Prokontra.hu
Hírek és információk

Búzamezők és borús égbolt – van Gogh „A művészet templomai” filmsorozatban

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

November 22-től forgalmazza a Pannonia Entertainment a mozikban a fent említett sorozat újabb darabját, amelynek egyik főszereplője Vincent van Gogh (1853-1890), a 20. század művészetére nagy hatással bíró holland festő, a másik Helene Kröller-Müller (1869-1939), a műgyűjtő, Hollandia leggazdagabb asszonya, aki a festő halála után húsz évvel 300 képét vásárolta meg.

Giovanni Piscaglia rendező

Érdekes megközelítés az olasz Giovanni Piscaglia rendezőtől, hogy neves műtörténészeket megszólaltatva a gyűjtő hölgy érzelmein keresztül vezet el a festőóriáshoz. A két szereplő közös vonása, hogy életük állomásait sűrűn írt leveleikből ismerhetjük meg. Helene Knöller-Müller kastélyok, erdők, tavak, vadászkastélyok tulajdonosa, több gyermekes családanya egy nála több mint húsz évvel fiatalabb fiúval levelezett, Vincent van Gogh pedig az őt eltartó öccsével, Theóval. Az utókor beszámozta a leveleket (1872-től legalább 800 db!), ezáltal tudunk részleteket van Gogh legbelsőbb érzéseiről, hányattatatásairól is. Helene egyik birtokán nagyszabású épületet terveztetett a kor leghíresebb építészeivel van Gogh képei számára, majd kikölcsönözte ezeket más múzeumok számára – így emelte a festő hírnevét

Van Gogh film
Van Gogh film

Bigott református család…

Vincent Willem van Gogh bigott református családban született, több húgával és öccsével együtt a  dél-hollandiai Groot-Zandenben. Útkeresése közben több szakmában kipróbálta magát: műkereskedés, lelkészség, stb. Volt hittérítő, segédtanító is. 1872-ben még amsterdami teológiai tanulmányokra készült. Mintaképéül Szent Pált választotta. Kenyéren és vízen, de nyugtalanul élt egy holland bányavidéken. Mellette festeni kezdett. Allegóriákban gondolkodott, önelemzéseket végzett, magát tevékeny melankolikusnak tartotta.  1880-ban Theo, négy évvel fiatalabb öccse támogatásával beiratkozott a Művészeti Akadémiára, ahol nem bizonyult „jó tanulónak”. Nem kedvelte a meztelen modelleket, szívesebben festett felöltözött parasztokat. Őt tartják máig az expresszionizmus előfutárának.1881-ben fél évre visszaköltözött a szüleihez. Beleszeretett Kee-be, a megözvegyült unokatestvérébe, de a nő visszautasította. Rusztikus festői kísérletekbe fogott Jean-François Millet és Jules Breton nyomán (Távoli templomtorony, csendéletek). Aztán egy darabig együtt élt egy prostituált nővel és a kislányával, amíg a család bele nem szólt. Scheweningenben tengerparti képeket, Nuenenben egyszerű parasztokat örökített meg (Krumplievők, krumpliszedők, tájképek stb.). Vincent – mindig így írta alá a képeit – maga is egyik legjobb művének tartotta a Krumplievőket és a hozzá készített rajzát. Nuenenben hozzászokott a szegénységhez és a magányhoz.

1885-88. között Antwerpenben és Párizsban járt. Sok önarcképet festett. Ezekről szerencsétlen és bizalmatlan ember tekint ránk. Párizsban a Montmartre-on lakott, amely akkor még nem bohémnegyed, hanem szélmalmokkal teli mezőgazdasági terület volt. Például a La Moulin de la Galette. Ablakából rálátott az egész negyedre, 1887-ben több virágcsendélete született, mint a híres napraforgók a vázában. A kor divatjának megfelelően Vincetre is hatott a „japanizmus”: Tangay apó többször előfordul a képein.

van Gogh csillagos ég
van Gogh csillagos ég

Az 1888-89-es évet Arles-ban töltötte:

Fasor házakkal, Virágzó gyümölcsfék, Langlois hídja Arles mellett, aztán tenger, színes csónakok, búzamezők társaságában. 1888-ban Cent nagybácsi örökségéből házat tudott vásárolni Arles-ban. Megfestette a szobáját, az Éjszaka a Place de Forumon lévő kávéház című híres képét csillagokkal, fényekkel és sötét árnyakkal. A Csillagos éj a Rhône fölött című csodálatos művét. Vendégségbe hívta magához Paul Gauguine-t, aki 1888-ban két hónapig nála tartózkodott, festettek is közös témákat, de sokat veszekedtek. Példaképeik is igen különbözőek voltak. Mindenesetre van Gogh felhagyott az apró, színes pöttyökkel kialakított tájképekkel.  Gauguine szerint Arles roppant unalmas kisváros, ő a messzi déli tájakra vágyott. Aztán egy este faképnél hagyta a barátját. Elmondása szerint Vincent utána eredt egy késsel a kezében, majd a helyi bordélyházban keresett menedéket. December 23-án – valószínűleg nem először – Vincent elborult elmével levágta a jobb fülét. Becsomagolta, és elküldte az egyik prostituáltnak. A vérveszteségtől rosszul lett, kórházba szállították. A helyi lakosok félni kezdtek tőle.

1889 januárjában megfestette az Önarckép bekötözött füllel című csodálatos képét. Vincent összeomlásában biztosan nagy szerepet játszott Gauguin távozása. Ezután kávén, alkoholon, nikotinon élt, alig evett. Egészségi állapota egyre súlyosbodott, hallucinációk és paranoia gyötörte. Festészete is átalakult: a finom pontozásokat felváltották a vastag ecsetvonásokkal vázolt, borúsabb tájak, fűcsomók, kopár fák és megint a napraforgók. Úgy tartotta, ő festő és szerzetes egy személyben. Környezetéből a postást és feleségét, a dajkát ábrázolta. 1889-ben Saint-Rémy egykori Saint Paul kolostorában, Arles-tól 20 km-re az elmegyógyintézet lakója lett. Megfestette a kórház folyosóját, főfelügyelőjét, a házat körülvevő olajfákat – egyre vastagabb ecsetvonásokkal. Készült ismét Önarckép, Gyászoló öregember, Csillagos éjszaka, Szántóföld pipacsokkal, meg egy másik beteg portréja –összesen 80 kép.

van Gogh önarckép, levágott füllel
van Gogh önarckép, levágott füllel

Sérülés…

Néhány napra visszatért Párizsba Theo öccséhez, aki megismertette Gachet doktorral. Vincentet nagyon jó állapotban találták. Theo raktárt bérelt bátyja képei számára, bár csak egyet sikerült közülük eladnia. Gachet doktor Auvers-Sur-Oise-ba küldte gyógyulni. Vincent több portrét készített róla és a környező falu életéről, amíg egy napon festőkészletével elindult a mezőre. Munka közben mellbe lőtte magát. Nagy nehezen visszamászott az intézetbe, ahol hangos jajgatására figyeltek fel. Rögtön hívták Theót, aki meg is érkezett, de másnap Vincent belehalt a sérülésébe.

Vincent hagyatékát mintegy 850 festményre és ugyanennyi rajra becsülik, de műveinek jó része megsemmisülhetett. 1997-ben az Íriszek című festménye egy árverésen 53 millió dollárért kelt el, 1990-ben Gachet doktor 82,5 millióért. Ma már csak feltételezés a diagnózis, hogy a művész mániákus depresszióban és skizofréniában szenvedett, esetleg zöldhályogja is lehetett. Mindenesetre Vincent halála után Theo öccse is megőrült. Megpróbálta megölni a feleségét és a fiát. 1891-ben ő is meghalt.

Van Gogh történetét ilyen részletességgel nem tárgyalja a film, inkább Helene Knöller-Müller életét és az Otterloban berendezett múzeumot, amit ma már Rijksmuseum Knöller-Müllernek hívnak. Mégis az utókor hálával tartozik neki a gyűjteményéért. Ezt beszéli el a 70 perces, minden jelenetében élvezetes film a nagyszerű képek sorozatával, művészettörténészek beszámolóival és a gyönyörű helyszínekkel. Ilyen például, amikor a vicenzai Basilica Palladiana palotába átszállítják Helene hollandiai gyűjteményét Olaszországba. Drónfelvételeken látjuk felülről a várost. Ez önmagában is nagy élmény. 2006-ban a budapesti Szépművészeti Múzeum nagyszabású kiállítást rendezett van Gogh és a legnagyobb holland festők emlékezetes alkotásaiból.

A festő életét és műveit alaposabban megismerhetjük a Benedikt Taschen Verlag GmbH 1998-as kiadványából, amelyet abban az évben nálunk a Kulturtrade Kiadó Kft. forgalmazott magyar nyelven is.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó