Prokontra.hu
Hírek és információk

Angliai magyarok: May rátok kacsintott

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Áll a bál Britanniában – ahogy pestiesen mondanánk. De tény, hogy alaposan felkavarta a londoni kormány az amúgy sem nyugodt politikai állóvizet a tegnapi döntésével. A monstre kabinetülés után Theresa May miniszterelnök hivatala előtt jelentette be, hogy kormánya elfogadta a Brüsszellel kötendő kilépési megállapodás tervezetét. Nem kellett hozzá 24 óra, hogy három kormánytag –köztük a Brexit-minisztériumot irányító Dominic Raab– lemondjon. A keményvonalas toryk már benyújtották a bizalmatlansági indítványukat az 1922-es bizottságnak, és a decemberi alsóházi voksolás kimenetele is erősen kérdéses. Mindennek ellenére Theresa May bejelentette, hogy ő fogja végig vezetni a kilépési folyamatot, mert mélyen hisz benne, hogy az országa érdekeit szolgálja a kidolgozott tervezet. De igazából mit is tartalmaz az a bizonyos 585 oldalas megállapodás? Az biztos, hogy a már kint élő EU-s állampolgároknak – így tehát az „angliai magyaroknak” is – kedvező az elgondolás.

Angliai magyarok: May rátok kacsintott
Rögzíti a tervezet a kölcsönös szabad letelepedés feltételeit (Forrás: Euronews)

Kitolt átmeneti időszak

Az eddig is köztudott volt, hogy Maynek sikerült elérnie egy un. átmeneti időszakot, ami 2019. március 29-ét követően áll be. Logikus is, hogy nem lehet a rolót egyik napról a másikra lehúzni. A mostani megállapodás-tervezet szerint ezt az átmeneti időszakot elhúznák 2020. december 31-ig. Sőt, a tervezet szerint az átmeneti időszak egy ízben meghosszabbítható, – méghozzá, időkorlát nélkül. Az átmeneti időszakban az Egyesült Királyság már nem vesz részt az EU döntéshozatalában, viszont kötelezettségei megmaradnak. (Vélhetően erre utalt Dominic Raab, amikor lemondásában arról írt, hogy „…Nagy-Britannia a kilépés utáni átmeneti időszakban nem szabad ország, hanem az EU vazallusállama lesz.)

Az uniós polgárok biztonsága

Minket (a már kint élő magyarokat, és az itthonról őket figyelő honfitársaikat) a legjobban érdeklő pont az uniós polgárok kérdése. Ezt a tervezet megnyugtatóan és méltányosan rendezné.

A megállapodás-tervezet megfogalmazása szerint

„…megkötések nélkül Nagy-Britanniában maradhatnak azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a Brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig már öt évet eltöltöttek az országban.”

Vagyis:

  • azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig törvényesen és életvitelszerűen eltöltöttek öt évet az Egyesült Királyságban, állandó tartózkodási jogosultságot kapnak (a viszonosság elve alapján ugyanez a jog illeti meg az unióban élő brit állampolgárokat);
  • azok a külföldi EU-állampolgárok, akik az átmeneti időszak végéig még nem töltöttek el öt évet az Egyesült Királyságban, szintén maradhatnak, amíg ki nem töltik az ötéves tartózkodási időszakot, és ezután ők is állandó letelepedési jogosultságot kapnak (kivéve: ha súlyos bűncselekményt követtek el, bűnöző életmódot folytatnak, vagy visszaéltek a letelepedési rendszerrel);
  • a jogosultságok kiterjednek a külföldi EU-állampolgárok azon hozzátartozóira is, akik 2020. december 31-én szintén már az Egyesült Királyságban tartózkodnak életvitelszerűen. Ezen túlmenően: a nagy-britanniai tartózkodásra jogosult EU-állampolgárokhoz a jövőben bármikor csatlakozhatnak hozzátartozóik – házastársuk, a velük polgári partnerségi vagy házasságon kívüli élettársi viszonyban állók, az eltartott gyermekek és unokák, illetve a gondoskodásra szoruló szülők és nagyszülők –, abban az esetben, ha a hozzátartozói viszony 2020. december 31-én már fennáll, és még fennáll akkor is, amikor az illető be akar utazni az Egyesült Királyságba;
  • kitér az egyenlő bánásmódhoz fűződő, az Egyesült Királyságban élő és dolgozó külföldi EU-állampolgárokat és hozzátartozóikat megillető jelenlegi jogosultságok védelmére és a diszkrimináció tilalmára is. A javaslat szerint ők jórészt a mostanival azonos, az Egyesült Királyság EU-tagságából eredő jogosultságok alapján dolgozhatnak, tanulhatnak, férhetnek hozzá közszolgáltatásokhoz és jóléti juttatásokhoz a Brexit után is;
  • a jövőben is megmarad a vízummentes utazás a brit és az uniós állampolgárok között.
Angliai magyarok: May rátok kacsintott
Senkinek sem lenne jó az ír-északír kemény határ bevezetése (Forrás: Wikimedia)

Az ír határ kérdése

A szigetország és az unió közötti kilépési megállapodás sok fő pontja, és megannyi kérdése közöl ez a legkritikusabb és a legérzékenyebb – egyben a legnehezebben megoldható kérdés: a határellenőrzés, a vámszabályok kezelése az ír térségben.

Az Ír Köztársaság az Európai Unió tagállama, és az is marad. A köztársaság északi részén húzódó 499 kilométeres szárazföldi határ másik oldalán Észak-Írország fekszik, amely viszont az EU-ból kilépni készülő Nagy-Britannia tartománya. Mivel Brexit a vámunióból történő kilépésre is vonatkozik, a brit tartomány, és a köztársaság között vámhatárnak kellene húzódnia, annak minden fizikai elemével együtt. Ezt persze senki sem akarja.

Az Európai Bizottság nemrégen született javaslata a fizikai határellenőrzés visszaállításának elkerülését abban látná, ha az ír sziget egésze közös szabályozási térséggé alakulna át. Erről sem London, sem az észak-írek hallani sem akarnak, hiszen akkor az Egyesült Királyság belső területén keletkezne vámhatár, ami értelemszerűen erősen csorbítaná a monarchia területi és gazdasági integritását.

A jelenlegi brit alternatíva ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös egyedi szabálygyűjtemény kialakítását javasolta az EU-nak a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió egyfajta speciális “kombinált vámtérséget” alkotna.

Ez a megoldás Brüsszelnek is elfogadható lenne. Ez ugyan csupán egy pótmegoldás, de arra elég, hogy a kilépést követő, 2020 végéig tartó átmeneti időszakban közösen egy kölcsönösen elfogadtató végleges megoldást találjanak a felek.

A fenti két kiragadott konkrét kérdés mellett még ott van Gibraltár helyzete, a halászt problémája, egymás felségvizeinek használata, és még egy sor olyan megoldásra váró helyzet, ami lehet, hogy csak később üti fel a fejét.

Mindenesetre a londoni kabinet szétcsúszását eredményező megállapodás-tervezetre még az Alsóháznak is rá kell bólintania decemberben, és ennek eredménye jelenleg megjósolhatatlan.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó