Prokontra.hu
Hírek és információk

Donald Trump éve volt 2018, de ez jövőre változhat

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Noha sokak szerint  Donald Trump elnök éve volt a 2018-as esztendő az Egyesült Államokban, a törvényhozásban hatalmi átrendeződés kezdődött a novemberben tartott félidős választások után. Így aztán az USA elnöke nehezebb év elé néz, és bár eddig sem lehetett a “béke szigetének” nevezni a West Wing-et, jövőre kemény csaták politikai színhelye lehet.

Szenatus us congress
AZ Egyesült Államok Szenátusa (Forrás: congress.gov)

A demokraták előretörtek ősszel

Az elnöki ciklus félidejében hagyományosan tartott szavazásokon szövetségi szinten újraválasztották a teljes 435 tagú Képviselőházat, a szenátorok egyharmadát. Az Egyesült Államokban a képviselőket két évre, a szenátorokat hat évre választják meg, de náluk kétévente van választás, így mindig egyharmad részét választják újra a 100 tagú Szenátusnak. A félidős választáson még 36 államban kormányzót is választottak, és rengeteg helyi népszavazás is volt.

Az USA törvényhozása, a Kongresszus minden évben január 3-án kezdi meg munkáját, így a novemberi választásokon bekerült képviselők is ekkor ülhetnek a helyükre. A Képviselőházban januártól 235 demokrata párti és 199 republikánus politikus lesz, a Szenátusban viszont a republikánusok 42-ről 53-ra növelték bársonyszékeik számát. Ez nem meglepő: a félidős választásokon a hivatalban lévő elnök pártja csaknem mindig teret veszít. Csupán három alkalommal fordult elő 1860 óta, hogy az elnök pártja a félidős választásokon nem veszített a törvényhozói helyekből. Az idei voksolásokon szokás szerint helyreállt a fékek és egyensúlyok rendszere. A tagállamok többségének törvényhozásában továbbra is republikánus többség maradt, és az államok élén álló kormányzók java része is republikánus.

Az amerikai társadalom ugyanakkor a republikánus kormányzat gazdasági sikerei ellenére is megosztott maradt. A szavazók úgy gondolták, mondaniuk kell valamit az eltelt két évről, főként Trump stílusáról. A november 6-i félidős választásokon tudatták is elégedetlenségüket: ennek az eredménye lett a demokrata kongresszusi többség. Mindez azt jelenti, hogy Trump sokkal nehezebb helyzetbe kerül. Idáig csupán “kiagyalt” valamit, a Fehér Ház “kiadta”, a Kongresszus pedig szinte automatikusan végigvitte. Jövőre viszont meg kell keményen dolgoznia azért, hogy politikáját a Képviselőház végrehajtsa.

A választásokat különösen indulatos légkörben tartották meg. Csőbombákat küldtek a demokratákat támogató Soros Györgynek és demokrata párti politikusoknak. A közterületen inzultálták a Trump-kormányzat több tagját, elüldözték őket éttermekből, megtámadták az elnök politikáját támogató újságírók lakását. Bill Nelson, floridai demokrata párti szenátorjelölt (aki végül veszített) például  úgy fogalmazott, hogy “az amerikai politikai klíma olyan, mint a ruandai volt az 1994-es népirtás előtt”.

A választói hangulatot erősen befolyásolták a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozások vizsgálatai is, amelyek középpontjában Donald Trump áll. A vizsgálatok az igazságügyi minisztérium felügyelete alá tartozó Szövetségi Nyomozó Irodánál (FBI), a törvényhozás két bizottságában és a kongresszus felhatalmazásával életre hívott, Robert Mueller vezette különleges ügyészi bizottságnál folytak. A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságaiban lezárták a vizsgálatot. Arra a következtetésre jutottak, hogy Moszkva valóban megpróbálta befolyásolni az amerikai választási folyamatot, de fő célja a békétlenség szítása volt, és nem Trump hatalomra segítése. Érdekessége a dolognak, hogy mindkét bizottság vizsgálatot folytatott, de mégis republikánus (vagyis kormánypárti) képviselő vezette azokat.

A Robert Mueller vezette különleges ügyészi bizottság még mindig tartó nyomozásainak célja annak feltárása, vajon Trump kampánycsapatának munkatársai összejátszottak-e oroszokkal a 2016-os elnökválasztás idején Trump győzelme érdekében. Erre a bizottság eddig nem terjesztett elő bizonyítékokat, de a nyomozás során feltárta Trump egykori munkatársainak gazdasági bűncselekményeit. Bűnösnek találták Paul Manafortot, a Trump-kampány első menedzserét még évekkel korábbi gazdasági bűncselekmények elkövetésében. Michael Cohent, Trump volt ügyvédjét adó-, és banki csalások, az elnökválasztást vélhetően befolyásoló jogtalan kifizetések és a hatóságok félrevezetése elkövetésével vádolják. Rá decemberben hároméves börtönbüntetést szabtak ki. És tart a pere Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadónak is, akiről kiderült, hogy 2016-ban be nem törvényellenesen, jegyzett lobbistaként tevékenykedett a török kormány javára.

White house West Wing - twh
A Fehér Ház nyugati szárnyának (West Wing) bejárata (Forrás: thewhitehouse.gov)

Donald Trump 2018-ban különösen aktív volt a külpolitikában

Lépései sok esetben az amerikai érdekek szempontjából sikeresek voltak, tehát tartotta magát a választási retorikájához, vagyis: “Amerika az első!”, minden más érdeket megelőzve.

Januárban részt vett a davosi világgazdasági fórumon, csaknem húsz év után ő volt az első amerikai elnök, aki elutazott e tanácskozásra. Gary Cohn, az elnök gazdasági tanácsadó testületének akkori vezetője azt nyilatkozta: “…azért megyünk Davosba, hogy megmondjuk a világnak, Amerika nyitott az üzleti életre. <Amerika az első> nem azt jelenti, hogy Amerika egyedül”.

Májusban egyoldalúan felmondta a 2015-ben kötött, többhatalmi iráni atomalkut, ezzel egyedül maradt Amerika ezzel a döntéssel. Szinte egyedüliként dacolt Donald Trump, amikor júniusban Szingapúrban tárgyalóasztalhoz ült Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Meglepetésként hatott az is, hogy az elnök júliusban Varsóban mondott beszédet, ahol Európa válságáról és az új Európáról fejtette ki a véleményét. Nem kis meglepetést okozott pár napja azzal a bejelentéssel, hogy az Egyesült Államok megkezdi csapatainak kivonását Szíriából, és Afganisztánból. 

A Trump-kormány külpolitikájának megítélése a szakértői körökben nem egyértelmű. Pat Buchanan, konzervatív publicista – aki korábban a Nixon– majd a Reagan– adminisztráció alatt is a Fehér Házban dolgozott  – pozitív ítéletet alkotott. Júliusban azt írta, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök helsinki csúcstalálkozója “történelmi irányváltást jelez” az amerikai külpolitikában.

Richard Haas, a Külkapcsolatok Tanácsa washingtoni vezetője pedig a napokban azt nyilatkozta az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR), hogy a Trump-elnökség idején szétzilálódnak Washington szövetségesi kapcsolatai. Ez nem is csoda, hiszen sokszor az a stílus, ahogy az Egyesült Államok stratégiai partnereivel beszél a NATO-ban, vagy az EU-ban, önmagában is elég a fagyos hangulathoz. Nem beszélve Twitter-üzeneteiről, és “igen egyszerű” fogalmazványairól.

Ennek igen éles belső bírálataként fogható fel James Mattis védelmi miniszter lemondása. Lemondó levelében Mattis a többi között azt írta: az Egyesült Államok nem védheti meg nemzeti érdekeit, ha nem ápolja kapcsolatait szövetségeseivel, és nem bánik velük tisztelettel.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó