Prokontra.hu
Hírek és információk

Látogatás a Szent János Kórházban

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

A kórház története mintegy háromszáz éves múltra tekinthet vissza. 1777-ben a Margit körúton létesült az elődje, a szegények kórházaként. Ezt 1820-ban polgári városi közkórháznak neveztek el, majd 1840-től a Kútvölgybe helyezték át. A Diósárok-dűlőben, a filoxéra-járvány után, a kipusztult szőlők helyén, 1898-ban készültek el mai, k.u.k. stílusú pavilonjai – akkor még 420 ággyal. A második világháborúban a szovjet csapatok rommá lőtték a Margit körúti épületet. Utána kerültek a Várhegy alatti Sziklakórház lakói, ápolói és orvosai is a János Kórházhoz. 1956-ban nagy szolgálatot tett a hazának a sebesültek ápolásával. 1970-ben és 1980-ban újabb, modernebb épületekkel gyarapodott. 2012-től a magyar állam, vagyis az EMMI kezelésébe került, és akkor 2,3 milliárd forintból felújították, ami kevéssé látszik rajta. Vagyonkezelője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Évi ötvenezer fekvőbeteget és egymillió járó-beteget lát el. 744 „aktív” ágy, meg 408 krónikus és rehabilitációs ágy áll a betegek rendelkezésére. A szívsebészeten kívül a korszerű orvostudomány minden ágát magában foglalja – így a reklám.

A valóságban óvatosan kell lépkednünk a megsüllyedt kőkockákon a bejáratig, aztán botladozunk a főbejárattól kezdve a girbe-gurba 130 éves, rogyadozó, éles macskaköveken, amíg kiérünk a végképp teljesen lerohadt, kátyúkkal „díszített” jobboldali sétányon a mintegy két méter mély, négyszer négyméternyire beszakadt, vízzel teli árkon, hogy megközelítsük a 14-es pavilont, a III-as belt, ahová megfigyelésre fogadják be a mentőkkel behozott pácienseket. Úgy néz ki az út, mintha most fejeződött volna be a világháború. Hatalmas, de legalább viszonylag kényelmes kórteremben találjuk meg a hozzátartozónkat egy lepedőkkel elfüggönyözött ágyon. Hamarosan megjelenik a fiatal, roppant modortalan osztályos orvos, a két állandóan ordítozó, a betegeket és a látogatókat rendre utasító nővér is. Semmilyen kérdésre nem válaszolnak, hiába érdeklődünk. A betegeknek azt sem mondják meg, hány óra van. Ha kíváncsiak arra, mikor hozzák az ebédet, a válasz: amikor itt lesz az ideje. Hol élünk? Miféle bánásmód ez? Kórház vagy börtön?

Három éve szállítottak engem is a Szent János Kórház traumatológiájára, ahol 24 óra múlva megoperáltak – rosszul. Ott a kétágyas kórterembe négy ágyat zsúfoltak be a négy éjjeliszekrénnyel, nem lehetett mozogni köztük. A koszt elképesztően rossz volt, egy hét alatt tíz kilót fogytam: 34 kilóra. Fogyókúrának tényleg jó megoldás. A következő műtétekre inkább más kórházat választottam. 40 évvel korábban már ki kellett próbálnom más osztályokat, hiszen oda tartoztam: a szülészet, urológia, sebészet, kardiológia stb. területén.

Akkor lényegesen jobb tapasztalatokat szereztem, bár a toalettek minősége hagyott némi kívánni valót. Mondjuk, WC-papír, kéztörlő, fertőtlenítőszer továbbra sincs, csak utasítás… Új korszak, új állami gondoskodás, de hová lett a pénz a megfelelő betegellátáshoz és a pavilonok megközelíthetőségéhez?

Úgy látszik, a Szent János Kórház az egészségügy egyik állatorvosi lova, amelyen minden betegség egyszerre látszik. Nyugodjunk meg, mert a (csupán néhány ágban sikeres) magyar sportra sokkal több pénz jut. Arról nem is beszélve, ha a tízparancsolatot betartjuk, akkor nincs betegség.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó