Prokontra.hu
Hírek és információk

Trócsányi: Magyarország érdekét szolgálja a közigazgatási bíróságokról szóló javaslat

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Az igazságügyi miniszter értékelése szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját és Magyarország érdekét szolgálja.

Trócsányi László szerdán az Országgyűlésben a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat, illetve az annak hatálybalépéséről szóló előterjesztés összevont általános vitájában úgy értékelt, Magyarország jogtörténetének kiemelkedő eseménye ezen javaslatok tárgyalása, egyben a rendszerváltás adósságának törvényi szintű rendezése is az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése. A miniszter a 2020. január 1-jétől működő bíróságokról közölte, a közigazgatási bírók jogállása megegyezik a rendes bírókéval; mindenkit, aki jelenleg közigazgatási bíróként dolgozik, kérésére átvesznek az új bíróságokra. A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja, jogállását az alaptörvényen túl elsősorban a bírók jogállásáról szóló törvény szabályozza. A közigazgatási bíróságok bíráit a köztársasági elnök nevezi ki azon cselekvőképes, jogász végzettségű magyar állampolgárok közül, akik a feltételeknek megfelelnek.

Bíróság
Bíróság

Trócsányi László véleménye szerint a törvényjavaslat megteremti az esélyegyenlőséget a bírósági és nem bírósági pályázók között. Indokolt a jelenleginél sokkal szélesebb körben biztosítani – folytatta -, hogy a közigazgatási bíró – kérelmére – más állami szervnél beosztott bíróként közigazgatási tapasztalatot szerezzen.

Érték a bírói tapasztalat is – mondta, hozzátéve, kérelmére minden közigazgatási perben ítélkező bíró, bírósági titkár és a joggyakorlati idő legalább felét kitöltő fogalmazó a törvény erejénél fogva külön pályázat és válogatás nélkül átkerül a közigazgatási bíróságokra. A miniszternek ezzel kapcsolatban csak adminisztratív feladatai vannak – mutatott rá.

Trócsányi László megjegyezte, majdnem biztos benne, hogy valamennyi közigazgatási bíró átkéri magát az új szervezetbe.

Szólt arról is, hogy a tanácselnököt a törvény hatálybalépésének napjától mindkét bírósági szervezetben pályázat nélkül tanácselnöknek kell kinevezni. A bírósági vezetők létszáma a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnése miatt csökkeni fog, az elnökök és helyetteseik, valamint a kollégiumvezetők és helyetteseik megbízatása megszűnik, de javadalmazásuk változatlan marad az eredeti megbízatásuk lejártának időpontjáig. A bírói testületek alapvetően véleményező, javaslattevő és konzultációs feladatokat látnak majd el, elsősorban a bírói életpályával, a bírák előmenetelével összefüggésben és a bíróságok működésének garanciális jellegű kérdéseiben, például személyi kérdések, ügyelosztási rend, költségvetési források biztosítása.

Létrejön az összbírói értekezlet, a közigazgatási bírói tanács és országos szinten az Országos Közigazgatási Bírói Tanács. A valamennyi közigazgatási bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének lesznek jogkörei. Trócsányi László közölte, a miniszter igazgatási jogkörei kiterjednek a költségvetés közigazgatási bírósági fejezetére, a közigazgatási bírói pályázatokkal és bírósági vezetői kinevezésekkel kapcsolatos feladatokra, továbbá ezen bíróságok működéséhez szükséges statisztikai, infrastrukturális és informatikai feltételek biztosítására.

Kitért arra, hogy a miniszter személyi kérdésekben rendkívül korlátozottan dönthet, minden döntése nyilvánosság előtt zajlik.

Úgy összegzett, a közigazgatási bíróságok önálló igazgatásának modellje a bírói függetlenség és a hatalommegosztás elveinek tiszteletben tartásával olyan megoldásra törekszik, amellyel a miniszter a jelenlegi eszközeihez viszonyítva nagyobb mértékben tud a parlamentben felelősséget vállalni a közigazgatási bíróságok igazgatásáért.

Trócsányi László a törvény hatálybalépése előtti évet, 2019-et az átmenet évének nevezte. Ekkor választják meg a közigazgatási felsőbíróság elnökét, jövő év április 30-ig nyilatkozhatnak áthelyezésükről a bírók – részletezte. Hozzátette: bírósági vezetői pályázatokat csak azután lehet elbírálni, miután felálltak a bírósági testületek, de rövid idejű vezetői kinevezésekre szükség lesz.

A szakminiszter szerint a tervezett bírósági szervezeti és közigazgatási eljárási változások miatt kétséges, hogy a szervezet kizárólag az átvett bírókkal működképes lesz. Ennek érdekében még a közigazgatási bírósági szervezetrendszer felállítása előtt 2019. június 15-ig a betöltetlen álláshelyek felére pályázatot írnak ki – mondta.
Hozzátette: a betöltetlen álláshelyek másik felére legkorábban 2020-ban írhatnak ki pályázatot.

A miniszter a Közigazgatási Felsőbíróság esztergomi székhelyét a város történelmi hagyományaival indokolta, és reményét fejezte ki, hogy a döntéssel segítik a város fejlődését.

Emlékeztetett arra, közel harmincéves késéssel állítják most fel a csaknem hetven éve, a kommunista rezsim által megszüntetett önálló közigazgatási bírósági rendszert.

Jelezte azt is, a tagállamok többségében külön bíróságok ítélkeznek közigazgatási ügyekben.

A miniszter rögzítette, harminc éve elkötelezett a téma iránt, kandidátusi értekezése is erről szól, és elmondta, a javaslat előkészítését óriási munka előzte meg, kiemelkedő tudású és hitelességű jogászok vettek részt a kodifikációt előkészítő szakértői bizottságban.

Trócsányi László beszámolt arról is, hogy a javaslatról kikérte a Velencei Bizottság véleményét is és “nyugodt szívvel” áll a kritika elé, mert széles körű nemzetközi jogösszehasonlítást végeztek a törvényjavaslat megalkotása előtt és a legjobb gyakorlatok átvételére törekedtek.

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le semmiről

Akár ez is tetszhet

Ez a webhely sütiket használ a felhasználói élmény növelése érdekében. A Google sütikkel elemzi a honlap forgalmát, és szabja személyre a hirdetéseket. Az oldal böngészésével hozzájárul a sütik használatához. Elfogadom Több infó