Prokontra.hu
Hírek és információk

Pompeo külügyminiszter Szijjártóval tárgyalt, amerikai nyersanyag és fegyverek érkeznek Magyarországra

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Közös sajtótájékoztatót tartott az amerikai és magyar külügyminiszter. Michael Pompeo külügyminiszter az Egyesült Államokból azért látogatott Magyarországra, hogy Szijjártó Péterrel bejelentést tegyenek a nagyfokú katonai és stratégiai együttműködésről. Hillary Clinton 2011-es látogatása óta nem volt precedens ilyen magasrangú amerikai-magyar diplomáciai találkozóra. Az aggódó hangok szerint az amerikai intézkedés a magyar kormány és állam illiberális irányát legitimálhatja, amíg a magyar kormány szerint változatlan együttműködésről van szó.

A találkozó a februári szokatlanul enyhe időjárásban így is elég fagyosra sikeredett, ugyanis a reptéren Pompeo-t nem a rangban azonos magyar külügyminiszter, hanem a kollégája, Magyar Levente fogadta. Az üzenet jellegű lépés kiváltó indoka az volt, hogy ugyan az Egyesült Államok új együttműködést hozott a régióba, egyértelműen orosz és kínai ellenes, valamint ukránbarát külpolitikát vár el a térségbeli szövetségeseitől, melyben Magyarország nem igazán jeleskedett az elmúlt időszakban.

A sajtótájékoztatót Szijjártó Péter kezdte,

aki az előzetes híreket igazolva kijelentette, hogy Magyarország közepes hatótávolságú elhárítórakéták vásárlására készül.

Korábban, a Direkt36 oknyomozói értesülései tehát igaznak bizonyultak, mely szerint egy egészen egyszerű, materiális ok nyugszik a rangos diplomáciai találkozó hátterében, ami pedig nem más, mint a magyar állam fegyverrendszer vásárlásai az amerikai és norvég beszállítóktól. Hogy miért került sor erre? Az időben egészen másfél évet kell visszaugranunk, amikor Donald Trump amerikai elnök a 2017-es NATO-csúcson kemény szavakkal illette az Egyesült Államok európai szövetségeseit, amiért azok kevesebbet költenek a katonai szervezet által előírt, GDP-arányos 2%-os éves kiadásnál. Magyarországon a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program adhat választ Trump aggodalmaira, mely 2028-ra egy NATO nehézdandár kiállítását célozta meg és melynek keretében már így is jelentős beszerzések történtek, mint például a német Leopard harckocsik és Airbus helikopterek vásárlása.

A magyar külügyminiszter viszont az újdonság erejével hatott, amikor kijelentette, hogy Pompeo-val az ExxonMobil amerikai cég Romániából Magyarországra vezető olajvezeték hálózatának fejlesztéséről is tárgyaltak.

Az ExxonMobil volt az a cég, melynek elnöke Pompeo közvetlen elődje, Rex Tillerson volt, egészen addig, amíg meg nem romlottak a kapcsolatai Trump-al, valamint kiderült, hogy a cég megsértette az Oroszország elleni szankciókat az által, hogy Igor Szecsin orosz olajmágnással kötött üzletet közvetlenül a 2014-es krími eseményeket követően.

Szijjártó felszólalását követően

Michael Pompeo  kiemelte a két ország szabadság iránti elköteleződését és hogy mennyi minden köti őt az országhoz.

Ugyanakkor megfogalmazta az Amerikai Egyesült Államok  új Kelet-Európa politikáját is. Kijelentette, hogy „elfogadhatatlan” ahogy a közelmúltban kivonultak ebből a régióból és hagyták, hogy az oroszok és kínaiak agresszíven terjeszkedjenek az itt hagyott hatalmi vákuumban.

„Nem mondom meg mennyi [figyelmet] fordítottuk erre a térségre, de z-betűvel kezdődik ez a szám” – viccelődött az amerikai külügyminiszter. Az amerikai beruházások célja a térségben a magyar energiafüggőség diverzifikálása lesz a jövőben.

Magyar amerikai külügy sajttáj bb
Magyar - amerikai külügyminiszteri sajtótájékoztató Budapesten, a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (Fotó: Bordás Bertalan/Prokontra)

A sajtótájékoztatón feltett kérdések során

Szijjártó Péter szerint képmutatás volt Magyarországot kritizálni az orosz befolyásért, amikor a francia és német felek sokkal nagyobb részben érdekeltek az északi-irányú új vezetékek kiépítésében, az európai kereskedelemnek pedig alig 1%-át teszi ki a magyar-kínai kereskedelem, annak ellenére, hogy a közelmúltban sok kínai nagy beruházás érkezett, köztük olyan megtépázott hírnevű cég is, mint a Huawei.

A magyar kormány minisztere kisebb kikacsintást tett az EP-választásokra is, és a hazai narratívára: azt hangoztatta, hogy Nyugat-Európának nem érdeke a keleti tagállamok fejlődése és az energiafüggőség megoldása, majd angolul elmondott válaszában kifejtette, hogy az EU-Kína kapcsolatok kelet-európai tagállamaira vonatkozó 16+1 kezdeményezés a magyar „trójai faló”-nak aposztrofált esettel együtt (amikor Magyarország leszavazta a Kínát hátrányosan érintő gazdasági intézkedéseket)  igazságtalan vád és ismételt képmutatás a politikai korrekt EU részéről.

Szijjártó válaszát követően az amerikai külügyminiszter tisztázta, mely szerint amerika leginkább a diverzifikálásban érdekelt – elterelve kissé a szót Nyugat-Európáról. A sajtótájékoztatót villámgyors kézfogás követte, majd együtt hagyták el a termet a további tárgyalásokra igyekezve.

A katonai célok az előtérben

A sajtótájékoztató nem egyedüli eset, hanem csak az első állomás volt Pompeo körútjában, hiszen egy keleti diplomáciai körút során ejtette útba Magyarországot. A körút a Trump által vizionált „új” NATO-politikának szerezhet érvényt, ugyanis a NATO-csúcs óta elmúlt időben a környező országok is hasonló fegyverkezésekbe kezdtek annak érdekében, hogy megfeleljenek a NATO-célkitűzésnek. Románia és Lengyelország is és különböző légvédelmi, rakétaelhárító eszközöket vásárolt a Raytheon nevű vállalattól. Az amerikai kormány szándékairól előzetesen azt lehetett tudni, hogy az ún. DCA (Defence Cooperation Agreement – Védelmi Együttműködési Megállapodás) keretében folytatná a magyar együttműködést . A kétoldalú egyezmény nagy port kavart az elmúlt időszakban, Magyarország ugyanis nem kizárólag Ukrajna szövetségesi csatlakozásával kapcsolatban volt renitens, hanem kritizálta az amerikai katonák magyar területen való korlátlan mozgását is. A felek azonban egy héttel ezelőtt megegyezésre jutottak, amikor Szijjártó Péter Wess Mitchell amerikai külügyi államtitkárral, David Cornstein amerikai nagykövettel és a Pentagon képviselőjével tárgyalt a DCA-ről. Így kerülhetett végül sor a mai egyezményre is.

A civil szervezetekkel is találkozott Pompeo

Pompeo – ahogy korábban más magasrangú amerikai diplomaták is – találkozott azoknak a civilszervezeteknek a magyarországi képviselőivel is, akik 2014 óta kritizálják a kormányt, amiért az extrém módszerekkel szabályozta a civil szervezetek működését. Azonban a magyar külügy számításai egyelőre beválnak, hiszen az EU-val szemben alkalmazott taktika itt is kifizetődik: az Egyesült Államoknak úgy tűnik értékesebb egy katonai szövetséges, minthogy annak belső működését és demokráciáról alkotott nézeteit kritizálják. Ezt Szijjártó Péter is hangoztatta, mivel a magyar álláspont szerint óvakodni kell attól, hogy egy szövetséges ország belügyeibe avatkozzanak bele más államok.

Az este folyamán az amerikai külügyminiszter Orbán Viktorral tárgyal a Várban rendezett diplomáciai munkavacsorán.


Mit lehet tudni „Mike” Pompeo-ról?
Az 1963-ban született, republikánus politikus aki nem csak a Harvardon a jogot végezte el, hanem a West Point katonai akadémiát is, 1998-ban indította el volt osztálytársaival a Thayer Aerospace légijármű-gyártással foglalkozó céget, majd 2006 és 2010 között a Sentry International olajfúró eszközöket gyártó cég elnöke lett. 2010-ben a konzervatív milliárdos Koch-testvérek támogatták a képviselőiházig, akik időközben a magánvállalkozását is bőkezűen támogatták. A felfelé ívelő politikai karriernek köszönhetően 2011 és 2017 között Kansas negyedik választókörzetének képviselője volt. 2014-ben, az USA bengázi nagykövetsége ellen elkövetett támadást vizsgáló bizottság munkájában is rész vett, majd 2016-ban publikált tanulmányt a metaadatok és a megfigyelés kapcsolatáról. 2016 novemberében Donald Trump amerikai elnök megválasztása körül zajló politikai káosz közepette került Pompeo a CIA élére. Végül tavaly tavasszal 15 hónapnyi hírszerzési tapasztalat után, az elnökkel való nézeteltérése miatt távozó Rex Tillerson külügyminiszter helyére került. Mike Pompeo az Egyesült Államok 70. külügyminisztere. Forrás: CNN


Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó