Prokontra.hu
Hírek és információk

Egry Gábor: az Orbán-rendszert egy folyamatos, erősödő, az erejében bízó tömegmozgalom válthatja le

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

A kormány és a baloldali, de független Politikatörténeti Intézet kötélhúzása egy per után újabb perrel folytatódhat. Az még a külső szemlélő számára is világos, hogy a hatalom nem méltányos megállapodást akar kötni, hanem a Kúria épületéből való kiköltöztetéssel az intézet tudományos autonómiáját és magát az intézetet is szeretné ellehetetleníteni. Egry Gáborral, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, a 168 óra című hetilap készített interjút.

A főigazgató elmondta, nem szeretne a részletekbe belemenni, elég annyi, hogy a vita akörül folyik, hogy az intézetnek a kilencvenes évek elején kötött többoldalú szerződése miként értelmezhető. Fenntartják az ajánlatukat, hogy kellő ellentételezés esetén hajlandók költözni. Pénzügyi megoldásra gondol,ha az ellentételezés elmarad, folyik tovább a per:

“Azért is kisszerű ez a viselkedés, mert a Politikatörténeti Intézet a bölcsészettudományos területen az egy főre jutó elnyert uniós támogatásokat tekintve a legsikeresebb magyar intézet. Márpedig az európai pályázati rendszer nem magyar közbeszerzés, a verseny létezik, és erős, nincs előre eldöntve, ki nyer.”

Szóba került, hogy harcba keveredhetnek itthon, azzal a kormány által létrehozott párhuzamos intézményrendszerrel például, amely lassan mindent lefed, amivel az intézet foglalkozik:

“A harc nem túl szerencsés szó, mi nehezen megyünk bele olyasmibe, ami túllépi a szakmai viták keretét. Ez nem azt jelenti, hogy nem emeljük fel a szavunkat, ha a szakmára hivatkozva hangoznak el elfogadhatatlan kijelentések. A kutatóink ezt teszik, az intézet maga nem, mert ebből a szempontból nincs is álláspontja.”

Úgy véli, ezeket az intézeteket összefogja egy mögöttes gondolat. Hozzátette, nem az ott dolgozó egyes kollégákról beszél: amit ők tesznek le az asztalra, az nagyon különböző lehet, nem szabad egy kalap alá venni őket:

“A mögöttes eszme, amelynek a célja egy alternatív történelmi kánon létrehozása, azonban minden esetben ugyanaz: a nacionalizmus, illetve a magyar nacionalizmusnak egy specifikus formája, az etnicista nacionalizmus. Ez egyfajta vérségi köteléket feltételez a nemzet minden tagja között, de azt is állítja, hogy e nemzet már akkor létezett, mielőtt Árpádék megérkeztek a Kárpát-medencébe. Vagyis a vérségi alapú nemzet állandó és megváltoztathatatlan eleme a történelmünknek.”

Kitért arra, mit gondol arról, hogy az Orbán-rendszert egy ideje hibridnek nevezik, hiszen az autoriter elemek mellett léteznek benne demokratikus lehetőségek, intézmények is, persze jócskán korlátozva és kiürítve:

“A rendszer az elmúlt nyolc évben fokozatosan autoriter irányba mozdult el, de a még létező demokratikus intézmények mégiscsak jelentenek fogódzót a rezsimmel szembeni fellépéshez. Egy kicsit olyan a helyzet, mint 1988-ban, amikor a törvényekre hivatkozva lehetett új társadalmi szervezeteket alapítani. Mindenki tudta, hogy ezt a rendszer elvben nem engedi meg, de hát voltak jogszabályok, illetve ami még fontos, az új szerveződések léte önmagában nem sugalmazta a rendszer megdöntését, lehetett csupán reformlépésekre hivatkozni. A hibrid rendszer leváltásának másik eleme egy folyamatos, erősödő, az erejében bízó tömegmozgalom lehet.”

Hangsúlyozta, az elmúlt húsz évben az látszott, hogy még a stabil, szélsőségesen autoriter rendszerek esetében is eljön egy pillanat, amikor mobilizálódik a társadalom. A hibrid rezsim esetében mindezt döntően segíti, hogy előzetesen már léteztek intézmények, szervezetek, mozgalmak, amelyeknek a kereteit azonnal fel lehet használni, Kitért az orosz kapcsolatokra is:

“Ha a kancellárián ezzel kapcsolatban számításokat végeznek, nyilván úgy látják, az orosz kapcsolatnak több előnye van, mint hátránya. De látható, hogy e kapcsolat nehezíti az unión belüli szövetségépítést, még az Orbánhoz közel álló kormányok esetében is, bizalmatlanságot kelt olyan partnerekben is, akikre egyébként szükség van. Ha a gazdasági érdekeket nézzük, én úgy látom, hogy az az egyetlen látványos üzlet, amit Moszkva és Budapest kötött, jelesül Paks II. felépítése, nekünk hátrányos, kiszivárgott hírek szerint a szerződéssel ma már a magyar kormány is elégedetlen. Ezt egyébként 2014-ben mindenki, aki a szöveget olvasta, előre megmondta.”

Elmondta, a szöveg első változata arról is szólt, hogy az orosz hitelt orosz cégek beszállításaira költik, és a magyarok csak a „nyesedéket” kapják. Ez most egy kicsit megváltozott:

“Amit a hitelből eddig lehívtak, azt visszafizették, de maga az orosz hitel létezik. Én tehát úgy látom, hogy a jelenlegi orosz–magyar-viszony nem támogatja meg az Orbán-rendszert, amelynek, úgy tűnik, még mindig illúziói vannak a jórészt csak katonai ereje miatt túlértékelt Oroszországgal kapcsolatban.”

/A teljes interjú a 168 óra oldalán olvasható el/

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó