Prokontra.hu
Hírek és információk

Brit külügyminiszter: kell egy kis extra idő a Brexit megállapodáshoz

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Jeremy Hunt brit külügyminiszter kellene egy “kis plusz extra idő” abban az esetben, ha nem tudnak megállapodni március 29-ig a Brexit feltételeiről.

Jeremy Hunt a BBC rádió csütörtöki hírmagazinjának nyilatkozva úgy fogalmazott: az, hogy szükség lesz-e a határidő kiterjesztésére, attól függ, hogy a következő hetekben milyen haladást sikerül elérni az Európai Unióval.

Brexit idő tábla bbc
Fogy az az idő: napok a Brexit beálltáig (Forrás: BBC)

Kellene egy kis “extra idő”

Jeremy Hunt kijelentette, hogy a kormány várhatóan néhány napon belül előáll alternatív javaslataival. A külügyminiszter szerint azonban ha a kilépési megállapodást csak a márciusi 29-i kilépési határidő előtt néhány nappal sikerülne elfogadtatni, akkor szükség lehet “egy kis extra időre, azaz hosszabbításra”, mivel további, kiemelkedően jelentőségű tervezeteket is törvénybe kell még iktatni. Ám Hunt szerint ha ennél korábban sikerült előrelépést elérni, akkor nem biztos, hogy erre a hosszabbításra szükség lesz.

Ugyanis a helyzet ugyanolyan, mint a kilépési határnap előtt 57 nappal, mint két éve: “Jelenleg nem lehet tudni, hogy melyik forgatókönyv valósul meg” – ismerte el Hunt.

A brit külügyminiszer a legmagasabb rangú brit kabinetminiszter, aki elismerte, hogy szüksége lehet a Brexit halasztásának lehetőségére, bár kormányzati szinten korábban is elhangzottak ilyen értelmű óvatos nyilatkozatok.

Andrea Leadsom, az Alsóház vezetője – aki e minőségében a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet kormányzati irányításáért felelős kabinetminiszter – a múlt héten a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: ha Londonnak szüksége lenne “pár hét haladékra” a kilépési megállapodás parlamenti jóváhagyási procedúrájához, ezt az EU valószínűleg lehetővé tenné.

Jeremy Hunt külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatára azonban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője csütörtök délutáni tájékoztatóján úgy reagált, hogy Theresa May miniszterelnök álláspontja változatlan: az Egyesült Királyság március 29-én kilép az Európai Unióból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány vizsgálja annak lehetőségét is, hogy a parlament a jelenleg tervezettnél hosszabb ülésszakokat tartson a kilépési dátumig hátralévő időszakban. Ennek érdekében kezdeményezi fogják a február közepén esedékes tíznapos parlamenti szünet eltörlését.

Hogyan tovább…?

Jeremy Corbyn az ellenzéki Munkáspárt vezetője azzal vádolta a kormányt, hogy elfecsérelte az időt, ami a Brexit előkészítésére a rendelkezésére állt. A Munkáspárt vezetője a keddi alsóházi szavazás után (két fontos módosító indítványt fogadtak el) felszólaló Theresa May invitálására kifejezetten konstruktív magatartást tanúsított. Amíg a történelmi mértékű december 11.-i leszavazás után elvetette, most viszont elfogadta a miniszterelnök tárgyalási meghívását.

A BBC-nek a kormányfővel folytatott tárgyalásairól azt mondta, hogy Theresa May a parlamenti döntéssel a kezében (dolgozzanak ki új javaslatot az ír határkérdésre) haladéktalanul vissza kíván menni Brüsszelbe. Ahogy Corbyn fogalmazott:

“Most visszamegyünk Brüsszelbe, de nem nagyon vagyunk tisztában azzal, hogy mit is csinálunk Brüsszelben. És amikor tegnap megkérdeztem a miniszterelnököt erről, hihetetlenül homályos volt.”

Mint mondta, “lehetséges, hogy megkössük a megállapodást március 29-ig, de erre kicsi az esély. Valószínűleg hosszabbítást kell kérnünk az EU-tól. Ennek a kormánynak két és fél éve volt a tárgyalásokra, de ez csak elfecsérelt idő volt.”

A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye szabályozza, és Theresa May által 2017. március 29-én bejelentett aktiválása hivatalosan el is indította a kilépési folyamatot. A cikkely alapesetben – hacsak a felek ettől eltérő dátumban nem egyeznek meg – kétévi tárgyalási időt ad a részletek rendezésére. Ez március 29-én jár le, és a brit EU-tagság azon a napon akkor is megszűnik, ha addig nem lép életbe az EU-val kötött megállapodás. A határnap elhalasztására ugyanakkor van mód, ha ehhez az EU-ban maradó 27 tagország egységesen hozzájárul. A cikkely aktiválásáról szóló bejelentés visszavonása (vagyis a kilépési szándék visszavonása) ugyanakkor London szuverén joga.

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó