Prokontra.hu
Hírek és információk

Jobbikos politikusokat hallgatott meg a bíróság Kovács Béla perében

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Korábbi és most is aktív jobbikos politikusokat hallgatott meg csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszék a kémkedéssel és csalással vádolt Kovács Béla európai parlamenti (EP-) képviselő büntetőügyének tárgyalásán.

Vona Gábor, aki a vádban szereplő események idején volt a Jobbik elnöke, arról beszélt, szerinte “nem normális”, ha egy képviselőjük a pártelnökség tudta nélkül konspiratív kapcsolatokat tart fenn külföldi diplomatákkal, noha szerinte “érzékeny határ” fut azon ügyek között, amelyekről be kell számolni és amelyekről nem. Elmondta, hogy amikor 2006-ban pártelnökké választották, Kovács Béla már a Jobbik külügyi kabinetjében dolgozott. A feladata az volt, hogy az akkor kiforrott külpolitikai koncepcióval még nem rendelkező párt oroszországi kapcsolatait építse.

Kovács Béla munkájának része volt, hogy kapcsolatot tartson más államok politikusaival, tisztségviselőivel, diplomatáival. Mint mondta: arról a sajtóból értesült, hogy ezt konspiratív módon is tette.

Kérdésre válaszolva a Jobbik korábbi elnöke megemlítette: az EP-képviselőknél nem keletkeznek titkos adatok és nem is kezelnek ilyeneket.

Vona Gábor közlése szerint: nem tudott arról, miként alkalmazzák gyakornokaikat a Jobbik európai parlamenti képviselői, a szomszédos államok magyarlakta területein nyitott irodák költségét pedig nem a párt, hanem az EP állta. Szólt arról is: a gyakornoki rendszerrel kapcsolatos visszássággal egyszer sem keresték meg őt.

Kovács Béla kapcsán elmondta: az ügy 2014-es kipattanás óta nem beszéltek egymással, nehogy az sajtótalálgatásokra adjon okot, megjegyezve, “sok kérdőjel van bennem az üggyel kapcsolatban”.

A korábbi pártelnök egy kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, egyetlen olyan esetről tud, amikor a pártelnökség elé került egy EP-képviselő erkölcsi jellegű ügye; közlése szerint az Kovács Bélához kapcsolódott, és “magánéleti jellegű” volt.

Vonához hasonlóan Szabó Gábor, a Jobbik választmányi elnöke és pártigazgatója is jelezte a tárgyaláson: Kovács Béla nem alakítója, hanem végrehajtója volt a párt külpolitikájának; megtoldotta ezt azzal, hogy Kovács nem is a keleti nyitást, hanem a nyugati kapcsolatok építését tartotta fő csapásiránynak.

Szabó Gábor elmondta: Kovács Bélától értesült az EP gyakornoki programjáról, de mivel a képviselő szűkebb szakterületén, az energiapolitikában nem találtak megfelelő fiatal jelentkezőt, végül a nemzetpolitika mellett döntöttek, a személyekre pedig Szávay István, a párt nemzetpolitikai kabinetjének vezetője tett javaslatot.

Hozzátette: később Szávay jelezte neki, hogy “nem olyan jól működik a gyakornoki program”, mert munkát ugyan kapnak a fiatalok, de a motiváló és tapasztalatot is kínáló utazások kimaradnak, két ilyen gyakornoki periódus után ezért mondtak le a harmadik lehetőségről.

Szerinte Kovács Béla jó szándékához nem férhet kétség, “életvezetési-munkaszervezési problémák” miatt siklott félre a gyakornoki programja.

A kémkedés vádjáról úgy nyilatkozott: Kovács Béla vele tartotta a legaktívabban a kapcsolatot a pártból, igyekezve bemutatni munkájának látványos eredményeket nem hozó aspektusait is, de ez őt különösebben nem érdekelte. A kémvád kapcsán elmondta: soha nem hallott az EP-képviselőtől konspiratív kapcsolattartásról.

Szávay István a tárgyaláson a gyakornoki programról szólva kijelentette: nem kételkedik Kovács Béla jó szándékában, ugyanakkor Szabó Gáborhoz hasonlóan elmondta, hogy a szerződések megkötésekor nem ismerte azok tartalmát.

A Kovács Bélát elmondása szerint a korábbi pártvezetéssel 2004-ben összeismertető Biber József Tibor a tárgyaláson arról beszélt: a kapcsolatfelvétel idején olyan kicsi volt még az előző évben alapított párt, hogy “külpolitikáról szó sem lehetett”, és az alacsony taglétszám miatt szinte mindenki viselt valamilyen tisztséget.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) felvetése nyomán kivizsgált ügyben a vád szerint Kovács Béla és három társa 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött 4, illetve 6 hónapos időtartamra, de a vád szerint a gyakornokok nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. Mindezzel a vád szerint a négy vádlott több mint 21 ezer euró (több mint hatmillió forint) vagyoni hátrányt okozott az EP-nek.

Egy korábbi tárgyaláson az EP-gyakornokokkal összefüggő költségvetési csalásra vonatkozó vádponttal kapcsolatban Kovács Béla arról beszélt: történhetett figyelmetlenség, tévedés, hiba, de a vitatott összeget az EP már levonta az ő képviselői díjából, így az okozott kárt megtérült. A probléma szerinte az lehetett, hogy az EP gyakornokainak eltérő ösztöndíj jár, ha Magyarországon, illetve ha tartósan Brüsszelben vagy az EP székhelyén, Strasbourgban dolgoznak és tartózkodnak. Míg Budapesten a vádbeli időszakban megállapított minimálbérnek, mintegy 90 ezer forintnak megfelelő összeg, addig az uniós intézmények székhelyén az ottani mintegy 1000 eurós minimálbérnek megfelelő, a megvádolt három gyakornok pedig nem mindig volt az uniós intézmények székhelyén.

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó