Paraziták műfaja
Egy-egy feszültségoldó poén, mely éles kontrasztjával nevetést indukál, és megtöri egy drámai történet komorságát, még a nyugati filmízlésnek sem szokatlan, de a teljes műfaji elvárás- és eszközrendszer játékidő közbeni, akár többszöri leváltásában semelyik más nemzet nem ér a dél-koreaiak és a japánok közelébe.
Az Élősködők igazán látványosan jeleskedik e téren.
A cselekmény egy csóró, de kedvesen bohó csodabogárcsaládról szóló vígjátéknak indul: a fiú - magát másnak kiadva - beépül egy gazdag család életébe mint magántanár angolés rögvest viszi magával húgát rajztanármajd apját sofőr és anyját házvezetőnő is.
Utóbbiaknak azonban sajnos - elegendő szabad státusz híján - előbb helyet kell csinálni A film humora itt a bájos helyett vagy inkább amellett egyre feketébbe fordul, a vállaltan szatirikus jegyeket komolyabb hangon előadott társadalomkritikai elemekkel keveri, de kölcsönöz a melodráma és a thriller eszköztárából is.
Rosario Dawson lehet Ahsoka Tano a The Mandalorian második évadában
A fentiek tükrében talán nem túlzás, hogy a filmet rizikósnak nevezni, amennyiben élvezete, sőt alapvető működése átmegy-e sovány mondanivalója? A konzervatívabb ízlésű, egységesebb koncepciót és kidolgozott drámai ívet váró nézőket talán inkább paraziták műfaja hozzák, mint szórakoztatják a felskiccelt és leváltott zsánerkeretek, talán inkább eltaszítják, mint elgondolkoztatják a lassanként elővezetett, de a harsány és hatásvadász erőszakjelenetek kedvéért nem kellően kidolgozott, kurtán-furcsán lezárt szociális témák.
- Élősködők - Kritika - Hír - Puliwood
- Frissítve
- Index - Kultúr - Egy gazdag család csicskájának lenni felér egy lottóötössel
- A legbiztonságosabb antihelmintikus szer
- KRITIKA: Élősködők
- Előkészületek[ szerkesztés ] A film ötlete ban született meg.
- Gazdahon - Bong Joon-ho: Parasite / Élősködők // kritika // Filmtett - Erdélyi Filmes Portál
Aki nem kapaszkodik eléggé ezen az egyedi hangulatú hullámvasúton, az a zárlatra beérő karakterdrámai fordulatoknál jó eséllyel egyszerűen kizuhan a filmből, és értetlenül, esetleg dühösen áll fel a paraziták műfaja. Bong Joon-Ho magyarosan Pong Dzsunho ugyanis legizgalmasabb felvetését, a társadalmi rétegződés általános jelenségét és átjárhatatlanságának nehézségét kijelöli gondolkodásra sarkalló, nyílt kérdésnek tekinthető címével ki az élősködő és kin élősködik?
Csakhogy, elegánsan fogalmazva, a nehezét ránk bízza: fő tézise nem különösebben komplex, vitatémája lényegében nincs.
Az idei év során három - hol széles, hol relatíve széles nézőközönségi réteget megmozgató - mozifilm is készült, amely napjaink gazdasági helyzetét az osztálykülönbségek tükrében vizsgálta. Alapvetően mindhárom film más-más műfaji regisztert, illetve stílust képvisel: Peele a horrort, Phillips rideg, nagyvárosi drámát és jellemtanulmányt választotta témája közegének, Bong pedig jó szokásához híven egy sajátos műfaji kevercsben fejtette ki véleményét.
A Gazdagok önimádó, elszállt, a lakosság nagy részének életkörülményeiről mit sem sejtő pöffetegek, de azért nem rosszak, a Szegények pedig csak egymás félrelökésével, sárba tiprásával, mészárlásával jutnak előrébb, de azért nem rosszak. Kissé közhelyes, nagyon sarkító.
Élősködők - Húzós osztály-találkozó - Geekz
Rendben, és? Ezért, ha az Élősködőket egy problematikus társadalmi jelenségről véleményt mondó filmnek nézem, gyengén szerepel: csak heccel és röhög, mint egy rossz moderátor.
A játékidőt nem a karakterek árnyalásával alig valamelyikük kap mélységet, és az is egy-két csapással, baltával faragvaélettörténetük körüljárásával tölti ki, se nem hihető döntésekkel ezt persze ügyesen megvédi a Coen-filmeket idéző groteszk, bohóckodós hangulattalhanem kacagtató-ijesztő, vidámító-szomorító kalandokkal. Nem véletlenül hasonlítottam hullámvasúthoz a cselekményt, itt tényleg a menetrend szerinti meglepetéseken van a hangsúly, nem vár senki revelációt, amikor paraziták műfaja végén lekászálódik a kissé ragacsos ülésekről, és továbbdöcög.
Támogass te is! A cannes-i bemutató után a közönség több mint ötperces ovációval jutalmazta Pong Dzsunho Bong Joon-ho Élősködők című filmjét. Majdnem annyi ideig éljenezték, mint Quentin Tarantino Volt egyszer egy Hollywoodját. Az Élősködők végül meg is nyerte a fesztivál legfontosabb díját, az Arany Pálmáttulajdonképpen megérdemelten. Pong Dzsunho a Snowpiercer — Túlélők viadala, a Gazdatest és az Okja rendezője hosszú, tízéves nemzetközi kitérő után tért vissza Dél-Koreába, elmondása szerint azért, hogy újra teljesen kompromisszummentes filmet készíthessen.
És hullámvasútnak igen szórakoztató! Csak hát ugye a film címe mégiscsak Élősködők, zárlata mégiscsak könnyes-megható, és mégiscsak elhozta egy rangos filmfesztivál fődíját Cannes-ban egyhangúlag szavazták meg neki az Arany Pálmát.
Ezt is ajánljuk
Kevésbé elegánsan fogalmazva tehát a blöff szót kéne használnom, de nem szívesen tenném, mert ennyire azért a rendező vállalása nem orcátlan, vagyis a magam részéről úgy érzem, hogy inkább kikapcsolódásra, mintsem elmélyült töprengésre paraziták műfaja a filmet.
Ha nem így nézném, úgy érezném, igencsak pofára ejtettek és egyébként benne van a sztoriban egy sokkal komolyabb mű is, amelyben teljesen más súlya lenne egyes zseniális gegeknek, például a duplán kultúrbunkó indiános fejdísznek.
Már megint azok a fránya nézői elvárások A kivételezett helyzetű, pozícióját védő felsőosztály és a szűk lehetőségei miatt bűnbe kényszerülő lecsúszottak ütköztetése persze hálás téma nyugatabbra, és a film csavarjai, gegjei is működnek.
Egyes kritikusok előszeretettel - és elnézéssel - ismerték fel szertelenségében a két film erejéig a hollywoodi ízléshez igazodó és nyugati sztárokat szerepeltető Snowpiercer, Okjamajd átütő siker nélkül az őt igazán értő közönségéhez hazatérő Joon-Ho felszabadult játékosságát, virgonc fekete humorát, műfaji zsonglőrködését is. Minden bizonnyal jogosan. Az egyszeri nézőt azonban ez nem kell, hogy érdekelje.
Plague INC - A második felvonás - Paraziták
Ő majd megformálja a saját véleményét, elvárásainak megfelelően. Egy biztos: amennyiben fenntartás nélkül át tudta engedni magát a filmnek, jobban járt vele.
