Giardiasis diéta felnőttek kezelésében, Gyomor-bélhurut – Wikipédia
Clostridium difficile fertőzés A Clostridium difficile egy anaerob csak oxigén hiányában szaporodóképes baktérium, melynek spóraképző tulajdonsága lehetővé teszi a környezetben való tartós túlélését és az emberek külső környezetből való fertőződését.
- Hozzávetőleges diétás menü a giardiasis számára
- Fertotlenites otthon fergekkel
- Vaddiszno féreg
Az egészségügyi és szociális intézményekben a baktérium a dolgozók kezével, ágytálakkal, illetve az éjjeliszekrények felületén megmaradva vivődik át. A baktérium természetesen nem csak kórházakban, hanem a legváltozatosabb helyeken előfordul. Az antibiotikum szedésén kívül még az idős kor, a kórházi tartózkodás és a kemoterápia is hajlamosít Clostridium difficile fertőzésre.
A manapság gasztroenterológusok és háziorvosok által gyakran rendelt protonpumpa gátló gyógyszerekkel kapcsolatban is felmerült, hogy hajlamosító tényezőkét szerepelhetnek, de ezt még nem sikerült egyértelműen tisztázni.
A Clostridium difficileval való kolonizáció, különösen, ha az tartós, csökkenti a Clostridium difficile okozta betegség valószínűségét.
Giardiasis - Giardia lamblia Infection
Az elmúlt években a Clostridium difficile okozta betegség fekete férgek a wc ben változásának vagyunk tanúi. Magyarországon óta figyelhető meg a Clostridium difficile fertőzések ugrásszerű szaporodása, különösen az idősebbek és a kórházban kezeltek körében, de a fiatalabbak között és kórházon kívül is.
A giardiasis előfordulása
Az Egyesült Államokban óta a gyulladásos bélbetegségben IBD, colitis ulcerosa, Crohn-betegség szenvedők között is megtöbbszöröződött a Clostridium difficile fertőzések száma. A Clostridium difficile fertőzés diagnózisa akkor állítható fel, ha a betegségre jellemző panaszok legjellemzőbb a hasmenés, ritkábban láz, hasi giardiasis diéta felnőttek kezelésében, hányinger, étvágytalanság mellett az alább felsorolt három tényező valamelyike még fennáll: a székletben Clostridium difficile toxin mutatható ki, a székletből toxint termelő Clostridium difficile tenyészthető ki vagy pseudomembranosus colitis látható colonoscopia kolonoszkópia, vastagbéltükrözés során, illetve szövettani vizsgálattal ez igazolható.
A Clostridium difficile fertőzés kezelését célszerű gasztroenterológusra vagy infektológusra bízni.
Az általános teendők közé tartozik a hajlamosító — és nem feltétlenül indokolt — antibiotikum adásának felfüggesztése, az elektrolit- és folyadékpótlás, az antiperisztaltikus a bélmozgást lassító gyógyszerek kerülése, valamint a protonpumpa gátló kezelés felülvizsgálata. Ha a Clostridium difficile fertőzés enyhe tünetekkel jár és a fenti általános intézkedéseket követően spontán javulás következik be, akkor el lehet tekinteni az antibiotikus kezeléstől.
Amennyiben súlyos vagy komplikált esetről van szó, akkor célszerű már a diagnózis megerősítése előtt empirikus antibiotikum kezelést is elkezdeni.
A fekvőbeteg gyógyintézetekben kezelt Clostridium difficile okozta betegségben szenvedőket el kell különíteni és a személyzet, meg a látogatók védőöltözékben kesztyű, köpeny kell a kórterembe belépjenek. A Clostridium difficile fertőzés enyhe és súlyos eseteinek utóbbira utal a A korábban elsőként választandó metronidazol kezelést 10 napon át napi 3x mg a legújabb ajánlás csak akkor javasolja, ha vancomycin vagy fidaxomicin nem elérhető vagy nem adható.
Mi a teendő, ha a lamblia megtalálható a szervezetben?
Szövődményekkel kísért súlyos esetekben napi 4x mg vancomycin giardiasis diéta felnőttek kezelésében javasolt szájon vagy gyomorszondán át, kiegészítve napi 3x mg metronidazol intravénás adásával, illetve ileus esetén kiegészítve napi 4x mg vancomycin végbélbe történő adásával. A kezelésre nem reagáló súlyos betegeknek tigecyclin is adható, illetve kiegészítő kezelésként immunglobulinok adása is szóba jön.
Mivel a paraziták méretben és számban is növekednek, a gazda szervezet egészségét is befolyásolhatják. Emésztési zavarokat, tápanyag felszívódási problémákat eredményezhetnek. Az orsógiliszta a sertésből és marhából származó különböző szalagférgek a bélben megtelepednek vagy abban vándorolnak, a bél falához odatapadhatnak. Ezek kétféleképpen okoznak problémát: a vándorláskor izgalmi és allergiás tüneteket válthatnak ki, némelyik a bélből a keringésbe is bejuthat, majd onnan a májon és a nagy vénás verőéren keresztül a tüdőbe is elvándorolhat, onnan felmászhat a légcsövön, ahonnan a betegek visszanyeldekelhetik.
A vastagbél extrém kitágulása toxicus megacolonperforációja vagy un. Ha a tünetek két héten belül térnek vissza, akkor az eredeti Clostridium fertőzés ismételt fellángolásáról van szó relapszus. Ha tünetek több mint két hét után érnek vissza, akkor inkább újrafertőződésről lehet szó.
Relapszus kezelésére is vancomycin vagy fidaxomicin javasolt ha az első kezelés vancomycinnel történt a relapszus kezelésére 10 napon át napi 2x mg fidaxomicin a választandó. Ha vancomycinnel történik a relapszus kezelése, a vancomycint napi 4x mg adagban javasolt szedni napon át, ezt követően egy héten át napi 2x mg, újabb egy héten át napi mg, utána még héten át két-háromnaponta mg bevételével javasolt a kezelést folytatni.
A rifaximin egymagában nem alkalmas a Clostridium difficile fertőzés kezelésére, de van olyan vizsgálati eredmény, mely szerint a javasolt Clostridium difficile ellenes antibiotikus kezelést 20 napon át napi 3x mg rifaximin kezeléssel folytatva kisebb eséllyel lép fel relapszus.
A Clostridium difficile fertőzés kezelésének eredményességét nem szükséges széklet vizsgálattal ellenőrizni.
