Prokontra.hu
Hírek és információk

Brexit forgatókönyvek – ezért érdemes figyelni a politikai harcot

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Theresa May kormányfő  miatt csúszik az alsóházi szavazás – hallhattuk nem rég a hírt. De amúgy miért is fontos ez nekünk? Mire számíthatnak a kint élő magyarok és hogyan befolyásolja az életüket a Brexit folyamat változása? Megpróbáltuk összeszedni a politikai harc lehetséges kimeneteleit.

Íme pár forgatókönyv ami miatt kint élő magyarként is érdemes követni a brit politikát.

Márc15_londonban - tw
Magyarok Londonban: maradhatnak, vagy kezdjenek csomagolni? (Fotó: Twitter)

Kit érdekel az egész harc? Az EU és az Egyesült Királyság már megegyezett nem?

Persze. Csak hogy a brit képviselők és az Alsóháznak is meg kell vitatnia a dolgot, mivel otthon a képviselőknek is meg kell szavazniuk a tervezetet. Ha elfogadják (320+ szavazat), akkor nem kell aggódni, hiszen a tervezetben biztosítják a kint élő uniós állampolgárok jogait. Azonban így is szigorú intézkedések várhatóak afelől, hogy ki maradhat az országban. A lakhelyhez kötött státusz, azaz a letelepedési státusz iránt be kell nyújtania az uniós állampolgároknak (és így a magyaroknak is) egy kérvényt.


Új telepesek

Amennyiben az öt évet eléri a jogszerűen és igazolhatóan kint töltött idő mértéke, folyamodhat állandó letelepedési státuszért az illető. Ha megvan már így is és igazolható az öt év kinn töltött idő, az adminisztráció elintézhető egy egyszerű személyigazolvánnyal, vagy azzal egyenértékű dokumentummal, valamint az előéletre vonatkozó adatok egyeztetésével. A kilépést követően egy hat hónapos türelmi periódusban azok az álláskeresők is folyamodhatnak ilyen kérvényért, akiknek sikerül ez idő alatt még munkát találniuk és a munkaviszonyt igazolniuk. Az igazolt lakcímmel vagy státusszal rendelkező ingázók (mondjuk Párizs és London között) csakugyan elnyerik a státuszt, ahogy azok is, akiknek egy közvetlen családtagjuk már rendelkezik a státusszal, munkaviszonnyal vagy betegbiztosítással. Az egyezmény védelmezi a kint élő diákokat és egyéb rendhagyó esetekben kint tartózkodó állampolgárokat. Akik viszont nem rendelkeznek a fentebb említett státusszal – vagy a tervezetben foglalt körülményeknek nem felelnek meg –, a hatóságok indokolt esetben akár ki is toloncolhatják. Bővebben itt olvashat erről angolul.


Miután az alsóház elfogadja a javaslatot, a kormány felterjeszti a tagság visszavonásáról szóló törvénytervezetet, mely ha átment mindkét házon (Lordok és az Alsóház), az uralkodó szentesíti a törvényt (a szentesítés persze mára csak formalitás maradt). Az unióból való kilépésről alkotott törvény mivel már átment és szentesítették, a szóban forgó tervezet lényegében azt egészíti ki az unió és a szigetország közti megállapodással. Ha ez bármilyen oknál fogva megakad, és nem sikerül a szentesítésig elvinni március 29. előtt a „deal”-t, akkor egyezmény nélkül távozik az ország.

De mi van akkor, ha az alsóház leszavazza a tervezetet? Jön a „no deal”!

Nos ebben az esetben 21 napon belül új tervezettel kell előállnia a miniszterelnöknek és a kormánynak, elfogadtatni az EU-val, 7 napon belül pedig a parlament szavazhat az új indítványról, ami szintén az egyezmény nélküli kiszakadáshoz vezethet. Ez a nem rég nyilvánosságra hozott iratok szerint jóval szigorúbb feltételeket helyez kilátásba: például a hat hónapos türelmi idő eltörlését és a letelepedett státusz 2021-ig előírt megszerzését.

brexit utmutató - berci
A Brexit folyamatábrája (Forrás: Twitter/HC/Bordás Bertalan)

Bukik a mostani kormányfő és direkt a „no deal” felé sodródnak a britek

Ugyanerre a sorsra jut az egyezménytervezet, ha a képviselők nem csak az eddigi eredményeket dobják ki az ablakon, hanem meggondolnák magukat és megszabadulnak May-től. A kormányfő még jelenleg is ingatag pozícióban van, és lehetséges, hogy a tervével együtt bukik. Ugyan az eredeti alsóházi szavazás elhalasztása után a saját pártja által indított bizalmatlansági indítványt túlélte, de az ellenzéki Munkáspártnak ott van a fiókjában a “beélesített” bizalmatlansági indítvány. Csak a megfelelő pillanatra várnak, és az már nem Mayt érinti, hanem a teljes kormányt. A párton belüli ellenzéke és potenciális utódai egyre hangosabban követelik az „no deal”-t, valamint olyan feltételeket, melyeket az EU amúgy sem fogadna el. Ebben az esetben a(z új) miniszterelnök szándéknyilatkozatát követően 14 napon belül felállna az új kormány és egy új törvény ami a kiszakadást támogatná. Jelenleg tudjuk, hogy jövő január 7-étől úrja tárgyalják a már ismert Brexit-megállapodást (mivel az EU nem tárgyalta újra), és a rá következő héten lesz a sorsdöntő alsóházi szavazás.

Az egész belső folyamatra január 21-ig van idejük a képviselőknek, amit követően 5 napon belül kötelesek döntést hozni, nagy eséllyel a kiszakadás irányába terelve az eseményeket.

Mi lesz azokkal, akik hisznek még a maradásban?

Adná magát az egyszerű felvetés: ha ennyire bonyolult és kaotikus az egész folyamat, miért nem maradnak?

Az Európai Unió Bírósága is megerősítette a napokban, hogy ezt egyszerűen megtehetik a britek, és egyoldalúan felmondhatják az 50. cikkelyt.

Azonban a brit politikusok többsége szerint ez a lehetőség – csak úgy, mint egy újabb népszavazás – semmibe venné a 2016-os népszavazás demokratikus eredményét. Ebben közrejátszik az alkotmányos és politikai logika. A legnagyobb ellenzék újabb választásokra és a konzervatívok meggyengülésére játszik, ahogy a konzervatívok egy része is May bukását várja. Így akár még újabb választásokra is sor kerülhet egy átmeneti időszakkal kiegészítve. Ebben az esetben természetesen minden maradna a jelenlegi szabályzás szerint, az EU-s négyféle alap szabadságnak megfelelően, melybe a szabad munkaerőáramlás is beletartozik.

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó