Prokontra.hu
Hírek és információk

A számvevőket érintő törvényt nem írta alá Áder

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Minden napra jut egy törvény, amellyel a köztársasági elnöknek foglalkoznia kell. Van, amelyiket aláírja, van, a melyiket nem. A nagy tüntetéseket és ellenvéleményt kiváltó rabszolgatörvény és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kézjegyével ellátása gyorsan és zökkenőmentesen megtörtént, de az Állami Számvevőszék dolgozóit, valamint a közszolgálati tisztviselőket érintő törvényt visszaküldte az Országgyűlésnek.

Állami Számvevőszék - 24.hu
Állami Számvevőszék - 24.hu

Több helyen is pontosítást  kér a köztársasági elnök

Áder Jánosnak a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján található levele azt tartalmazza többek között, hogy az a törvénymódosítás, amely az ÁSZ dolgozóira vonatkozik, kiszolgáltatottabb helyzetet hozna létre az érintettek számára, mint a jelenlegi. Véleménye szerint a számvevőket ennek a törvénynek az életbe lépése egyértelműen hátrányosabban érintené.

Meglátása szerint szigorúbb magatartási és erkölcsi követeléseket támaszt a számvevőkkel szemben, mint az átlagos, és jóval szigorúbb szabályokat kíván bevezetni a magas szintű, független és közérdek iránt elkötelezett munka elvárásával, mint amennyi indokolt lenne.

Arról is ír, hogy az ÁSZ elnökét úgy hatalmazza fel a törvény az Állami Számvevőszék szervezetére és működésére vonatkozó szabályok megalkotására, hogy nincs kijelölve és megfogalmazva pontos szabályzási tárgy, és a keretek meghatározása is hiányzik.

Aggódik a számvevők végkielégítése miatt az államfő

A köztársasági elnök a végkielégítéssel kapcsolatosan is megvédte a számvevőket. Mint írta: „a végkielégítés jogintézményének egyik- legfontosabb rendeltetése, hogy a munkaviszonyát elvesztő munkavállaló számára átmeneti anyagi biztonságot nyújtson.” A számvevők felmentése után járó végkielégítésre vonatkozóan új bekezdést tesz a szabályozásba. Ez így hangzik:  „ a végkielégítés hónapokban megállapított mértékéhez képest kétszer annyi ideig nem létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személlyel, valamint köztulajdonban álló gazdasági társasággal.” Áder János szerint ez az előírás ellehetetlenítené a végkielégítés rendeletetésének megvalósulását.

A köztársasági elnök arra kéri az Országgyűlést, hogy alapos megfontolás után tárgyalja meg a törvényt, és fogadja el ismét.

Ha súlyos aggályai lennének, akkor az Alkotmánybírósághoz fordulna

Az államfő aláírása minden törvény életbelépésének a kontrollja. Amikor megfontolásra küldi vissza, akkor indoklásában ott vannak azok a feltételek, amelyek miatt nem tette meg a szentesítést az aláírásával. A gyakorlat szerint az országgyűlés „megfontolja”, majd újratárgyalással ismét elfogadja.

Ugyanakkor lehetnek olyan felvetései is, amelyek tényleg elkerülték a honatyák figyelmét, és némi korrigálással újra a Parlament elé kerülhet a törvény.

Úgy tűnik azonban, hogy amíg csupán az Országgyűlésnek dobja vissza, addig nem túl fajsúlyosak ezek a kifogások. Amennyiben komolyabb, alkotmányos ellenvetései lennének az államfőnek, úgy az Alkotmánybírósághoz fordulna.

A túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok törvénye még az Országgyűlésnek való visszaküldés küszöbét sem érték el nála. De nyilván arra is megvan az indoka.

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó