Prokontra.hu
Hírek és információk

Festőfejedelmek – Nagyszabású kiállítás Bonnban a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria műveivel

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Az egyik legrangosabb németországi kiállítóhelyen, a bonni Bundeskunsthalle épületében 2019. január 27-ig látogatható a Malerfürsten (Festőfejedelmek) című kiállítás, amelyre tizennégy mű érkezett a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből. A nagyszabású kiállítás elsőként tesz kísérletet arra, hogy ezt a sajátosan európai művészeti jelenséget, a festőfejedelmek, vagy művészfejedelmek szerepét, jelentőségét, illetve a 19. századi művészetben meghatározó szerepét áttekintse.

Munkácsy Mihály: Liszt Ferenc portréja/1888/olaj, vászon, 130,5 x 99,5 cm/Magyar Nemzeti Galéria
Munkácsy Mihály: Liszt Ferenc portréja/1888/olaj, vászon, 130,5 x 99,5 cm/Magyar Nemzeti Galéria

A művészfejedelem nem azonos az udvari művésszel. A királyi, fejedelmi udvarokban már a kora reneszánsztól kezdve megfigyelhető volt, hogy egyes, fontos művészek kiemelt státuszt élveztek, s mint az udvar szolgálatában álló művészek ennek megfelelő rangot viseltek. Ugyanakkor a művészi alkotómunka rangjának a felértékelődésével, az 1500-as évektől kezdve egyre több olyan művésszel találkozunk, mint pl. Tiziano, Raffaello, Rubens, vagy Van Dyck, akik már szinte az uralkodóval egyenrangú félnek tekintették magukat. Ekkor formálódik meg annak a művész-egónak a típusa, akit a későbbi művészfejedelmek előzményének tekinthetünk.

A művelt, az alkotásban öntörvényű, a külsőségekben pedig fejedelmi attitűdöket mutató művész típusa a 19. század folyamán új vonásokkal bővült. A művész műterme ekkoriban vált afféle nyilvános látványossággá, így a műterem sokszor nem más, mint az eljátszott művész-szerep színpada. A művészfejedelmi státusz így egyszerre jelent művészi feladatot, és a társadalmi nyilvánosság előtt eljátszott szerepet is.

A bonni kiállítás a 19. század nagy művészfejedelmeit állítja a középpontba: Frederic Lord Leightont, Hans Makartot, Franz von Lenbachot és August Kaulbachot, Jan Matejkót és Munkácsy Mihályt. A sort az “utolsó” festőfejedelem, a müncheni Franz von Stuck zárja.

A kiállításon összesen 11 Munkácsy által készített vagy hozzá kapcsolódó műalkotás látható. A Szépművészeti Múzeum ezek közül egy nagyméretű, látványos Makart-kompozíciót, valamint két Lenbach-portrét – köztük a művész önarcképét Gabriele nevű kislányával – kölcsönözte a tárlatra. A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből a Munkácsy alkotások mellett Stróbl Alajos bronz Munkácsy-mellszobra is Bonnba érkezett. A Munkácsy-művek közül Magyarországon kívül ritkán látható a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképének 4 x 4 méteresre kicsinyített vázlata, A reneszánsz apoteózisa. Ez a munka Munkácsy egyik legnagyobb szabású megbízása volt, s külön érdekessége a bonni válogatásnak, hogy a nagy festmény mellett a Munkácsy-tanítvány Pataky László festménye, a műtermében éppen a bécsi mennyezetképen dolgozó Munkácsyt megörökítő temperaképe is látható.

A művészfejedelmek sajátosan késő 19. századi művészettörténeti és társadalomtörténeti jelenségét bemutató kiállítás Munkácsy Mihály művészetét is egy eddig nem vizsgált nemzetközi összefüggésrendszerben mutatja meg. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria nagyméretű, nagyszámú és jelentős művekkel járult hozzá a bonni Bundeskunsthalle kiállításának sikeréhez.

https://www.bundeskunsthalle.de/ausstellungen/malerfuersten.html

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó