Prokontra.hu
Hírek és információk

Centenáriumát ünnepli a brit Királyi Légierő, a Royal Air Force

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

A Brit Királyi Légierő (Royal Air Force -RAF) 1918. április 1-jén alakult meg, és jelentős szerepet vívott ki magának Anglia modern kori háborús történelmében. Ez volt az első légierő a világon, amely mind a haditengerészettől, mind a hadseregtől külön, önálló haderőnemet alkotott. A centenáriumát ünneplő légierő a brit hadsereg három haderőművének legfiatalabbika. Feladata az Egyesült Királyság légi védelme és nemzetközi védelmi kötelezettségeinek teljesítése.

Centenáriumát ünnepli a brit Királyi Légierő, a Royal Air Force
A frissen megalakult brit királyi légierő egyik legelső bevetése előtti eligazítás (forrás: Wikipedia)

A kezdeti időszak, és az első nagy háborús részvétel

A brit hadsereg 1912 tavaszán alakította meg a Királyi Repülő Hadtestet (RFC – Royal Flying Corps). Az új alakulat 36 repülőgéppel és 12 katonai léggömbbel jött létre. E mellett központi repülőiskolát és repülőgépgyárat is létrehoztak. A haditengerészet a szárazföldi erőkkel való hagyományos versengése során elérte egy különálló szervezet létrehozását. Így alakult meg 1914. július 1-jén az RFC tengerészeti repülőosztályából a Királyi Tengerészeti Repülő Szolgálat (RNAS – Royal Naval Air Service).

1914. július 28-án kitört az első világháború, és Nagy-Britannia Franciaország szövetségeseként belépett a háborúba. Abban az időben már 180 repülőgéppel rendelkező RFC négy századot küldött a francia frontra. A hagyományos légi csaták és a bombázások mellett leginkább a légi felderítésben vettek részt. A nehézkes gépek és a hadvezetés agresszív stratégiája rendkívül súlyos veszteségeket eredményezett a fiatal fegyvernemnek. A négy háborús év során csaknem tízezer RFC-ben szolgáló ember halt meg vagy tűnt el.

Az első világháborút az új fegyverek és az új technológia megjelenése jellemezte. A súlyos veszteségek ellenére a légi hadviselés színrelépése teljesen megváltoztatta a haditaktikát és a stratégiát. A sikeres bevetések nyomán merült fel egy dinamikusan növekvő légierő igénye. A Királyi Légierő 1918. április 1-jén jött létre harmadik haderőnemként a brit haditengerészet és hadsereg mellett. A Királyi Repülő-hadtest (Royal Flying Corps) alakulataiból, valamint a Királyi Tengerészeti Légiszolgálatból (Royal Naval Air Service) jött létre az új egységes fegyvernem, a repülésügyi miniszter fennhatósága alatt. A RAF az egyesüléskor 300 ezres létszámmal és 20 ezer repülőgéppel rendelkezett. Így aztán világ leghatalmasabb légierejének számított akkoriban.

„Soha nem köszönhettek még ilyen sokan, ilyen sokat, ilyen keveseknek”

A második világháború kitörésekor, 1939 szeptemberében a Királyi Légierőnek első vonalbeli ereje 2000 repülőgépet számlált. Nekik kellett szembenéznie a nyomasztó túlerőben lévő Luftwafféval, a német Harmadik Birodalom légierejével. A szigetország ellen 1940 júliusában megindult német légitámadások célja a szigetország elleni szárazföldi invázió előkészítése volt. Ekkor kezdődött a történelem legnagyobb csatája, amit a levegőben vívtak. Ez az „Angliai csata” néven vonult be a világtörténelembe.

A RAF rendkívül hősiesen küzdött. Főleg az első időszakban iszonyatos veszteségeket szenvedett. A pilótahiány miatt önkénteseket képeztek ki, nemegyszer néhány nap alatt. Sok volt a külföldi: lengyel, cseh, francia és amerikai önkéntes pilóták érkeztek segítségül. A brit gyártósorokat 1940 júniusa és szeptembere között 1900 új vadászrepülő hagyta el. Leginkább a legendás Spirfire, és a Hurricane vadászgépek álltak csatasorba. A német bombák által megrongált légi bázisok helyett szükségrepülőtereket alakítottak ki.

A RAF már az összeomlás szélén állt, amikor a németek taktikát váltottak. A gyárak és támaszpontok helyett a városokat kezdték bombázni, ami még nagyobb elszántságra és ellenállásra ösztönözte az angolokat. Számos olyan esetet jegyeztek fel, hogy a támaszpontjuk közelében lezuhant pilóták azon nyomban egy másik géphez rohantak, hogy újból felszállhassanak harcolni. A levegőhöz jutott RAF kitartott, és 1940 októberétől ritkultak a német bombázások. Az invázió elmaradt, Nagy-Britannia megtartotta ellenőrzését légtere felett. A sikerhez nagyméretékben hozzájárult a radarok használata, a német rejtjelrendszer megfejtése. A britek 1500, a németek 2500 pilótát veszítettek, a bombázások során több mint 40 ezer civil is meghalt.

Winston Churchill az idézett legendás mondatával köszönte meg a Királyi Légierőnek az erőfeszítéseit.

Jelentős erőt képvisel napjainkban is

A háború befejeztével a légierő összlétszámát mintegy 150 ezer főre csökkentették, nagyjából ezt a létszámot meg is őrizték az 1980-as évek végéig. A következő évtizedben a brit kormány egy rugalmas, gyorsan mozgósítható hadsereg kialakítását tűzte ki célul. Az átszervezés során a légierő több mint ötven éven át a Németországban állomásozó erőit kivonták. Három történelmi egységet megszüntettek, a haditengerészet és a légierő létrehozta saját új, egyesített erőit.

A Királyi Légierő alakulatait az elmúlt évtizedekben számos konfliktusban (Falkland-szigeteki háború, Öbölháború, délszláv háború) bevetették, de humanitárius tevékenységet is folytatnak. Napjainkban közel negyven légibázison 83 századnyi szervezettséggel közel 35 különféle repülőgéptípust –köztük a Eurofighter Typhoon-t, a Tornadót, az F-35 Lighting-ot – üzemeltetnek. A királyi család több tagja – legutóbb Vilmos cambridge-i herceg – is szolgálat a RAF kötelékében.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó