Sertes féregtelenites
Állattenyésztés, állattartás A genetikai képesség gazdaságos kiaknázása az optimális mikroklímában tartott és biológiailag teljes értékű takarmánnyal ellátott hizlalt sertésektől csak akkor várható el, ha azok egészségesek. Így ökonómiai és állat jólléti értelemben az egészség fogalma alatt azt értjük, hogy az állat, az állatállomány a sertes féregtelenites képességnek megfelelően termel. A sertéstenyésztés koncentrált létszámú állattartási formája miatt az optimális környezeti feltétel biztosítása, amelyben az adott genetikai képesség érvényesülhet a leghatékonyabb állategészségügyi megelőzés mindazon betegségekkel szemben, amelyek összetett kóroktanúak, polifaktoriális eredetűek.
Ez vonatkozik a megkívánt változó környezethez jól alkalmazkodó tenyészállatokra, de különösen az állandó környezetet igénylő nagytermelésű hízó sertésekre. A legáltalánosabb és leggyakoribb sertés-egészségügyi probléma az optimális termelési feltételek hiányosságaiból eredő, így a szervezetet állandóan terhelő és károsító tényezők az ún. A zsúfolt tartás, a nem megfelelő mikroklíma, az etetési idők be nem tartása, a gyakori falkásítás miatti szociális rangsor-változások olyan halmozott káros hatások, amelyekre az állatok kóros viselkedési formákkal válaszolnak.
A tartós meleg, a hőstressz következménye az istálló ún. Ilyenkor az állatok a bélsárral, vizelettel szennyezett felázott kültakarójukon át befertőződhetnek a dugóhúzó alakú leptospirákkal vagy a gennykeltő baktériumokkal. Az istálló padozatán a bálsárral, vizelettel ürülő pathogén baktériumok koncentrációja nő, amely a sertéshízlalás során olyan recidiváló fertőző betegség állandósulásához vezethet, mint a sertésdysentéria.
Az ilyen környezetben, ha a padozat pasziánsz ékszerek a megfelelő a lábvégek kipálása vagy sérülése miatt gyakoribbak a fájdalommal járó lábvég betegségekből pl.
A nem megfelelő higiénia körülmény egyéb betegségek forrásai lehetnek, mint például az E. Amennyiben az egyszerre be- és egyszerre kitelepítés alapelv nem valósul meg egy telepen, az időszakos takarítás, tisztítás és fertőtlenítés, pihentetés elmaradása az istálló gyors biológiai elfáradásához vezet.
Ekkor olyan virulens baktérium törzsek elszaporodása, paraziták és vírusok koncentrált jelenléte jellemzi az istálló légterét, padozatát, felületeit, amelyek óhatatlanul az állatok egészségét veszélyeztetik.
sertes féregtelenites
A hőstressz önmagában is rontja a kanok és a kocák reprodukciós paramétereit, csökkenti a szoptató kocák étvágyat, tejtermelését. A nedves bőr felületen párologtatással és hővezetéssel fokozódik az állat hőleadása.
Milyen élősködők szaporodhatnak el a belekben és milyen tünetekkel járhatnak?
Ez kedvező is lehet a nyári időszakban, ezt használják fel a sertések ún. Sertésorbánc, orbáncos csalánláz. Éhesen mennek az etetőhöz, megtorpannak, turkálják, de nem esznek A téli időszakban viszont a nedves hideg hatására nő a fázás okozta megbetegedés.
A lehűlés csökkenti a nyálka- és savóshártyák helyi vérellátását, azok ellenálló-képességét huzattal társulva bélhurutot, kötőhártya gyulladást, orrhurutot, tüdő- és mellhártyagyulladást idézhet elő. A tartós relatív hideg az újszülött szopós malacok ún.
Az újszülött malacoknak fejletlen hőszabályozásuk és gyenge hőháztartásuk - szőrtelen, csupasz bőr, a kevés hőszigetelő bőralatti zsírszövet és a sertes féregtelenites raktározott glikogén sertes féregtelenites miatt biztosítani kell az optimális hőmérsékletet.
A hidegben összebújt malacok energiájuk nagy részét hőtermelésre fordítják, kezdetben mozgásuk, szopási kedvük gyengül, később nem képesek szopni, az állatok lehűlnek, perifériás keringésükben a vércukor koncentráció végzetesen lecsökken. Az alacsony vércukorszint remegést, idegrendszeri tüneteket okoz sokszor tévesen fertőző betegség lehetőségére gondolnak.
A stresszorok következményeként a társas együttélés egy másik kóros viselkedési jelensége az energiát pazarló és sérüléseket okozó verekedések állandósulása. Ennek legsúlyosabb következmény a falkán belül a kannibalizmus rossz szokásának a rögzülése.
Szabadforgalmú gyógyszerek / vény nélkül - Belső féreghajtók
A verekedésekből származó fedett hematomák és nyílt sérülések, sebek csökkent ellenállóképességű területek révén táptalajai és kapui lehetnek a gennykeltő baktériumoknak streptococcus- staphylococcus, corynebaktérium. Ilyen környezetben gyakran az Actinomyces pyogenes vérfetőzést, tüdő- és ízületgyulladást, az Actinomyces suis kocákban gennyes csecsbimbó, méhgyulladást idéz elő. A gennyesedéssel gyógyszerek a férgek számára 1 éves kortól kórkép gyógykezelés hiányában veszélyeztetheti az állat életét phelgmone, szepszismásrészt húsminőség rontó tényező lehet tályogképződés.
Itt kell megjegyezni, hogy fertőzött fiaztatókban, a nem csíraszegény körülmények között elletett kocák napos malacai köldökön keresztül is befertőződhetnek gennykeltő baktériumokkal, amelynek gyakori következménye a gennyes sok ízületgyulladás. A veszteség egyik forrása a gyógykezelhetetlen belső elvérzés miatti gyors elhullás porcelánfehér, anaemiás állatoka másik általánosabb probléma a szubklinikai formában jelentkező és visszatérő jellegű gyomorfekélyből származó termelés csökkenés.
A halmozottan jelentkező stresszorokhoz, az állat igényét ki nem elégítő környezethez való energiát igénylő állandó alkalmazkodás csökkenti az állatok immunválaszadó képességét is. Ennek magyarázata az, hogy az általános adaptáció során a gyenge, de állandósult sztesszorokra a szervezet a hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg neurohormonális tengelyben stresszvédő hatású mellékvesekéreg eredetű fokozott mértékű glükokortikoid hormon kortizol termelésével válaszol.
A kortizol stresszvédő hatása többek között a sejtosztódás csökkentésében nyilvánul meg. Ennek kedvezőtlen következménye az, hogy mind a nem specifikus fagocitákmind a specifikus immunválaszban lymphociták szereplő fehérvérsejtek száma és ezzel egyidejűleg a védekező lehetőségek is csökkennek.
Ha a legyengült immunválaszadó képességgel egyidejűleg az istálló levegőjének mikroflóra tartalma, porszennyezettsége, gázkoncentrációi ammónia, kénhidrogén, széndioxid sertes féregtelenites a kívánt mértéket, vagy a takarmány mikrobiológia fertőzöttsége kedvezőtlen gyakran légző- és, emésztőszervi tünetekkel járó istállójárványok alakulnak ki. Ilyen légzőszervi tünetekkel járó betegségek többek között a sertések torzító orrgyulladása, vagy a sertés enzootiás pneumoniája, valamint olyna emésztőszervi kórképek, mint a malacok enteropatogén E.
Ferde orr, torzító orrgyulladás. Az orrkagylók fertőző eredetű sorvadása miatt kialakuló elváltozás Sertés dizentéria: beesett hasú hízósertés.
A megbetegedett sertések héttel később érik el az értékesítési súlyt Sertes féregtelenites malackori, sok állatot érintő bőrgyulladások hátterében gyakran cirkovírus PCV2 fertőzöttség áll Hazánk éghajlati viszonyai között, a kukoricára alapozott sertéstenyésztésünk másik jelentős sertés-egészségüggyel is kapcsolatos általános problémája a takarmány - termesztésével, betakarításával és tárolásával összefüggő - penészgomba fertőzöttsége és az általuk termelt anyagcseretermékeik a hőstabil gombatoxinok, a mycotoxinok jelenléte.
Pigfen granulátum: rövidesen elérhető a háztáji sertésállományok orsóféreg elleni kezelésére!
A toxinból eredően ezek az anyagok kismolekulájúak, ezért a szervezet nem képes azokat felismerni, és immunválasszal ellenük védekezni. Sajnos ma még általánosan alkalmazható, hatékony gyógyszer sincs ellenük. A szervezet különféle szöveteiben felhalmozódhatnak, ezért a sertéshús és belsőség közvetve potenciálisan veszélyeztetheti az ember egészségét. Ez utóbbi, húsminőséget befolyásoló tényező miatt fontos közérdekünk, hogy olyan takarmánnyal etessük állatainkat, amely nem veszélyezteti, sem a sertés, sem az ember egészségét.
Az egyes gombatoxinoknak specifikus károsító hatásuk van. A sertéstenyésztéssel kapcsolatban ezek közül ki kell emelni szántóföldi penészgomba a Fusarium gombák által termelt F2 toxint.
A sertéstartás főbb állategészségügyi kérdései
Ez a kémiai szerkezetében ösztrogénszerű toxin a tenyész kocasüldőkben és a kocákban álivarzását idézi elő. Petesejt leválása nélkül ivarzási tünetek rontják az állomány szaporodásbiológiai mutatóit, valamint az egyszerre be- és kitelepítés rotációját veszélyezteti és boríthatja fel. Az utóbbi következményeként a telepen a korosztályok keveredése miatt emésztő és légzőszervi tünetekkel járó betegségek állandósulhatnak, az istállók kitakarításának, fertőtlenítésének, pihentetésének elmaradása az épület biológiai elfáradásához vezet, a koncentráltan jelenlevő megbetegítő képességű baktérium flóra és parazita fauna állandósul a telepen.
A másik szintén Fusarium által termelt toxin a T2 toxin. Ez a toxinféleség elsősorban az ellenálló képességet csökkenti, kedvezőtlenebb növekedési, tömeggyarapodási mutatókon túl ez a toxin gyakran a tenyésztés célkitűzést azért lehetetleníti el, mert a toxinnal terhelt takarmány halmozott felvétele sertes féregtelenites nőivarban a sertes féregtelenites és a méh sorvadása miatt az ivarzás elmaradása, anösztrusz, sertes féregtelenites kanokban csírahám károsítás miatt azospermiát idéz elő.
Pigfen granulátum: rövidesen elérhető a háztáji sertésállományok orsóféreg elleni kezelésére!
Újabb kutatások eredménye szerint a sertés hízlalási tüdővizenyőnek hátterében szintén Fusarium eredetű fumonizin B1 sertes féregtelenites van szerepe. Több fuzárium toxin felelős a sertések takarmány visszautasításáért, de a legkifejezettebb ilyen hatása a DON toxinnak van.
Számos más szántóföldi és raktári penészgomba toxinja ochratoxin, patulin vagy metabolitja különféle képen károsíthatják a sertes féregtelenites szervezetét, akár a vérképző stachyobotryotoxikózisakár a kiválasztó szervek károsításával máj- és vesekárosodásakár daganatkeltő cancerogén vagy magzatkárosító teratogén hatásukkal. A kis molekulájú, a szervezetben felhalmozódó, kumulálódó sejtkárosító mycotoxinok azért alattomosak, mert a legtöbb esetben nem okoznak specifikus tünetekkel járó, tömegesen jelentkező, heveny mérgezéseket.
A szubklinikai tünetekben azonban a vérképzőszervek károsítása révén csökkentik az állatok immunválaszadó képességét. Az immunhiány miatt a feltételhez kötött ún. Az immunválaszadás hiánya különösen veszélyes olyan esetekben, amikor az egyes fertőző betegségekkel szembeni védekezési lehetőség az állatok immunizálása, vakcinázása. Ilyenkor fordulhat elő az, hogy az egyes betegségekkel sertes féregtelenites vakcinázás nem vezet az állatok megfelelő immunológiai áthangolódásához.
A vakcinázás ellenére sertes féregtelenites kórokozó behurcolása esetén megbetegedhet az állatállomány. Ezzel sertes féregtelenites a szervezet számára a fokozott energia ellátás, az esszenciális zsírsavak és a zsírban oldódó vitaminok felszívódása.
A légszáraz ipari-abrakkeverékek szakszerűtlen tárolása a takarmány kémiai bomlásához, avasodásához vezet. Az avasodás kezdeti fázisában, oxigén jelenlétében a telítetlen kettőskötésű zsírsavláncok telítődnek és erélyes oxidáló, sejtkárosító peroxidok keletkeznek peroxidszám magas. Az idő előrehaladtával a csökkent tápanyagokat tartalmazó takarmányban a hosszú zsírsavláncok íz rontó aldehidekre és rövidláncú savakra esnek szét savszám magas.
A folyamat során a telítetlen kötéssel rendelkező biológiailag hatékony vegyületek is károsodnak, így a biológiai antioxidáns E-vitamin tokoferolvalamint a retinol, az A-vitamin.
Az A-vitamin, a hámvédő vitamin hiánya a szervezet nem specifikus védelmi képességét csökkenti. A bőr, a nyálkahártya helyi védelem hiányában a kórokozók számára átjárhatóbb lesz. Nő annak a lehetősége, hogy a nyálkahártyával bélelt szervrendszerekben légző- emésztő- húgy- és nemi szervek stb.
A hímivarban csökken a csírahám működése, az ondó spermium koncentrációja, a spermiumok életképessége, a nőivarban pedig a petefészek sárgatest termelése. A takarmány mikrobiológiai fertőzöttsége, szennyezettsége a bél szimbióta mikroflóráját károsítja.
Erre különösen akkor van meg a lehetőség, ha például az etetési idők be nem tartása sertes féregtelenites csökkent a gyomor sósav és pepszin termelése. A bélcsatornában élő baktériumok egyensúlyának felborulásával kóros bomlástermékek, toxinok biogén-aminok, endotoxinok képződnek, melyek fokozzák a bélperisztaltikáját. Ennek következménye, hogy a tápanyagok emésztése rendellenes helyen, a vastagbélben megy végbe diszpepszia.
A gyulladásos reakciók nélkül a vastagbélben lejátszódó erjedéses diszpepszia savanyú, rothasztó baktériumok jelenlétében pedig a rothadásos diszpepszia lúgos kémhatású hasmenéses tüneteket idéz elő.
Az intenzív környezetben tenyésztett, nagy növekedés erélyű szopós malacok vas szükséglete meghaladja a koca tejében lévő vas mennyiséget.
Ezért földalkáli hiányában, amennyiben vaspótlás is elmarad, kialakul a malacok vashiányos anaemiája.
Belsőleges féregtelenítő por sertések részére
A betegség megelőzéseként a malacokat egy hetes kor alatt vas kiegészítésbe kell részesíteni akár izomba, akár szájon át. Figyelembe kell venni, hogy a néhány hetes korban alkalmazott kelátokat képző vas károsítja a szervezet védekező mechanizmusát, mivel hatástalanítja komplementer rendszert, amely csökkenti a malacok ellenálló képességét. A D3-vitamin, kalcium Ca és foszfor P abszolult vagy relatív étvágytalanság, lázas betegség, bélgyulladás hiányai ebben az állatfajban is a csont szervetlen állományának a beépülését akadályozva a fejlődő szervezetekben angolkórt, kifejlett állatokban csontlágyulást idéznek elő.
A takarmány nem megfelelő homogenizálása esetén véletlenszerűen előfordulhat, hogy egy-egy állat nagy mennyiségű sót vesz fel. A sómérgezéses sertések az agyi ödéma és eosinophil sejtes beszűrődése miatt súlyos idegrendszeri tüneteket mutatnak. A sómérgezés különösen akkor fordul elő, ha az ivóvíz ellátás nem megfelelő vagy kifejezetten vízhiány van.
Az egészség fogalmának a másik, szorosabban véve az állategészségügyi megközelítése az a szempont, hogy a sertés, a sertésállomány a számomra fontos, előírt kórokozóktól sertes féregtelenites legyen.
A sertéstartás eredményességét befolyásoló parazitózisok - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
Ezek közé tartoznak a baktériumos és vírusos eredetű betegségek. A fertőzés terjedése történhet állatról állatra, ragályfogó tárgyakkal, széllel, eszközökkel vagy élő közvetítők légy, rágcsálók, egyéb háziállatok által. A fertőző betegségek a terjedési irány szerint vertikális szülőről utódra és horizontális állatról állatra lehetnek. Járványos jelleget akkor öltenek, amikor több állat betegszik meg egyidejűleg istálló járvány endémiaistállóról istállóra terjedve epidémiavagy akár földrészekre kiterjedve pandemia.
Mind a baktériumos, mind a vírusos fertőzéseket követően, a kórokozó fertőzési kapuban bőr, nyálkahártya - száj, bél, orr, húgy- és nemi szervek, csecsbimbó- "elszaporodik". Innen a véráram, a nyirokerek vagy az idegpályák mentén betörnek a szervezetbe. A kórokozók véráramba kerülve bacteriaemia, viraemia vérfertőzést okoznak. Az állat lázas, bőre hűvösebb, elesett, bágyadt, a vályú próbára nem reagál, szemei homályosak ebben a vérfertőzés státuszában az állat elhullhat vagy annak kiállása után a kórokozóra sajátos lappangási időt követően, a betegségre jellemző kórképet, tüneteket mutatja.
Ezek a bőr, a légző- az emésztő- a sertes féregtelenites a nemi- és mozgatószervi, valamint az idegrendszeri tünetek.
Milyen bajt okoznak a férgek?
A betegségek elleni védekezési mód és lehetőség függ az adott kórokozó pathogenitásától, megbetegítő képességétől. Más védekezési eljárás alkalmazható a feltétlen kórokozó, obligát pathogén baktériumokkal szemben, mint a feltételesen megbetegítő, fakultatív pathogén baktériumok esetén.
A feltétel nélkül sejtparazita vírusos betegségek esetében a mentességre való törekvés mellett a védekezés másik lehetősége a legyengített vagy elölt, szintetikus vagy rekombináns vakcinákkal történő immunológiai áthangolása szervezetnek az "utcai" kórokozóval szemben.
Mindenkor törekedni kell az állomány homogén immunstátusára, az állatok jó ellenálló képességére és megfelelő immunválaszadó képességére. Csak ilyen egyedektől, kocáktól várható el, hogy a környezet mikrobáira vagy a vakcinákra áthangolódva kolosztrumukkal megfelelő passzív védelmet adnak az élet első heteiben a malacaiknak.
Mivel az immunológiai áthangolódáshoz időre van szükség a vemhesség harmadik harmadában a kocasüldőt, kocát új környezetbe helyezni nem kívánatos. A hatályos állategészségügyi jogszabályok egyik fő célja az állat, a személy, a jármű forgalom szabályozásával, a nagy terjedési és nagy gazdasági sertes féregtelenites okozó és zoonozisos jellegű bejelentési kötelezettség pasziánsz szabályok eső betegségek fertőző ágenseinek a kiiktatása, illetve esetleges betegség fellépése esetén a felszámolás módjának leírása.
A baktériumok közül azokkal sertes féregtelenites, amelyek obligát pathogének, feltétel nélkül megbetegítő képességűek az emésztő- és légzőszervi tünetekkel járó sertéstífusz, a vetéléssel végződő brucellózis, leptospirózis a sertes féregtelenites mód a kórokozótól mentes állatállomány kialakítása és annak fenntartása.
Ennek feltétele az állategészségügyi jogszabályok, a személyhigiénia, a jármű és állatforgalmi, karanténozási szabályok, gyógykezelési eljárások és az egyszerre ki, egyszerre betelepítés "all in all out" maradéktalan betartása.
A fakultatív pathogén, feltételhez kötötten megbetegítő képességű baktériumok a sertés szervezetében különféle területeken élnek - az állat giardia trasmissione uomo, nyálkahártyáin, manduláiban, epehólyagjában, bélcsatornájában stb.
Ezek a kórokozók csak akkor idéznek elő megbetegedést, ha az állat, vagy valamely szervrendszerének a helyi ellenálló képessége csökken. Ilyen betegség a vérfertőzéssel, csalánlázas bőrtünetekkel járó és ritkábban idült formában jelentkező sertésorbánc. A légzőszervi tünetekkel járó betegségek sertes féregtelenites ide tartozik a sertes féregtelenites torzító orrgyulladása, a mycoplasma eredetű enzootias pneumónia, az Actinobacillus pleuropneumoniae okozta tüdőgyulladás, vagy a választott malacok haemophylus okozta szállítási betegsége.
Az emésztőszervi, hasmenéses tünetekkel járó betegségek közül az enteropathogén exotoxint termelő E. De ide tartozik a választást követően előforduló idegrendszeri tünetekkel, egyensúlyi zavarokkal járó haemolizáló E. Ezen betegségek ellen sertes féregtelenites összetett kóroktanúak a védekezési mód az alapvető higiéniai feltételek megteremtése és azok fenntartása, a rotáció rendszer az egyszerre betelepítés és kitelepítés üzemszerű működtetése és nem utolsó sorban az állat igényének a gazdaságos kiszolgálása.
