Prokontra.hu
Hírek és információk

Szelényi Iván: ha nincs demokratikus út, akkor vajon mi van?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Szelényi Iván szociológussal a 168 óra készített interjút. A beszélgetés apropója az volt, hogy a tavaly év végén kiadott Társadalmi Riportban megjelent Tóth István Györggyel közös tanulmányuk. Arra próbáltak választ adni, képződhet-e Magyarországon új arisztokrácia, új nemesség. Körbejárták azt is, hogy felváltja-e a szabad verseny rendszerét az öröklés és a járadékos kapitalizmus modellje.

A professzor elmondta, a kiindulópontjuk az volt, hogy az egyenlőtlenségek mérésénél túlságosan nagy figyelmet kap a „felső egy százalék”. Mondjuk Mészáros Lőrinc és társai. De a kedvezményezettek köre, akik piaci jövedelmen felül járadékhoz is jutnak, ennél jóval nagyobb. Az lehet akár a felső tíz vagy húsz százalék is:

“Az egyenlőtlenségek változásában az elmúlt hetven évben hatalmas hullámverések voltak. 1945 és 1975 között a társadalmi egyenlőtlenségek fokozatosan csökkentek, azóta viszont drámaian nőnek. A nemzetközi gazdaglisták gondozói beszámolóikat évtizedek óta azzal kezdik: a felső egytized százalék döbbenetes ütemben gazdagodik. Hogy ne legyünk köldöknézők, elővettük az amerikai adatokat is, és azt láttuk, hogy az Egyesült Államokban 1973-ban a legfelső egy százalékhoz jutott az összjövedelmek kilenc százaléka – ez ma 22 százalék.”

A szociológus kiemelte, a járadék olyan jövedelem, ami meghaladja a szabadpiaci versenyben elérhető jövedelmeket. Járadék többnyire abból ered, hogy a piaci versenyt az állam a kliensei érdekében erősen korlátozza. Ha, mondjuk, a közbeszerzések esetében az állam kizárja a versenyből klienseinek riválisait, az ily módon korlátozott versenyben a győztes kliens a megtermelt profit mellett járadékos jövedelemhez is juthat:

“A trafikbiznisz kicsiben jeleníti meg az efféle járadékjövedelmet. Minden, ami a versenyt korlátozza, egyfajta „járadékos kapitalizmus” irányába mutat.” /……/  ” Amíg Simicska jó kliens volt, profitján kívül egy csomó járadékhoz jutott. Amikor ezt a pozíciót elvesztette, már nem sok vagy éppen semmi esélye nem volt pályázatok nyerésére. Vagyonának egy részét – legalább a felét – pár éven belül el is veszítette. Járadék és járadékvadászat minden gazdaságban létezik. Az igazi veszély az, ha a járadékvadászat a gazdaság működésének döntő mechanizmusává válik.”

A döntő tényezőnek tartja, hogy a járadékból nyert jövedelmet nem szükségszerű hatékonyan befektetni. Elég, ha ráülsz. A szabad piacon működő tőkésnek a leghatékonyabban kell a tőkéjét befektetnie, különben kiesik a versenyből. A járadékos nem eshet ki. Urizálhat.  A Fidesz-kormány által bevezetett adó- és családtámogatási rendszer ezt a tendenciát erősíti:

“A választások üzenete egyértelmű. Miért szavaznék a Fidesz ellen, ha havi ötmillió a jövedelmem, és tizenhat százalékos adó a jutalom? Nehogy már jöjjön egy baloldali kormány, és hatvanöt százalékos jövedelmi adót vezessen be. A Fidesz adó-, társadalom- és gazdaságpolitikájának széles társadalmi bázisa van az uniós pályázatokon nyertes kliens multimilliárdosoktól a szerencsétlen közmunkásokig.”

Szelényi úgy látja, az úgynevezett felső tíz százalék is megosztott, és a magas jövedelműek között is akadhatnak nyugatosok vagy balosok. Az új arisztokrácia életformája, kultúrája nem alakult igazán ki Magyarországon. A rendszer és a vagyon átörökítésének kezdeténél tartunk. Az persze, hogy egyelőre nincs öröklési adó, szintén a magas jövedelműeket segít:

“Még nem tudjuk, hogy a külföldön tanuló diákok vissza fognak-e térni. Ha Magyarországon elég magas lépcsőn állnak, visszajönnek. Pontosan azt sem tudjuk, kicsodák, kiknek a gyermekei ők. Miközben Amerikában is egyre fontosabb az elit egyetemekre való bejutás. Az Egyesült Államokban a politikai hatalom közelébe sem kerülhet az, akinek nincs harvardi vagy más, elit egyetemről származó diplomája. Az elit újratermelődésében nyilván szerepet játszanak a magániskolák is.” / …/  “Magyarországon ilyesmi egyelőre nem működik, de ha félévente négymillió forint lesz a tandíj, meglátjuk, mi lesz az eredmény.”

Unikumnak tartja, hogy hazánkban a felső tíz százalékhoz vándorol az adókedvezmények 24 százaléka, míg az alsó tíz százalékhoz a kedvezmények egy százaléka jut el:

“Hatvanmilliárd megy a felső egytized zsebébe. Ezek után joggal gondolná az ember, hogy a családi adókedvezmény majd a szegényeket pártfogolja. Szó sincs róla. A családi adókedvezményeket a felső tíz százalék 38 százaléka szívja fel. Az alsó decilisnél ez 19 százalékos. Még a jóléti redisztribúción keresztül elosztott pénzek is inkább mennek a felső tíz százalékhoz.”

A tanulmányuk készítésekor az egyik legnagyobb bajuk az volt, hogy Magyarországon nincsenek új keletű mobilitás kutatások. Az amerikai eredmények egybecsengenek azzal, amit Magyarországról feltételeztek. A felső tíz százalékba bekerülni nehéz, onnan kiesni legalább olyan körülményes:

“Hajlamos vagyok úgy magyarázni, hogy alacsony egyenlőtlenségi szint mellett a társadalmat áthatja valami rendi szemlélet, nehéz benne mozdulni, nehéz előretörni. Ez a tanulmányunk legmegdöbbentőbb adata. A hozzánk hasonlóan egyenlő társadalmakban hatalmas a mobilitás, a magyarhoz hasonlóan alacsony mobilitást csak a világ legegyenlőtlenebb társadalmaiban, mondjuk Brazíliában tapasztalunk.”

Szelényi hisz a demokráciában, ezért másokkal ellentétben nem tartja kizártnak, hogy a jelenlegi rendszer normális választásokon is megbuktatható:

“2018-ban a választásra jogosultak egyharmadának egyik párt sem tetszett, és a szavazók 52 százaléka kormányváltást szeretett volna. A Fidesz ereje abban a két-hárommilliós bázisban van, amit részben anyagi érdekei, részben ideológiai preferenciái ehhez a kormányhoz kötnek. Amíg ennek nincs alternatívája, addig maradni fognak.” /……/ “Mert ha nincs demokratikus út, akkor vajon mi van?”

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó