Platyhelminthes állatok listája

Ebben a tekintetben az állatvilág kutatói messze elmaradtak a platyhelminthes állatok listája mögött, hiszen amíg a növények helyhez kötött életmódja jóval könnyebben ad lehetőséget természetes elterjedésük okainak magyarázatára, addig az állatok egyedeinek megfigyelését a mozgásukból fakadóan mindig nagy adag véletlenszerűség terheli.

A kezdeti állatföldrajzi felosztások természetesen mindig Magyarország akkori területét érintették, amely elég jól megközelítette az amúgyis természetes egységként létező Kárpát-medencét.

Férgek laposférgek

Érthető tehát, ha a jelenlegi állatföldrajzi elemzések is Magyarországot a tágabb értelemben vett Kárpát-medencébe helyezve vizsgálják. A már ismertetett A Magyar Birodalom állatvilága faunakatalógusban szereplő I-től VIII-ig terjedő felosztás is állatföldrajzi megfontolású, bár ennek tagadhatatlan gyakorlati célja is volt a rendtartás az ismert lelőhelyek tömegében.

A Magyarországon védett állatfajok száma a nagyobb állatcsoportok szerint Az állatföldrajzi területbeosztást olyan állatcsoportra alapozzák, amelyre jellemző, hogy elterjedési területének határai élesek, kevéssé mozgékony, kis élőhelyű, helyhez kötött életmódú.

Nehéz pl. Az állatföldrajzi elemzések legmeggyőzőbb eredményei olyan lassú mozgású csoportok vizsgálatának köszönhetők, mint pl.

Soós Lajos a Kárpát-medencét alapvetően három kerületre osztja: Pannonicum, Carpathicum és Illyricum. A Pannonicumhoz tartozik a Nagyalföld, a Kisalföld, a Dunántúli-középhegység és -dombvidék, a Mecsek, azaz lényegében az egész Dunántúl. Az Illyricum felöleli a történelmi Magyarország Adria-partvidékét, a határozottan mediterrán faunaelemekkel.

Állatföldrajzi beosztás

A puhatestűekre épülő elemzésében Soós Lajos a korábbi felfogással ellentétben arra a következtetésre jutott, hogy bár Magyarország egyértelműen több különböző állatföldrajzi egység közép-európai, déli és keleti érintkezésénél fekszik, állatvilága mégsem egyszerűen ezek keveréke, hanem önálló jellegzetességeket mutat.

Igaz, hogy ezek nagy része a Kárpátok hegyvidékére összpontosul, de az már a csigák és kagylók sajátsága, hogy a száraz, nyílt Alföldön sokkal kevesebb fajuk él. Soós Lajos másik megállapítása az ún.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a pontusi faunaelemekben mutatkozó hasonlóság oka nem annyira a Kelet-Európa és a Kárpát-medence közti közvetlen vándorlás, hanem esetleg a Kárpátok vonulatának kialakulása előtti korban történt párhuzamos benépesülés.

A fentieket kiegészítve Kaszab Zoltán ben a Kárpát-medence jelenlegi állatvilágának kialakulásában a jégkorszak hatását és az ún. Megállapításait a talajlakó, lassú mozgású, röpképtelen bogarak csoportjára alapozta.

1. Magyarország a XX. században / Állatföldrajzi beosztás
2. Állatrendszertan – Wikipédia
3. Örvényférgek osztálya.
4. Örvényférgek – Wikipédia
5. A ragadozók és az élősködők közötti különbségek
6. Enterocoelomata hármas testüregűek csoportokba lehet tagolni.

Amíg a Kárpátok hegyláncainak harmadkori endemikus faunája sikerrel vészelte át a hideg időszakot a medencék belső övezetében elhelyezkedő középhegységek déli fekvésű, meleg erdeiben, valamint a barlangokban különösen Biharbanaddig az alföldi síkságon nem mutatható ki bizonyítottan harmadkori eredetű, a jégkorszakot megelőző időszakból származó endemikus állatfaj.

A jégpáncél hajdani platyhelminthes állatok listája megfelelően a Kárpátokban délről északra haladva erőteljesen csökken a bennszülött állatfajok aránya. Ehhez hasonló, de kelet–nyugati irányú fajszegényedés figyelhető meg a hegykoszorú által övezett medencékben, amely a száraz, kontinentális sztyeppfauna származási irányára vezethető vissza.

Nagy a különbség a Nagy- és a Kisalföld faunájában a pontusi faunaelemek számában. Magyarország állatföldrajzi területbeosztása alapjaiban támaszkodik a növényföldrajz eredményeire.

Az utóbbi évek kutatásait összegezve Varga Zoltán két alapvetően eltérő produkciójú ökoszisztéma-típus dinamikus változásainak az állatvilágot befolyásoló jelentőségére mutat rá. Az erdők magas produkciójú, kiegyensúlyozott, többrétegű ökoszisztémája a negyedkor során egyes területeken periodikusan váltakozott a fás növényzetet nem hordozó, sztyepp jellegű, kisebb produkciójú, egyrétegű ökoszisztémával.

Állatrendszertan

E ciklikus, dinamikus változás eredményei az ún. A három, közel homogén állatföldrajzi egység alpesi, kontinentális és balkáni határán, Közép-Európa délkeleti részén fekvő Kárpát-medence tipikus növényzeti típusa az erdős sztyepp, amely különösen a negyedkor klímaváltozásai során volt jelentős, mint a jéggel borított északi területek és a mediterrán refúgiumok közötti átmeneti zóna.

Az ezt az alaptípust módosító nyugat-balkáni illír és mediterrán, kelet-alpesi norikus és kárpáti, valamint boreális, kontinentális szibériai és pontusi-káspi hatások alakították ki és alakítják ma is állatvilágunk folyamatosan változó képét.