Prokontra.hu
Hírek és információk

Jeanne d’Arc – a jelenidő vitrinében

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

A Katona József Színház Kamrájában (Károlyi Mihály utca) mutatták be az „orléansi-i szűz” (1412-1431) drámáját. Mi korábban G. B. Shaw magyarra fordított változatát ismertük meg Szent Johanna címen – kiváló művészek előadásában. A jelen mű szövegkönyvét Anouil, Schiller, Shaw és a fennmaradt peranyag alapján Garai Judit írta.

Az eredeti történet egy igen fiatal, írástudatlan parasztlányról szól az ún. százéves háború idején, amikor az angolok 1429-ben egész Franciaországot uralmuk alá hajtották. Tehették ezt, mert Burgund és Orléans hercegei összekülönböztek egymással. A helyzetet V. Henrik angol király ügyesen kihasználta. A francia uralkodó ekkor az őrült VI. Károly volt. Jeanne d’Arc látomásai és a korábbi francia szentek hangjára 16 évesen elindult a helyi nemeshez, Robert de Baudricourt-hoz, hogy adjon neki páncélt, kardot, lovakat, katonákat. A nemes lovag először nem hitt neki, de a lány óriási hitével meggyőzte a katonákat az igazáról. Így Orléans városa közelében sikerült megfordítania a hadiszerencsét. Férfiruhában érkezett Chinonba, majd megkoronázta az ifjú VII. Károlyt, és a várurak támogatásával győzelmek sorozatát irányította. Párizs bevétele után az angolokhoz hűséges Pierre Couchon püspök szinte eladta nekik Johannát, illetve gyanús üzelmeiért, vagyis boszorkányságért és eretnekségért az inkvizíciós ítélőszék elé állította. A bírák Rouen városában máglyára vetették – méghozzá a legkegyetlenebb módon.

Jeanne d'Arc - a jelenidő vitrinében - szinhaz.org
Jeanne d'Arc - a jelenidő vitrinében - szinhaz.org

Jeanne (Johanna) nem írta alá a halálos ítélet ellenében az örökös rabság viselését. Ezért 1431. május 30-án az alig 19 éves lányt máglyahalálra ítélték. Az általa megkoronázott VII. Károly is ellene fordult. Pierre Cauchon püspök, az egyház képviselője álszent módon igyekezett a védelmére kelni, de az inkvizíció és a bírák ragaszkodtak az ítélethez.

1452-ben a francia udvar értelmetlennek találta a kivégzést, és Pierre Cauchon püspököt nyilvánította eretneknek. 1802-ben feloldották a középkori öltözködési szabványt. Johannát 1909-ben boldoggá avatták, utána felállították a szobrát a Notre Dame-ban. 1920-tól Franciaország egyik legnépsze4rűbb hőse és védőszentje lett. Elég későn…

Jeanne d’Arc története több alkotót ihletett meg az irodalomban, a képzőművészetekben és a zenében. Sajnálatos, hogy Hegymegi Máté rendező nem használta fel G. B. Shaw megható szövegét, Kákonyi Árpád zeneszerző pedig Arthur Honegger korszakalkotó zenéjét a darabhoz. Fekete Anna viszont nagyszerűen ötletes díszletet (üvegkalitkát), Kálmán Eszter remek jelmezeket alkalmaz hozzá.

A főszereplő, Mészáros Blanka kitűnően alakítja a szent hősnőt. Mindjárt az előadás elején elkötelezett hitéről biztosítja a nézőt. Ugyancsak remekül szerepel Dankó Itván, Elek Ferenc, Kocsis Gergely, Máté Gábor, Mészáros Béla, Rába Roland (m. v.), Tasnádi Bence és Vajdai Vilmos.

A további előadásokat érdemes megnézhetjük december 28-án, január 3,4,10, 11-én és 20-án, 23-án, valamint február 4-én és 5-én.

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó