Prokontra.hu
Hírek és információk

Ötmilliárd évvel ezelőtt ütköző fekete lyukakat észleltek

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Négy további gravitációshullám-forrást találtak a LIGO és VIRGO együttműködés legutolsó mérési adatainak értékelésekor, az egyik hullámforrás jelei ötmilliárd évvel ezelőtt indultak útnak, akkor, amikor a Nap is keletkezett – közölte az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont hétfőn az MTI-vel.

A legtávolabbi forrás, amelyet a gravitációshullám-detektorok korábban észlelni tudtak, csak 2,9 milliárd fényévnyire volt. A kutatók az új adatokra a 2016. november 30-tól 2017. augusztus 25-ig tartó második megfigyelési időszak alatt folytatott megfigyelések értékelésekor bukkantak. Az adatértékelések bonyolultsága miatt ez a folyamat 1-1,5 évig is elhúzódhat. A legújabb felfedezéseket a tudósok szombaton tették közzé a Maryland-I Collage Parkban zajló hullámfizikai és csillagászati workshopon.

Virgo - American Physical Society
Virgo - American Physical Society

Az új GW170729 esemény, amelyet a kutatók 2017. július 29-én észleltek, a legnagyobb tömegű és legtávolabbi gravitációshullám-forrás, amelyet valaha megfigyeltek. A GW170729 esemény esetében 50,6 és 34,3 naptömegnyi fekete lyukak összeütközésekor 80,3 naptömegnyi újabb fekete lyuk keletkezett, ami azt jelenti, hogy mintegy öt naptömegnyi energia alakult át gravitációs hullámokká.

A másik érdekes új gravitációshullám-esemény, amelyet találtak, a GW170818, amely 2,5 milliárd fényév távolságra játszódott le két fekete lyuk összeolvadásakor. A kutatóknak eddig nem látott pontossággal sikerült meghatározniuk a forrás helyzetét. Korábban a neutroncsillagok összeolvadásából származó gravatiációshullám-forrást sikerült csak ennél pontosabban meghatározni, amely sokkal közelebb volt a Naphoz, 130 millió fényévnyire. A GW170818 helyét 39 négyzetfok pontossággal sikerült meghatározni.

Ez a nagy pontosságú észlelés az amerikai lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium (LIGO) és európai párja, a VIRGO detektorai együttműködésének, a megfigyelőközpont-hálózat együttes mérésének volt köszönhető.

A sikert a hálózat helymeghatározási képességének kihasználása tette lehetővé, amely a jelek különböző detektorokhoz való érkezési idejének késleltetésén és az interferométerek úgynevezett antennafüggvényein alapul.

“A következő megfigyelési időszakban, amely 2019 tavaszán indul, jóval több gravitációshullám-jelölt azonosítására számíthatunk, a közösség tudományos eredményei ennek megfelelően fognak növekedni. Ez egy hihetetlenül izgalmas időszak”

– tette hozzá David Shoemaker, a LIGO Tudományos Kollaboráció szóvivője.

Az európai VIRGO együttműködésben Magyarország az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont révén vesz részt, ahol Vasúth Mátyás, Barta Dániel, Somlai László Ábel és Nagy-Egri Máté Ferenc dolgoznak a nemzetközi csapattal.

“A VIRGO detektoron az elmúlt egy évben jelentős fejlesztéseket hajtottak végre, a következő mérési időszakhoz nagymértékben megnövelt, az előzőekhez képest már 1,5-2-szeres érzékenységgel fog csatlakozni”

– nyilatkozta Vasúth Mátyás, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.

Az amerikai LIGO kollaborációban az ELTE kutatói Frei Zsolt vezetésével működnek közre.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó