Prokontra.hu
Hírek és információk

Csillagok, csillagképek – A tudomány Mátyás király korában

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Kicsi, de annál értékesebb kiállítás ingyenesen tekinthető meg a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ emeleti kiállítótermében 2019. február 28-ig (Arany János u. 1-ben). Monok István főigazgató és Lovász László MTA elnök elmondta, hogy a tudomány sem azelőtt, sem azóta nem  viselt olyan rangot Magyarországon, mint Mátyás király korában.

Mátyás király híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana mintegy 2500 kötetet tartalmazott, benne Vitéz János könyveivel is. Halála után a könyvtár szétszóródott, ma ezekből 216 darab maradt fenn, és Magyarországon 53 darab található. Trónra lépésének 560. évfordulójára emlékezik az MTA KIK az értékes ősnyomtatványokkal. A kiállítás középpontjában áll Ludovicus Carbo (1435-1482) Dialógus Mátyás király viselt dolgairól és dicsőségéről írt műve 1474 tájáról (Kazinczy Gábor fordítását olvashatjuk 1863-ból a tablón.). A kódex mindössze 80 oldalas, alig 20 cm magas, nem túl jelentékeny, szegényesen illusztrált darab. A fiktív dialógus egyik szereplője Ernuszt Zsigmond, aki a király elleni összeesküvés leleplezése után Janus Pannonius-t követte a pécsi püspöki székben. Korábban Janus Pannonius tanulótársa volt a neves ferrarai iskolában, de nem kedvelték egymást, Carbo kifejezett örömének adott hangot Panonius leváltásakor .A másoló nevét ismerjük: Nicolas Mascatimus.  A dialógust tartalmazó corvinát gróf Teleki József vásárolta meg, majd ajándékozta az MTA-nak (1840-ben). A kódex részletes leírását dr. Rozsondai Marianne, a Kézirattár munkatársa közölte.

Carbo-corvina
Carbo-corvina

Mátyás király idejében (1443-1490) Magyarország felkerült a nemzetközi tudományos élet térképére.

Reneszánsz udvarában egymásnak adták a kilincset a legrangosabb tudósok: matematikusok, csillagászok, teológusok, történészek, írók és költők. Hunyadi Mátyás tanulmányait a nagy műveltségű Vitéz János (1408-1472) váradi püspök irányította, aki később esztergomi érsek lett. (ÍEmlékezik meg róla a Schedel-krónika 1493-ban, valamint Galeotto Marziuo történetíró.)

Vitéz János esztergomi udvarában megfordult tudóskör tagjai közül kiemelkedő egyéniség az érsek unokaöccse, Janus Pannonius (1434-1472), a humanista Galeotto Marzio (1427-1497), Johannes Regiomontanus (1436-1476), Giovanni Gatti (?-11448), Petrus Niger (Peter Schwartz, 1435-1483) és a lengyel domonkos-rendi teológus, asztronómus Marcin Bylica (1434-1491), aki aztán a budai Nagyboldogasszony templom plébánosa lett.

Mátyás uralkodása alatt Vitéz János közreműködésével alapította meg a pozsonyi egyetemet, az Universitas Istropolitanát 1467-ben. Komoly csillagászati vitákat tartottak Bylica, Jan Stercze és a király részvételével. A bécsi Georg Peuerbachot is ide szerették volna idehozni, ám annak tanítványa, a híres Johannes Regiomontanus érkezett helyette, majd a király asztrológusaként Johannes Tolhopff 1480-tól 1481-ig, aki csupán egy évig tartózkodott Magyarországon. Neves tudósok historiográfiai munkáit nyomtatta ki 1473-tól Andreas Hess budai műhelye. Itt készült Thuróczy János Chronica Hungarorum (Magyarok krónikája és a Budai krónika), az első hazai nyomtatvány is (1471, 1488). A királyi udvar különleges egyénisége a sokoldalú, orvostudományban is jártas filozófus, Galeotto Marzio De homine (Az emberről) című könyve, amelyet a szerző Vitéz Jánosnak ajánlott 81474-ben). Marzio másik híres munkáját pedig Corvin János hercegnek dedikálta 1485-ben. Magyarra fordítva: „Mátyás király kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről”.

Hunyadi Mátyás és Aragóniai Beatrix házassága (1457-1508) révén sok itáliai tudós, irodalmár és művész jött a magyar udvarba. Beatrix királyné a licerai püspököt, Pietro Ransanót (1428-1492?) bízta meg, hogy Thuróczy krónikáját dolgozza át a klasszikus ékesszólás szabályai szerint. Az elkészült mű: Epitome rerum Ungarorum, amelynek 1558-as bécsi kiadását ismerjük. A humanista történetírás legnagyobb alakja Antonio Bonfini (1427-1503) mester tíz évig dolgozott Rerum Hungarorum Decades című munkáján, amiért magyar nemesi címet kapott.

Corvin Mátyás egy kódex-lapon
Corvin Mátyás egy kódex-lapon

A magyar király legjelesebb matematikusa asztrológusa és csillagásza,

Johannes Regiomontanus 1457 és 1471 között élt Magyarországon (Königsbergben született Johann Müller néven), tanított a pozsonyi egyetemen is. Matematikai tudását a lipcsei és a bécsi egyetemen szerezte. Latinra fordította Ptolemaiosz  asztronómiai műveit (Almages) 1462-ben. 1468-ban Mátyás királynak ajánlotta a Tabula primi mobilis című művét az állócsillagokról és a nyolcadik szféráról (a firmamantumról) és szögfüggvények sorozatáról. A csillagászat (asztronómia) és a csillagjóslás (asztrológia) az ő korában egyazon tudománynak számított, hiszen a Földet laposnak tekintették. A csillagászat az égitestek mozgását, a csillagjóslás pedig a földi életre való hatását vizsgálta. Az uralkodók ezért tartottak a környezetükben csillagjósokat, így Mátyás király is hitt nekik, hogy mikor kedvező valamilyen csillagállás a tetteikhez.

Ma már köztudomású, hogy az asztrológia tudományosan megalapozatlan. Az arisztotelészi világkép szerint a Föld mozdulatlan, az éter veszi körül, és ennek rétegeiben található sorrendben: a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Nap, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A Napot is bolygók közé sorolták. A Szaturnuszon túl létezik az állócsillagok szférája, ahogy a Bibliában (Genesis) említik: firmamantum, és ez kerüli meg a Földet 24 óra alatt, ráadásul mindegyik csillag egyforma távolságra van a Földtől. A középkori világkép csak a 17-18. századig élt. Regiomantanus táblázatainak célja szintén az asztrológia volt. Az üstökösök felbukkanása különböző jóslatokra adott lehetőséget. 1456-ban például a Halley-üstökös megjelenése összefüggött Hunyadi János halálával. Regiomontanus műszereket is készített a király és Vitéz János számára. Ilyen a torquetum. Az itt látható szerkezetet Hans Dorn készítette Budán, 1490-ben. A tudós nevéhez fűződik az öröknaptár, a csízió, sok más babonaság, világvége-elmélet stb. Ennek ellenére a modern kor csillagászai egy krátert neveztek el róla a Holdon.

A remek kis kiállítást rendezte Ekler Péter levéltáros, Molnár Andrea és Tóth Gábor könyvtáros, Zsoldos Endre csillagász. A műsorfüzetet készítette Molnár Andrea, tervezte Kalocsai László (FoKa art), a felelős kiadó: Monok István főigazgató (MTA KIK).

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó