Prokontra.hu
Hírek és információk

Áder ezt is aláírta: jöhetnek a közigazgatási bíróságok

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

A túlóratörvényt csütörtökön, a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt pedig már előző nap, szerdán aláírta Áder János. A köztársasági elnök nem sokat- vagy egyáltalán nem – gondolkodott azon, hogy kézjegyével ellássa-e azt a törvényt, amely nagyban befolyásolhatja a magyar bíráskodás függetlenségét. Pedig, mint azt megírtuk, az Európai Unió emberi jogi biztosa, Dumja Mijatovic is felszólította az államfőt, hogy küldje vissza az országgyűlésnek a törvényt, és ne írja alá. Áder János azonban nem fogadott szót.

A gyakorlat dönti el, hogy egyensúlyban lesz-e a mérleg nyelve
A gyakorlat dönti el, hogy egyensúlyban lesz-e a mérleg nyelve

Önálló közigazgatási bíróságok jönnek léte

Azon az ominózus szerdai parlamenti ülésen, amely az ellenzéki képviselők túlóratörvény elleni akciójára is sor került, a nagy hangzavarban több törvényre is többségi igen-t mondott a parlament. Többek között a közigazgatási bíróságok létrejöttét is megszavazta 131 igen és 2 nem szavazattal. Ez a törvény azt teszi lehetővé, hogy a kormány ún. házi bíróságai a továbbiakban önálló közigazgatási bíróságoknak adjanak át ügyeket. Ezek olyan témájúak, amelyek az alábbi területekkel kapcsolatosak:

– állami hatóságokkal,
– adó-és építési hatósággal,
– sajtóperekkel,
– médiavitákkal,
– valamint adatkérési-és választási ügyekkel.

Az igazságügyi miniszter által támogatott előerjesztés, és azóta a köztársasági elnök által is aláírt törvény többek között arról is szól, hogy közigazgatási bíróságok tagjait maga az igazságügyi miniszter nevezi ki, lépteti elő, ezekről a döntés az ő kezében lesz. A munkáltató jogokat is ő fogja gyakorolni a közigazgatási törvényszék elnökei felett, de az ő döntése lesz az is, hogy egyáltalán hány bírája lesz ezeknek a bíróságoknak, és arról is, hogy hányan dolgozhatnak majd igazságügyi alkalmazottként.

Az államfő nem fogadott szót az EU biztosának

Az EU biztosának az a véleménye, hogy az a tény, hogy az igazságügyi miniszternek ekkora befolyása lehet a közigazgatási bíróságokra, felveti a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését.
Dunja Minjatovic, az Európai Unió emberi jogi biztosa szerint komoly kérdéseket vet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban például az, hogy túl erős befolyása lehetne az igazságügyi miniszternek a közigazgatási bíróságok felett. Az emberi jogok biztosa azt is írta: „Az intézkedésről szóló vita meglehetősen korlátozott volt.” A magyar hatóságokkal történő tárgyalásokon szóba fogja hozni ezt az ügyet, és tárgyalni kíván róla a téma képviselőivel.

A közigazgatási bíróságok felállítása többek véleménye szerint sérti azt az elvet, amely a hatalmi ágak elválasztására vonatkozik, így a bíráskodás függetlensége is veszélybe kerülhet. Az Európai Unió részéről valószínű, hogy nem marad szó nélkül ennek a törvénynek a hatályba lépése.

Ádernek aláírni is joga van

Áder Jánosnak aláírni egy törvényt éppen úgy jogában áll, mint visszaküldeni az Országgyűlésnek megfontolásra, (ahogyan ez már előfordult máskor is), vagy, amennyiben alkotmánysértő kifogása van, elküldhette volna az Alkotmánybíróságnak is. Politikai vétóemelésnél elég, ha csupán visszaadja a Parlamentnek, akik ha újra megszavazzák a törvényt, akkor már az államfőnek nem tehet mást, mint aláírja. Alkotmányos kifogásnál az Alkotmánybíróság elé kerül a törvény, és az általuk történt vizsgálat eredménye befolyásolja annak további sorsát.

Ám az államfőnek nem kell feltétlenül hibát találnia, elégedett is lehet a törvénnyel, ahogyan ez most is történt. Nem hagyta, hogy nyomást gyakoroljon rá akár az EU, akár a tüntetések, vagy az ellenzéki pártok akciói. A köztársasági elnök aláírása a pont az „i”-re, azaz joggal feltételezhető, hogy tudása és lelkiismerete szerinti cselekedet, amikor egy törvényre igen-t mond.

A gyakorlatban dől el, volt-e miért aggódni

A törvény elfogadása és hatályba lépése komoly változásokat fog hozni a hazai bíráskodásban. A gyakorlat fogja majd megmutatni, jogosak-e a félelmek, amelyek a bíróságok függetlenségére utalnak. Egy konfliktus már most biztos: az Európai Unió bizonyára nem fogja szó nélkül hagyni, hogy jelzésük ellenére, és a Velencei Bíróság véleményének megérkezése előtt a magyar parlament megszavazta a közigazgatási bíróságok létrejöttét. A magyar bíráskodás történetének újabb fejezete kezdődik, s ha talán nem is egészen tiszta lappal, de határozottan indul útjára jövőre.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó