Fonalfereg vizben, Hozzászólások
Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták. Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik.
Toxoplazmózis - csak egyszerűen
A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Véve azonban, hogy a karbon időszakból kerültek már elő fonálférgekkel rokon fonalfereg vizben, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen formában.
Testfelépítés[ szerkesztés ] Hengeres testű, keresztmetszetben kör alakú, nem szelvényezett szervezetek. Viszonylag egyszerű felépítésű, fonalfereg vizben állatok. A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A test pseudocoel típusú, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok. Ez a testüregtípus a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek közti átmenetet képviseli. Kültakaró[ szerkesztés ] Csillózat nélküli kültakarójuk három rétegű, mely külső vázként szolgál: 1.
A kutikula: glikoproteinekbőllipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll. Funkciója a féreg testében a hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei elleni védelem.
A kültakaró felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött. Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A fonalfereg vizben fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis fonalfereg vizben farki caudalis lebeny ala.
A kutikula az Ecdysozoa főtörzsbe tartozókra, mint pl. Ez az egyed növekedése során többször cserélődik vedlés. Az epidermis hypodermis : fonalfereg vizben kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű, vagy sejthatárok nélküli syncytium. Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel típusú felé dorzálisanventrálisan és laterálisan megvastagszik, bordákat képez.
A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztószervek csövei húzódnak. Az izomréteg: az epidermis alatt futó izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprésze, és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része. Izomrendszer[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll.
Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek. Idegrendszer és érzékelés[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorsalis és hasi ventralis oldalán, míg subventralis és subdorsalis elhelyezkedéssel vékonyabb idegtörzsek futnak.
A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai létesítenek kapcsolatot az idegrendszerrel. A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a feji végen található garatideggyűrű. Különleges érzékelő szerveik a feji végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farki végen található phasmidok.
Emésztőrendszer[ szerkesztés ] Ancylostoma duodenale szájnyílása Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat. A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik. Ajkak veszik körül. Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve.
A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; míg másoknál életmódtól függően szájszurony stylusfog, fonalfereg vizben tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx.
A nyelőcső izmos, két részre osztható: étkezés megtagadása és rossz lehelet és postcorpus.
Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat bulbus látható rajta. A bélcsatorna egyszerű, izmok nélküli, egyrétegű hengerhám béleli. A testvégi csúcs közelében találjuk a bélcsatorna kivezető nyílását anus.
Mit kell tudni a veszélyes cérnaféregről?
Keringés, légzés[ szerkesztés ] A megemésztett táplálék hasznos elemeinek elszállítására nem áll rendelkezésre specializált keringési rendszer, és külön légzőszerv sincs az oxigén felvételére és elosztására.
Ezt hívjuk diffúz légzésnek. Ehelyett minden, a tápanyagok és a melléktermékek a testüregben gyűlnek fel, amelynek tartalma a test két oldalán, hasi oldalon egy csatornában szabályozódik. Tehát sem véredényrendszerük, sem légzőszervük nincs. A keringés funkcióját a testnedvek biztosítják, a légzés a kültakarón keresztül zajlik. Szaporodás, egyedfejlődés[ szerkesztés ] Ivarosan szaporodó állatok, a hímek többnyire kisebbek a nőstényeknél, emellett felismerhetőek a kampósan hajlított farokrészükről.
A hímeknek egy vagy két pár heréje van.
A sertés és a fonálféreg | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár
A nőstények a petéket azok érése és megtermékenyülése után rakja le. A szabadonélő fajok fejlődésmenetében hat stádium különül el: tojás pete állapot, négy lárva stádium L1, L2, L3, L4 és adult felnőtt állapot.
A petékben az embrió fejlődését az L1 stádium követi. A lárva stádiumban a fonálféreg négy vedlésen megy keresztül, ezután eléri az ivarérettséget. Általában az L3 stádium a fertőző alakja az élősködő fonálférgeknek. A parazita Nematoda fajok fejlődésmenete ettől még erősen különbözhet. Különösen a gazdaszervezetek illetve a közeget tekintve vizes, szárazföldi találunk nagy változatosságot.
Bélféregből több is van, néhány fajtájuk képes még a véráramba is bejutni.
A fonálférgekben érdekes módon átlagosan kevesebb testi sejtet találunk, mint a többi, hasonló méretű féregtörzsben. Ez azért lehet, mert a növekedés sokszor nem sejtosztódással, hanem az egyes sejtek megnövekedésével zajlik. Ebből adódóan a juvenil példányok szervezetében hasonló mennyiségű sejtet találunk mint az ivarérett egyedekben.
Ez a hosszú nyugalmi állapot segít az egyedeknek átvészelni a hosszabb környezeti stressz időszakait pl. Az Aschelminthes vagy Pseudocoelomata néven illetett fonalfereg vizben mára elvetették mint természetes egységet.
Nagyon alsó hasi fájdalom és rossz lehelet ugyanis, hogy a fonálférgek egyszerű testfelépítése már egy fejlettebb ősi formából való redukciónak és egyszerűsödésnek az eredménye, ami által a rendszerezést sem alapozhatjuk a pseudocoel testüreg meglétére.
A Secernentea osztály Phasmidia néven is ismert, mert rendelkeznek phasmidiumokkal kémiai ingerekre érzékeny szervek, melyek egyes fonálférgek farki végén helyezkednek el. A feji végen két körben 16 papilla található.
A parazita fajoknál ezek a papillák jelentősen módosulnak. A kutikula gyakran hossz és haránt irányban fonalfereg vizben.
Fonalféreg volt egy óvoda vízében
A kiválasztószerv jól fejlett, páros oldalcsövekből áll, melyeknek közös, kutikulával bélelt kivezető járatuk van. A hímeknél farki papillák, lebenyek bursa copulatrix előfordulnak.
Szabadonélők, valamint növényi és állati paraziták. Jellemzően nem víziek.
Az Adenophorea osztály, amely Aphasmidia néven is ismeretes volt, esetében nincsenek phasmidok. Az amphidiumok változatos felépítésűek.
A 16 feji érzékszerv serték, papillák az ajkakon vagy mögöttük helyezkednek el. A kutikula általában sima, de hosszanti és haránt irányú csíkozottság fonalfereg vizben előfordul.
Admin National Geographic Magyarország Egy parazita féreg arra készteti az általa megfertőzött szöcskét, hogy öngyilkos ugrással a vízbe vesse magát. A Spinochordodes tellinii parazita húrféreg szárazföldi szöcskékben és tücskökben fejlődik egészen addig, amíg eljön az idő, hogy átalakuljon vízben élő kifejlett féreggé. A kifejlett húrférgek valamiképp úgy módosítják gazdaállataik viselkedését, hogy azok olyat tesznek, amire normális körülmények között sosem lennének hajlandók: vizet keresnek és beleugranak. A vízbe érve a kifejlett húrférgek — amelyek kiegyenesítve három-négyszer hosszabbak, mint a gazdaállataik — kibújnak és elúsznak, hogy párt találjanak maguknak.
A kiválasztószerv hasoldali, egyetlen sejtből áll, kivezető csöve kutikulával nem bélelt. Szabadon élő tengeri, édesvízi és szárazföldi fajok tartoznak ide. Kisebb hányaduk növények és állatok élősködői. A legtöbb tengeri faj ehhez az osztályhoz tartozik.
A két osztály elkülönítése a fejlettebb Secernentea és a primitívebb Adenophorea osztályok között is különbséget tesz Poinar Jr.
A technika és a taxonómia fejlődésével a Nematoda osztályozás is jelentősen fejlődött. Ennek ellenére az egyetlen, valósághű törzsfát illetőleg a Nematoda kutatók még mindig fonalfereg vizben jutottak konszenzusra.
Emberi szemszögből mindenképp pokolbéli szörnyetegnek kell tekintenünk a medinaféregre, vagy közkeletű nevén tüzes kígyóra, ám nem tagadhatjuk: a természet zseniális alkotásával van dolgunk. A féreg átveszi az irányítást Egy fonalféregről beszélünk, egy parazitáról. Meleg környezetben érzi jól magát, Afrikában, Dél-Ázsiában fertőz. Petéit édesvízbe rakja le, de eszébe sem jut elrejteni őket: a cél épp az, hogy leggyakrabban vízibolhák közvetítésével az ivóvízen keresztül valahogy eljussanak egy gazdaszervezetbe.
Modellfaj: C. A legnépszerűbb modellszervezet a Caenorhabditis elegans 1 mm hosszú szabadonélő talajlakó faj Nematoda, Rhabditidae. Először Sydney Brenner használta a fajt az egyedfejlődés és az idegrendszer genetikájának vizsgálatában.
Fonálférgek – Wikipédia
A faj ártalmatlan baktériumfaló bakterivor. Laboratóriumi kísérletekben in vitro Escherichia coli baktériummal etetik. Ászkákkal való együttélését valószínűleg helyváltoztatásra használja.
Közegészségügyi vonatkozások[ szerkesztés ] A fonálférgek napjainkban is jelentős közegészségügyi problémát jelentenek világszerte.
Különösen a trópusokon, a harmadik világ országaiban, és a rossz higiénés körülmények között élőkre jelentenek nagy veszélyt. Körülbelül 60 fajuk emberi élősködő. Évente tízezrek halálát, és sokkalta több embertársunk megbetegedését okozzák.
- Paraziták kezelése Orenburgban
- Bélféreg hizas
- Paraziták az emberi vékonybélben, tünetek és kezelés
- Teljes szövegű keresés A sertés és a fonálféreg Igen nagy az állati élősködő fonálférgek száma.
- Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
- Egyes bonctani különlegességeik az oldalvonalak hiánya, az idegrendszer sajátos felépítése alapján újabban ezeket az állatokat a tulajdonképpeni fonálférgektől elkülönítik.
- A Magyarországon előforduló féregfertőzések
- Lehet e halat harapféreggel is enni
