Prokontra.hu
Hírek és információk

Hiábavaló volt az egyeztetés, akár 6 napos is lehet a rendes munkahét

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Néhány napja még azt nyilatkozta Kósa Lajos, hogy csupán félreértés történt az ún. rabszolgatörvény (a Munka Törvénykönyvét módosító Kósa-Szatmáry javaslat ) értelmezése során. El is ismerte, hogy a szövegből kimaradt egy fontos rész, amely a munkavállalók beleegyezésére vonatkozik a túlórák vállalásával kapcsolatban, azaz a kollektív szerződés részeként dolgozói belegyezés is szükséges a túlóráztatáshoz.

Úgy tűnik azonban, hogy mégis szinte a teljesen érintetlen, eredeti változatot fogja tárgyalni az Országgyűlés: marad a 400 óra, és nem a kollektív szerződés fog dönteni a túlóráztatásról. A szakszervezetek és érdekvédelmi képviseletek kikerülnek a döntési folyamatból, helyettük az üzemi tanács megállapodása is elegendő lesz.

Marad a 400 óra túlóra, és jöhet a 6 napos munkahét

Ismét felháborodtak a szakszervezetek és a dolgozók a Munka Törvénykönyvének módosító javaslata miatt. Becsapottnak érzik magukat, amiért hiábavaló volt a tárgyalásuk Kósa Lajos fideszes képviselővel, az ún. rabszolgatörvény egyik szellemi atyjával ( a másik Szatmáry Kristóf).  Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke úgy fogalmazott, „fájdalmas visszalépést” jelent a javaslat, amelyről hétfőn tárgyaltak Kósa Lajossal. Épp a legkritikusabb, és a szakszervezetek, érdekvédelmi szervezetek által kifogásolt részek terén az ígéretüket nem tartotta be a másik oldal, azaz maradt a törvény módosító tervezetében a 400 órás munka túlóra keret. A tárgyalásra váró tervezet szerint a munkaidőkeret egy évről három évre nő, azaz a cégek lehetőséget kapnak arra, hogy akár csak 3 év múlva fizessék ki a ledolgozott munkaidőt.

Egy másik javaslat sem került ki a módosító indítványból: heti 48 órára emelheti a munkáltató a rendes munkaidőkeretet, ami azt jelenti, hogy akár 6 napos is lehet a munkahét.

A korábbi javaslatban felmerült egy megoldás, amelyet a szakszervezetek is el tudtak volna fogadni, mégpedig az, hogy a kollektív szerződésbe bekerülő 400 órára túlórára a szakszervezetek beleegyezése is szükséges lenne. Ez most úgy módosult, hogy az üzemi tanács megállapodása is elég lesz ahhoz, hogy valakit ennyi – négyszáz óra – túlmunkára kötelezzenek. Ezzel gyakorlatilag kivették a folyamatból az érdekvédelmet, és alig maradt mozgástere, érdemi befolyásolási joga a szakszervezeteknek.

Szakszervezeti felvonulás - atlatszo.hu
Komoly tiltakozásokat helyeztek kilátásba a szakszervezetek (Forrás: atlatszo.hu)

Csak az egyenetlen munkarendben dolgozókat érinti

A törvénymódosítás a munkavállalóknak csupán 10-15 %-át érinti, valójában nagyon kevés dolgozóról van szó. Nem vonatkozik sem a közalkalmazottakra, sem a köztisztviselőkre, sem azokra, akik a heti normális idő-beosztásban végzik munkájukat, hanem kizárólag az egyenetlen munkarendben dolgozókról van szó. Kósa Lajos újságírói kérdésre elmondta, hogy a megszakítás nélküli munkarendben, a több műszakban dolgozóknak eddig havi egy pihenőnapot kellett kötelezően adni, ez a jövőben kettőre emelkedne. Az ilyen munkarendben dolgozók erre bármilyen jellegű munkaidő-keret alapján jogosultak lesznek.

A fideszes képviselő tájékoztatása szerint a 400 órás túlóra csak a munkavállaló hozzájárulásával jöhetne létre, amely 15 fő alatti foglalkoztatottság esetén egy üzemi megbízott, a 15-nél nagyobb létszámú üzem esetén pedig az üzemi tanács útján történne a jövőben. Erről Kósa így fogalmazott: „Ha van kollektív szerződés megkötésére felhatalmazott munkavállai érdekképviselet, akkor a kollektív szerződésben rögzíthető „

A törvény majd megvédi a dolgozókat

Ahogyan azt a fideszes képviselő elmondta: a munkaidő-beosztás megváltoztatásához továbbra is szükséges a munkavállaló beleegyezése. Ennek egyszerűsített módját találták ki úgy, hogy az üzemi tanács hozhatja meg a döntést. A munkavállalók azonban úgy tűnik, hogy a gyakorlatban nincsenek döntési helyzetben, hiszen az a fejük felett történhet majd. A fizetésüket is meg fogják kapni a túlmunkáért, bár lehet, hogy csak 2,5-3 év után, de a törvény magában foglalja a munkáltatóra vonatkozó kifizetési kötelezettséget. Ahogyan sok minden mást is…

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó