Prokontra.hu
Hírek és információk

Az európai választás próbára teszi majd az európai fősodor pártjainak rugalmasságát

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Az európai választás próbára teszi majd az európai fősodor pártjainak rugalmasságát, és megmutatja, hogy mennyire tudják tartani állásaikat a kontinensen végigsöprő populista hullámmal szemben. Azt is érzékelteti majd a választás, hogy mennyire kormányozható az EU: a parlament ma az uniós politika és költségvetés kidolgozásának sok területén valós törvényhozó társ, de ha nem lesz működő többsége a fősodor pártjainak – vagyis az integráció támogatóinak –, fennáll a veszély, hogy a populisták és az Európa-szkeptikusok döntésképtelenséget idéznek elő.

A lényegi döntések esetében a parlamentben soha nem voltak konszolidált koalíciók nagy pártfegyelemmel, hanem a különböző kérdésekben alkalmi szövetségek jöttek létre párt-, nemzeti és személyes preferenciák alapján. Ám a parlament vezetésében és a befolyásos tisztségek megosztásában mindig az Európai Néppárté (EPP) és a szociáldemokratáké (S&D) volt a döntő szó. Várhatóan az ő feladatuk válik majd az eddiginél is nehezebbé. Jelenleg 751 képviselő foglal helyet a parlamentben 28 állam 500 millió polgára nevében. Ám a létszám a brexit után 701 főre csökken.

A többség tehát 353 lesz, és januári felmérések szerint a három fő pártcsalád – a középjobb EPP, a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberálisok (ALDE) mindössze 370 mandátumot, vagyis nem túl kényelmes többséget szereznének, ha most lenne a választás. A várakozások szerint az EPP 32, az S&D pedig 46 mandátumot veszít majd. Az ellensúly a kemény baloldalból, mintegy 100 fős kemény szélsőjobb és Európa-szkeptikus tömbből, köztük egyértelműen fasisztákból, valamint különféle zöldekből és a macronistákból áll majd, vagyis kockán forog az EPP és az S&D történelmi dominanciája. A jelen politikai felfordulás talán fő áldozata az európai szociáldemokrácia egykori kolosszusa: most úgy látszik, hogy a szavazatok mintegy 20 százalékát szerzi meg, vagyis 142 mandátumot.

Várhatóan Manfred Weber kényelmesen megszerzi a legnagyobb pártcsalád vezetését, de nem kizárt, hogy az EU vezetői, akik nem szeretik, ha a képviselők rájuk kényszerítenek bármit, automatikusan nem fogadják jól a jelölését a Bizottság élére.

Az Európai Konzervatívok és Reformisták pártcsaládjának (ECR) jelöltje a cseh Jan Zahradil eleve csekély eséllyel indul. A zöldek két jelöltje a német Ska Keller és a holland Bas Eickhout. A csúcsjelölti rendszer, amelyben a legtöbb mandátumot szerző pártcsalád adja a Bizottság elnökét, nem más, mint a parlament képviselőinek igyekezete, hogy befolyást szerezzenek a Bizottság kialakításában, és érzékeltessék a szavazókkal, hogy a választás a hatalom európai szintű gyakorlásáról szól.

Az európai választásokat rendszerint (politológusok megfogalmazásával élve) másodlagosnak tekintik, ami azt jelenti, hogy a szavazók arra használják fel voksaikat, hogy ne az európai politikai fejleményekről, hanem saját kormányukról nyilvánítsanak véleményt. Az 1979-es első európai választástól a részvétel 62 százalékról 2014-ben 42,6 százalékra csökkent. Ám a pártpolitika forradalmat élt át nemzeti szinten, és az az idén el fogja érni Brüsszelt és Strasbourgot is – írta a szerző.

European elections will test resilience of EU’s mainstream parties

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó