Prokontra.hu
Hírek és információk

Sírás lesz a vége – Egész biztosan így lesz, a pusztítás ütemét és méreteit látva ez immár aligha elkerülhető

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Most azonban egyelőre pont az a főpolgármester fenyegette meg ezekkel a szavakkal a fővárosi ellenzéki képviselőket, aki a budapestieket évtizedekre belekényszerítette a 3-as metró orosz szerelvényeibe.

Ezeket az elavult, minden kényelmet nélkülöző kocsikat más nyugati fővárosok polgármesterei ingyen sem vették volna át, hát még egy olyan korszerű metró áráért, mint amennyibe a két másik vonalon futó Alstom került. Tarlósnak nagy szerencséje van, egy jogállamban ez a Btk. 376. paragrafusa, nagy vagyoni kárt okozó hűtlen gazdálkodás: 5-10 év börtön. Persze, ahol a legfőbb ügyészt a Fidesz-bűnök és bűnözök védelmére tartják, ott Tarlós is biztonságban van. Rajtuk kívül viszont lassan senki más.

Az egészségügy nyilvánvalóan összeomlóban van, legutóbb a Péterfy kórház jelentette be, hogy május végéig orvoshiány miatt nem tudja ellátni az akut érsebészeti ügyeletet. Mivel Magyarországon összesen úgy hatvan érsebész maradt – már több a fideszes, mint az érsebész – ez sok száz beteget sodor közvetlen életveszélybe. (Érszűkület miatt levágott lábakból is háromszor annyi van nálunk, mint másutt az EU-ban). A hírekben pedig mind gyakrabban találkozni a működőképességük határára jutott kórházakról. Például a Honvéd kórházban több olyan osztály is működik, amely a minimálfeltételeknek sem felel meg, márpedig ebbe elkerülhetetlenül menthető állapotú emberek halnak bele.

A kormányt azonban nem érdekli az egészségügy, helyesebben az ember nem érdekli őket: az ő sorsuk, szenvedésük, kiszolgáltatottságuk, kétségbeesésük. Ezeket a szörnyeket kizárólag saját vagyoni gyarapodásuk érdekli, és valóban mindegyik irgalmatlan ütemben gazdagodik. Miközben a születésszám növelésére iszonyatos pénzért lényegében állami béranya programot hirdettek meg, az élőket tervszerűen gyilkolják, sorsukra hagyják, a magánegészségügybe kényszerítik, amit azonban a betegeknek csak egy kisebb része képes megfizetni. Csakhogy az élet-halálról döntő nagyműtétek továbbra is az elsorvasztásra ítélt és már valóban haldokló állami egészségügyben folynak. Ez népírtás, nincs rá más kifejezés.

Az, hogy Orbán a sportra, sportolókra elszórt iszonyatos pénzek mellett „engedélyezte” – az Index cikke szerint akár közepes magyar kézilabdázók is havi 10 ezer eurót kereshetnek, amin a dúsgazdag Svájcban csak hüledeznek –, hogy a Szépművészeti Múzeum 2.1 milliárdért megvegye Stuart Mária Henrietta portréját (Van Dyck festménye), nem más, mint a nyilvános szotyizás ellensúlyozása. Ah, édes kultúra, mily becses vagy nékem! Van Dyck egyébként akkor festette a képet, amikor a Stuart monarchia már a végét járta. Lehet, hogy a vétel rossz ómen az Orbán monarchiának is?

Csakhogy egy olyan eltartott, kitartott országnak, mint amilyen Magyarország, minden ingyen kapott eurót a jövőbe kéne fektetnie, s addig minél puritánabbul élnie. Például nem múzeumi értékekkel teletömött miniszterelnöki „munkahelyet” építtetni a Várban milliárdokért. Legalábbis addig, amíg a korszerű iparra, technológiákra, versenyképességre, oktatásra, egészségügyre fordított pénz nem kezd eredményeket hozni, már ha ezekre költene sokkal többet a kormány. Mert nekünk se lenne más út felfelé, minden sikeressé vált nemzet ezt az utat járta be. Csakhogy azokat az országokat épeszű és többnyire tisztességes politikusok irányították, és nem Fidesz-fajtájúak, akik nem csak kifosztják saját népüket, és többnyire haszontalan beruházásokra szórják el az eurómilliárdokat, hanem ráadásul ismét Moszkva csatlósává teszik Magyarországot.

Ennek a nemzeti tragédiának a legújabb állomása az idetelepülő orosz Nemzetközi Beruházási Bank nevű intézmény, amelynek Orbán egészen kivételesen szabad kezet adott. Íme: adó- és járulékmentesség, a magyar hatóságok által ellenőrizhetetlen bankszékház, a bank dolgozóinak korlátlan beutazási lehetőség, diplomáciai mentesség, teljes mentesség a magyar pénzügyi felügyeleti szervek és egyéb hatóságok ellenőrzései alól – ez állam az államban. Két teljesen fölösleges és méregdrága beruházás, Paks 2 és az orosz metrókocsik után most jön ez a „bank”, amely sokkal inkább lesz orosz kémközpont, az EU további aláásására létrehozott szervezet, mint bármi más. Ez már lényegében a függetlenségünk visszaadása egykori elnyomóinknak. Szaporodnak a jelei, hogy ismét Moszkvában hozzák a lényeges döntéseket, és hogy Putyin Magyarország tényleges ura, Orbán pedig csak a helytartója, annak viszont tökéletes.

Minden területen tart a rákként terjedő pusztítás, amelynek áttétjei immár a tudományos életre is áthúzódtak. Emiatt eddig több mint ezer tudós és kutató írta alá azt a levelet, amelyet az Akadémia szétbarmolása láttán küldtek a kormánynak, benne ezzel a vészjósló figyelmeztetéssel: „Az összes magyarországi egyetem és kutatóhely kutatási teljesítménye és potenciálja kívülállók számára meglepően rövid távon fog helyrehozhatatlanul széthullani.” A migráns maszlaggal tovább etetett Fidesz-hívők pedig hálásak minden újabb hazugságért, azok már a lelki szükségletükké váltak. Néhányukat régről ismerem, az évek során vak fanatikusok lettek, szinte vallási tébolyultak. Menthetetlenek, és miattuk az ország is.

Vajon előbb-utóbb teljesen belep, megfojt minket a keleti és felcsúti por, vagy felbukkan valaki és vele egy új politikai garnitúra, amely képes lehet a választók többségét maga mögé állítani? Kik lennének ezek, mit mondanának, amitől hosszú idő után esetleg én is megint odafigyelnék? Mert ezek a maiak most már mondhatnak bármit, az egyik fülemen ki, a másikon be. Rengeteg idejük volt kitanulni a politikát, de minden vizsgán csúfosan elbuktak. Ráadásul nem is kevesen közülük a Fidesznek dolgoznak. Ezért vagy azért, teljesen esélytelenek, 2022-ben többet tennék egy céllövőversenyen induló világtalanra, mint rájuk.

Ki lehetne az, akinek én is újra hinni tudnék? Aki Orbánék legyőzését ígérné? Ez alap, mindegyik ezt ígéri. Aki a jogállam visszaállítását ígéri? Talán mondja azt, hogy ő is lopna, rabolna? Aki több nőt akar magas pozícióba? Nálunk magukat a nőket sem érdekli ez. Aki igazságot, egyenlőséget, többkulcsos adót ígér? Hagyjuk ezt. Vagy állami bérlakásokat, alapjövedelmet mindenkinek? A szegénység megszüntetését? Felzárkózást? Az önkormányzati önállóság visszaállítását? Szavazzak arra, aki elszámoltatást ígér? Mind elhangzott már, mégsem állt mögéjük elég szavazó. És meg is értem őket, ellenzéki szónak nincs többé hitele, fedezete, annyi biztos nincs, mint tíz kiló ingyen krumplinak vagy egy fél disznónak.

Magyarország olyan hellyé vált, ahol a politikával kapcsolatos kifejezések már rég elvesztették eredeti jelentésüket. Mindenhol, az összes volt szocialista országban is van aktív politikai élet, mozgás, átrendeződés, vannak politikusi bukások, miniszterelnökiek is, vannak felemelkedések, rendre bukkannak fel új arcok és pártok, van potens ellenzéki média, vannak 1-5 százaléknál sokkal több szavazót vonzó ellenzéki pártok, van hatalommal szembeszállni hajlandó tömeg, a bűnt máshol büntetés követi… a politikai, társadalmi színtér egyedül nálunk bénult le teljesen. Még a rémálommá vált Venezuelában is van ütőképes ellenzék. Felfoghatatlan a hazai politikának ez a lényegében teljes elsorvadása, a politikai tér ilyen mértékű összeomlása.

Magyarország – egy 2010-ben még többpárti demokrácia -, ma politikai meddőhányó. Én magam is olyan mélynek látom a politikai osztály elrohadását, ezen belül az ellenzéki politizálás érdemi cselekvésképtelenségét – majdnem bejutottak a Suzuki gyárba!– hogy egy-két kivétellel egyik tagjáról sem hiszem el, hogy nem kizárólag a megélhetés miatt csinálja, nem csak azért ül a parlamentben, hogy eltarthassa a családját, a gyerekeit. De ez indítéknak, motivációnak, nap mint nap látjuk, Magyarországon a semminél is kevesebb. A szememben itt és most ellenzéki képviselőnek lenni nem tisztességes foglalkozás, akkor már inkább az egy Rákóczi téri lányé.

Akkor mégis ki, kik lehetnének képesek végre kiszorítani ezt a rablóhordát, megtörni Orbán egyeduralmát, abszolút hatalmát? Őszintén? Fogalmam sincs, csak azt tudom, hogy én kire szavaznék 2022-ben. Meggyőződésem, hogy Magyarországon belátható ideig pragmatikus pártprogrammal, legyen az akár a legkiválóbb is, nem lehet elég szavazót megnyerni. Bezárultak a fülek és az agyak. A szavazók egy töredékén kívül az ilyesmi már senkit nem érdekel. Engem sem. Nacionalizmusban Orbánék verhetetlenek, a szegénységet pedig majd „felszámolják” egy mázsa tűzifával. Akkor mi kelthetné fel az ellenzéki érzelmű szavazók figyelmét? Nem tudom, csak azt, hogy az enyémet mi.

Megmondom. Ha olyan új emberek jönnének, akik azt mondanák, hogy ők ingyen, legfeljebb minimálbérért vállalnák a parlamenti munkát: se benzinpénz, se lakhatási hozzájárulás, se utazási költségtérítés, se új laptop és telefon a parlament nyitónapján. „Nekünk semmit, nektek mindent”, ezzel kampányolnának. Egy ilyen csapat felkeltené az érdeklődésemet, és akkor elmennék a gyűléseikre és meghallgatnám a programjukat is, mert persze nem árt, ha az is van nekik. Hogy ez populizmus? Természetesen, és épp ezért hatna rám, az észérvek ma már leperegnek rólam. Túl sok itt a túl okos ember, miközben rezsiszilárdék száz IQ-val egy évtizede röhögve uralkodnak. Itt még talán a nyelvtudás is hátrány. Nekünk semmit, nektek mindent – ez nekem sokkal többet ígérne, mint az, hogy „visszaállítjuk a jogállamot”.

S hogy miből élnének ezek az emberek? Jogos kérdés, de nem tudom, ez az ő dolguk lenne, 2022-ig még van három év, addig elvben sok minden megtervezhető, kidolgozható. Egy ilyen vállalás nyilvánvalóan megszállottságot, szinte heroizmust követel, de épp ezért szavaznék azokra, akik mégis vállalják. Mert Magyarország azzá az abnormális hellyé vált, ahol Kósa Lali 83 éves anyukája egy választáson simán legyőzné az Akadémia bármelyik tudósát.

Bruck András

Vélemény:vélemény egy személynek, a saját nézőpontjából kiinduló elgondolása a dolgokról. A vélemény, mivel az az individuumtól, annak perspektívájától függő, ezért szükségszerűen szubjektív.” – wikipedia

A vélemény rovatunkban megjelenő cikkek semmilyen esetben sem tükrözik a szerkesztőségünk álláspontját. Küldjön be ön is egy véleményt a cikkek@prokontra.hu email címre.

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó