóta is. A magyar diplomácia bojkottálja, egyébiránt természetesen nem is tehet mást.  A z átlagember nem nagyon törődik vele, de az Erdélyben élő politikusok, felhasználva a 100 évvel ezelőtti történelmet, a kisebbségi jogok érdekében ezt az eszközt is bevetik, hogy céljukat hátha elérik.

Miután a központi hatalmak elveszítették az első világháborút, Románia pedig éppen a győztesek oldalán állt, nagy lehetőséghez jutott, hogy Nagy-Britannia mintájára bővítse az országa területét. Egy titkos egyezményben, még 1916-ban odaígérték Erdélyt Romániának, aki akkor még semleges volt. Nemcsak Erdélyt kapták meg, hanem övék lett a mai Moldávia területe is.

Nem a gyulafehérvári népgyűlés miatt veszítettük el Erdélyt

Az 1918-as gyulafehérvári népgyűlést tulajdonképpen emiatt hívták össze, de valójában a döntés már megszületett.  Ezen az eseményen lett végleges, hogy Erdély, Bánát, Máramaros, a Kőrösök vidéke, valamint Kelet-Magyarország 26 vármegyéje is a Román Királysághoz csatlakozott. 1228 küldött szavazott róla, és nyilvánította ki egyöntetűen ezt a szándékát. Látszatra úgy tűnt, hogy egy népakarat szavazása történik, valójában azonban Bukarestben már eldöntötték, hogy ez fog történni. Mindeközben Erdélyt román katonák kezdték megszállni, egyre erősebb volt a jelenlétük a magyarok lakta területeken. Másfél millió magyart vettek fennhatóságuk és irányításuk alá a románok, akik már akkor is több mint 50 %-os abszolút többségben voltak.

Sem a magyarokat, sem a szászokat nem kérdezték meg, mi a véleményük arról, hogy ma este még magyarországiként fekszenek le , de ha holnap felkelnek, már a Román Királyságban fognak felébredni. Bár a szászok utólag belementek a változásba, és elfogadták azt, az erdélyi székelyeket és a kolozsvári magyarokat más fából faragták. Ők hangoztatták több helyen, több módon is, hogy nem szeretnének elszakadni Magyarországtól, erősen tiltakoztak a Romániához való csatlakozás ellen, de nem volt foganatja a hangos kéréseknek.

A Párizsban megtartott béketárgyalásokon meghatározták Magyarország határvonalait, amelyek a mai napig érvényesek.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó