Prokontra.hu
Hírek és információk

Orosz Ferenc: a keresztény embernek közösséget kell vállalnia a kitaszítottakkal, az elesettekkel, a szegényekkel

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Már 2010-ben szóltam, hogy utat tévesztettünk, hogy itt egy központosított, tekintélyuralmi rendszer épül – mondja a Magyar Hangnak adott interjúban Orosz Ferenc, aki két nappal a megalapítás után lépett be a Fideszbe.

A biológus-kutató hangsúlyozta, már fél éve nyomasztja a kutatói társadalmat, hogy mi lesz a sorsuk. S a bizonytalanságnál minden jobb. Pár héttel ezelőtt a kutatóintézetek vezetői Palkovics Lászlónál jártak, ahol tájékoztatást kaptak a miniszter úrtól arról, hogyan tervezi az akadémiai intézethálózat jövőjét:

“Nem voltam ott, de első kézből kaptam tájékoztatást. A találkozó előtt az akadémiai intézetek vezetői egyeztettek Lovász László elnök úrral, aki azt kérte, menjenek el, hogy legalább információkhoz jussunk. Megegyezési joguk azonban nem volt. Ezt az „oszd meg és uralkodj” módszert már tavaly is megpróbálta alkalmazni a miniszter. Akkor, amikor eldöntötték, hogy idén csak háromhavi fizetést biztosítanak a dolgozóknak, a rezsit és a további ellátásokat pedig visszatartják.”

Elmondta, Palkovics miniszter úr felvázolta, miként képzeli el az akadémiai intézetek jövőjét. Nyilvánvalóvá vált, hogy teljesen szét akarja darabolni. Egy részüket az egyetemekhez csatolná, például úgy, hogy beolvasztaná őket egy tanszékbe:

“De olyan megoldás is szerepel a tervében, hogy egy intézet valamennyi autonómiával kerülne valamelyik egyetem kebelébe. Az a sejtésem, hogy ezt a módszert elsősorban a társadalomtudományi területen gondolják járható útnak. Egy másik módszer alapján egy alkalmazott kutatóintézeti hálózatot alakítanának ki. Ezzel már két évtizede is megpróbálkoztak, de ez a terv akkor hamvába holt.”

Kiért arra, az Akadémia egy autonóm szervezet. A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ben alakult, az első felelős magyar kormány pedig csak 1848-ban:

“Úgy látszik, nem tetszik a kormánynak, hogy van egy olyan terület, ahol autonómia van, és nem ő mondja meg, hogy mit és hogyan kell csinálni. Ennek az akadémiai átszervezésnek olyan következménye is lehet, hogy egyes, a hatalomnak nem tetsző kutatócsoportokat vagy egyes nem tetsző témákat nem fognak támogatni. Az ilyen ideológiai vagy politikai jellegű megszorítás nyilván a humán és a társadalomtudományokat érinti.”

Elmondta, a miniszter nyilatkozataiból tudható, hogy szerinte nincs szükség egyes intézetekre, például közgazdaság-tudományi intézetre sem. Kiderült, az esetleg az MTA irányítása alatt maradó intézetek esetében is fontos szerepet kap majd az állami kontroll. Annál nagyobb kontroll pedig nem kell, hogy az állam adja a pénzt, és az állam szabja meg, mire lehet elkölteni:

“Az a cél, hogy az Akadémia öreg tudós urak testülete legyen. Hiába hivatkozik a miniszter úr arra, hogy a fő cél az innováció javítása, mert a fő cél nyilvánvalóan a kontroll gyakorlása, ami a kutatás szabadságának korlátozását jelenti. Azt gondnak látom, hogy a régi reflexek már beindultak. Jól gondolta a miniszter úr, hogy nem lesz olyan nagy az ellenállás, és hogy végül együttműködők leszünk.”

Orosz az alapítás után két nappal lépett be a Fideszbe. A 66-os a tagkönyve száma:

“Általános politikai kérdésekről nem szeretnék beszélni, de azt elmondhatom, hogy 2010-ben, amikor az első visszamenőleges hatályú törvényt megfogalmazták, akkor szóvá tettem egy Fidesz-vezető barátomnak, hogy valahol utat tévesztettünk. Ez után egy ideig még küldözgettem a maileket: például amikor az egyházügyi törvényt elfogadták, szóltam, hogy ez alkotmányellenes. Nekem lett igazam. Már 2010-ben, amikor még közelében sem voltunk annak, ahol most vagyunk, jól látszott, hogy itt egy központosított tekintélyuralmi rendszer épül. Hogy a szubszidiaritást, ami a legfontosabb kereszténydemokrata alapelv, hírből sem ismerik.”

Ami a legjobban kiakasztotta, az az volt, ahogy a hajléktalanok dolgában eljártak. Amikor az alkotmányt képes volt módosítani a hajléktalanokkal szembeni eljárás végett egy olyan kormány, amelynek nevében is kereszténydemokrata a koalíciós partnere, akkor nyilvánosan és nagyon határozottan szólt:

“Még a régi világban tanultam meg Németh Géza lelkész úrtól, hogy Jézus mindig a rágott fülűekkel van. Azt a képet használta, hogy a rágott fülű malacot kiközösítik a többiek, a csöcshöz se jut hozzá, talán éhen is pusztul. Azt mondta, hogy Jézus Ceausescu Romániájában magyar, Magyarországon a putriban lakó cigány, Latin-Amerikában a favelán nélkülöző szegény ember. Máig tartom magam ahhoz, hogy a keresztény embernek mindig közösséget kell vállalnia a kitaszítottakkal, az elesettekkel, a szegényekkel. Politikailag ők nem mérvadók, mert nem szavaznak, ezt jól tudja a hatalom, nem is veszi őket komolyan. De ha keresztény értékeket sértő megnyilvánulást tapasztalunk, az ellen muszáj tiltakozni, el kell mondani, mit gondolunk arról mi, keresztények.”

/A teljes interjú a Magyar Hang 2019/6. számában olvasható./

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó