Vektor által terjesztett paraziták, Vektor (járványtan)


A fertőzéstől való mentesítés A fertőző betegségek fogalma, a fertőzés forrásai, a fertőzés megeredésének a feltételei Fertőző infectiosus betegségeknek nevezzük azokat a bántalmakat, amelyeket alacsonyabb rendű kórokozók vírusok, baktériumok, gombák, paraziták magasabb rendű szervezetekben emberben, állatokban okoznak.

Lehetséges, hogy még nem hallott az ízeltlábú vektorokról? Ami ennél is rosszabb, különféle veszélyes betegségek kórokozóit olthatják át emberről emberre, állatról állatra sőt állatról emberre is. Az ízeltlábú élősködők terjesztette kórokozók által előidézett fertőző betegségek közé tartozik például a leishmaniózis és a Lyme-borreliózis, melyek emberben és kutyában is előfordulhatnak.

A paraziták okozta betegségeket könyvünkben nem tárgyaljuk, ezekkel a parazitológia foglalkozik. A fertőzés forrásai és a fertőződés módjai A fertőző betegségek kialakulásának két alapvető feltétele van, a fertőző anyag felvétele expozíció és a fertőződött szervezet fogékonysága diszpozíció.

A haszonállatok vektorral terjedő új betegségei

A fertőző anyag forrása — kevés kivételtől eltekintve — mindig fertőzött állat vagy ember, amelyből közvetlenül vagy a külvilág közvetítésével jutnak át a kórokozók az újabb fogékony gazdába. A fertőzött állat a kórokozót rendszerint különféle váladékaival bélsárral, vizelettel, nyállal, ondóval stb. Közvetlen átvitelen a két állat szöveteinek az érintkezése következményeként létrejött fertőzést értjük pl. Közvetett fertőzés alkalmával a beteg állat váladékaival fertőzött szennyeződött takarmány, ivóvíz, alom, talaj, por, eszközök, más állatok és az ember stb.

Lényegében közvetett fertőzés a kiköhögött permet cseppfertőzés útján aerogén úton terjesztett fertőzés is.

Élősködők (16) a 4 Oscar-díjas film szinkronos előzetese

Az aerogén fertőzés következményeként egyszerre sok állat betegszik meg és a fertőzés gyorsan terjed influenza, Haemophilus-fertőzések. Az férgek hardverkezelése fertőzés során a cseppecskék átmérőjétől függően a kórokozó bejuthat közvetlenül a tüdőalveolusokba 5 µm-nél kisebb partikuláka légcsőbe 5—10 µm közötti részecskék vektor által terjesztett paraziták már az orrüregben fennakad 10 µm-nél nagyobb részecskék.

A közvetett fertőzésátvitel speciális módja az ízeltlábú vektorok kullancsok, szúnyogok stb. Valódi vagy biológiai vektorokról beszélünk, ha az ízeltlábúban a kórokozó el is szaporodik.

Ilyen esetekben a kórokozó rendszerint transzovarialisan az utódokba is átjut, s a fertőzés az ízeltlábúakban nemzedékeken keresztül fennmarad pl. Ezzel szemben mechanikus vektorokról beszélünk, ha kórokozót az ízeltlábú a szájszerveihez tapadt vérrel, szövetnedvekkel mechanikusan viszi át anélkül, hogy az benne elszaporodna pl.

vereni készítmény helmintákhoz petesejt és parazitateszt

A fertőzésátvitel irányát tekintve lehet vertikális és horizontális. Vertikális átvitel esetén a szülőkről, többnyire az anyáról jut át a fertőzés az utódra. Ennek egyik módja a germinatív fertőzés, amikor az ivarsejtek fertőzöttek. Emlősökben germinatív fertőzés csak kivételesen fordul elő, mert a fertőzött csírasejtek rendszerint rövid idő alatt elpusztulnak, a madarakban viszont mind a különféle vírusok avian encephalomyelitis, fertőző bronchitis stb.

Gyakori a vertikális fertőzésnek egy másik változata, amikora magzat a méhenbelül, a placentán át fertőződik intrauterinalis vagy congenitalis, azaz méhen belüli vagyvilágra hozott fertőzés. Tágabb értelemben vertikálisnak tekintjük azt a fertőzést is, amikor az újszülött az anyjától a tej útján fertőződik szarvasmarha-leukosis, maedi-visna stb.

emberi kerekesférgek típusú férgek a paraziták tisztítása ellenségekkel

A horizontális fertőzés során a kórokozó az együtt tartott csoporttársakra terjed át direkt vagy indirekt úton. Azokat a fertőzéseket, illetve a következményükként kialakuló betegségeket, amelyeknek a kórokozói állatokról ideértve az emlősöket, madarakat, ízeltlábúakat stb.

A zoonosisokat járványtani jellegük alapján is csoportosítják. Az orthozoonosisok olyan fertőző betegségek, amelyek mind közvetlenül, mind pedig közvetve átterjednek állatról az emberre pl. A cyclozoonosisok olyan betegségek, amelyeknek a kórokozója valamilyen, többnyire ízeltlábú vektor közvetítésével terjed át állatról emberre kullancsencephalitis, Lyme-borreliosis stb. A metazoonosisok során a kórokozó sebfertőzés útján jut át az állatról az emberre sertésorbánc stb.

Végül a sapronosisok olyan betegségek, amelyek során a kórokozó nem az állatokból jut át az emberre, hanem az állat és az ember közös természeti forrásból talajból, természetes vizekből stb.

a férgek legnépszerűbb gyógyszere leopárd gyógyszer férgek számára

A kórokozó szervezetbe való bejutásának a helyét a fertőzés bemeneti kapujának mondjuk. Ez többnyire megfelel a természetes testnyílásoknak száj, orr, húgy- és nemi szervek vagy a tőgybimbócsatorna nyílása.

Támadnak az ízeltlábú vektorok!

Ilyenkor a fertőzési kaput orron át: intranasalis, szájon át: peroralis vagy a szervet emésztőszervi: enteralis, légzőszervi: respiratoricus jelöljük meg, amelybe a kórokozó behatol, esetleg a közvetítés módjára utalunk levegővel: aerogén, takarmánnyal: alimentaris, nemi érintkezéssel: sexualis, a tőgy bimbócsatornáján át: galactogen stb. Behatolhat azonban a kórokozó a szem kötőhártyáján át conjunctivalisan vagy a bőrön át percutan is.

Ez utóbbi a test hatékony védőtakarója, de ha sebzések megszakítják folytonosságát vagy nedvesség miatt fellazul a hámréteg, a kórokozók számára átjárhatóvá válik. A bőrön át megy végbe a vérszívó ízeltlábúak közvetítette fertőzés is.

Ezek vérszívás alkalmával juttatják a kórokozót pl. Az egyes kórokozók változatos kapukon át juthatnak a szervezetbe, de a fertőzési kapu gyakran meghatározó jelentőségű a betegség kialakulása szempontjából: pl.

Parazitológia

Az arbovírusok és a legtöbb Rickettsia faj bőrön át jut be a szervezetbe. Előfordulhat, hogy egy fertőzésből kigyógyult szervezet ugyanazzal a kórokozóval újrafertőződik reinfectio vagy eltokolt gócból kiszabaduló kórokozó idéz elő további folyamatot exacerbatio. Másodlagos szekunder fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozóval fertőzött szervezetben később más kórokozó is megtelepszik, és e két fertőzés a betegség kialakításában együttesen vesz részt.

Gyakran észleljük, hogy elsődleges vírusos fertőzést másodlagosan baktériumos fertőzés követ. Kórtani értelemben ilyenkor szövődmény komplikáció kialakulásáról szólunk.

  1. Ascaris tojás fénykép mikroszkóp alatt
  2. Cernagiliszta ellen
  3. A bluetongue-vírus os behurcolása és Észak-Európában való gyors szétterjedése, a közelebbi múltban ben pedig a Schmallenberg-vírus megjelenése drámai mértékben megváltoztatta a vektorral terjedő betegségekről, illetve az általuk az európai haszonállat-állományokra jelentett fenyegetésről alkotott jelenlegi felfogásunkat.
  4. Termékeinek segítségével a Ceva is harcol azon betegségek terjedése ellen, amelyek kórokozói vadon élő vagy háziállatok közvetítésével fertőzhetik az embert.
  5. prokontra.hu - Támadnak az ízeltlábú vektorok!

Ez utóbbi esetben, a másodlagos, szövődményt okozó baktérium gyakran már a vírusos fertőzést megelőzően, epifitaként jelent volt a nyálkahártyák felületén pl.

Kevert fertőzésről akkor beszélünk, ha több különféle kórokozó baktérium, chlamydia, vírus stb. A kórokozónak a szervezetbe való bejutása nem feltétlenül okoz betegséget. A fertőzés megeredése, azaz a fertőző betegség kialakulása számostényezőtől függ, így egyebek mellett a bejutott kórokozó fajától, virulenciájától, mennyiségétől, a bejutás helyétől és módjától, a gazdaszervezet részéről pedig az állat fajától, korától, ellenálló képességétől stb.

hogyan kezelik az élősködők az árpát a helminthiasis kezeli

Végül a fertőző betegségek megeredését, lefolyását, a beteg és az elhullott állatok számát stb. A kórokozó és a gazdaszervezet viszonya Az emlősök és a madarak, eltekintve a germinatív és az intrauterinalis fertőzés eseteitől, sterilen csíramentesen születnek, de a különböző mikrobák bejutása az újszülött szervezetébe már a születéskor megkezdődik.

A születést vektor által terjesztett paraziták az emésztőcsatornában, a légutakban, a húgy- és nemi utakban, valamint a bőrön kialakul az ún. Ez utóbbi főleg baktériumokból áll, de velük együtt bejutnak a szervezetbe különféle vírusok, gombák és paraziták is. A szervezet normál mikroflórája néhány hét alatt kialakul, az élet során pedig csak lassan és vektor által terjesztett paraziták változik.

A normál mikroflórára a szervezetnek tulajdonképpen nincs szüksége, vektor által terjesztett paraziták a császármetszéssel elvett és csíramentes viszonyok között tartott és nevelt állatok izolált körülmények között tartva általában gyorsabban és jobban fejlődnek, mint a hagyományos körülmények között nevelt társaik. Konvencionális körülmények között tartott állatokban azonban a normális mikroflóra kialakulása hozzájárul pl.

A baktériumok és a gazdaszervezet viszonya lehet parazitizmus élősködésamikor a mikroba a gazdaszervezettől annak károsításával hasznot húz pathogen mikrobáklehet kommenzalizmus, amikor a mikrobák tápanyagaikat a gazdaszervezetből nyerik, de azt láthatóan nem károsítják pl. Pathogenitas és virulencia. A baktériumoknak csak egy része kórokozó, többségük ártalmatlan, saprophyta. A kórokozók egy része obligát feltétlen pathogen, vannak azonban olyan baktériumok is, amelyek rendszerint jelen vannak a légutak vagy az emésztőcsatorna nyálkahártyáin, de betegséget csak akkor idéznek elő, ha a gazdaszervezet ellenálló képessége valamilyen okból csökkent.

Ezek a fakultatív feltételesen pathogen baktériumok. A kórokozó képesség mindig csak egy adott mikroba és a gazda viszonyában érvényes. A kórokozókgazdaspektruma ugyanis tág határok között változik. Vannak széles gazdaspektrumú euryxen kórokozók, amelyek számos fajt képesek megbetegíteni pl.

Bacillus anthracis vagy aveszettség vírusamások gazdaspektruma viszont szűk stenoxen kórokozókcsupán egy vagy néhány fajt pl. A kórokozók támadóképességének a foka, azaz a virulencia, tág határok között változik.

Vektor (járványtan)

A különböző baktérium- és vírustörzsek között vannak magas virulenciájú, mérsékelten virulens és gyakran avirulens változatok is. Vektor által terjesztett paraziták virulenciát számos tulajdonság befolyásolja. A vírusok pathogenitasát meghatározó és a virulenciáját befolyásoló sajátságokról egyelőre igen keveset tudunk. Egyes gének hiánya, illetve defektje pl. A virulencia foka kísérleti állatok fertőzésével határozható meg. A kapott érték csak arra az állatfajra és kórokozóra vonatkoztatható, amelyre nézve meghatározták.

A minimális letalis dózis MLD a vizsgált kórokozónak az a legkisebb mennyisége, amely az adott kísérleti állatot még megöli. Mivel a kísérleti állatok egyedi ellenálló képességében jelentős különbségek vannak, a virulenciát egy-egy állatcsoport igénybevételével határozzuk meg. A kórokozók virulenciája változhat.

A virulencia rendszerint csökken. A virulenciacsökkenés létre jöhet spontán, de a kórokozók számára az optimálisnál magasabb vagy alacsonyabb hőmérsékleten, különféle vegyszereket baktériumoknál festékeket, antibiotikumokat, vírusoknál nukleinsav-analógokat stb.

A virulenciacsökkenés bekövetkezhet a kórokozók örökletes anyagában létrejött változások mutációk, hosszabb génszakaszok kiesése stb. A genotípusos változások rendszerint tabletták felnőtteknek helmintákhoz populációnak csak néhány egyedét érintik, ezek izolálásával szerencsés esetben genetikailag stabil, gyenge virulenciájú vagy avirulens változatok nyerhetők, amelyek alkalmasak vakcinák előállítására.

A virulencia fokozódhat is. Természetes viszonyok között ez többnyire látszólagos. Fogékony állatokban passzálódó populációkban ugyanis a legvirulensebb példányok szaporodnak el, és ez a populáció egészére nézve a virulencia fokozódását jelenti. Az utóbbi években azonban tapasztalatok vannak arra, hogy egyes vírusfajokban pl. A genetikai anyag mesterséges megváltoztatásával, új tulajdonságokat hordozó DNS bevitelével mind az egyes baktériumtörzsek, mind pedig az egyes vírustörzsek virulenciája fokozható.

Az ilyen, fokozott virulenciájú változatok azonban természetes viszonyok között a szerzett tulajdonságokat többnyire hamar elvesztik. A vírusok és a gazdaszervezet kölcsönhatására a baktériumoknál elmondottak nem érvényesek.

Mivel a vírusoknak nincs önálló anyagcseréje, replikációjuk során a gazdaszervezet sejtjeire vannak utaltva, a vírushordozás kifejezetten káros vagy legjobb esetben közömbös orphan, árva vírusok a gazdaszervezetre.

A vírusok, mint obligát sejtparaziták, szaporodásuk során akkor is vektor által terjesztett paraziták a gazdasejt anyagcsere-folyamatait, ha az nem nyilvánul meg a szervezet klinikai tünetekkel járó megbetegedésében vagy egyes szervek kóros elváltozásában. A fertőzés megeredését a kórokozó faján és virulenciáján kívül befolyásolja a bejutott kórokozó mennyisége, a bejutás módja és helye is. Az obligát pathogen Bacillus anthracisból elég néhány spóra bejutása a fogékony szervezetbe, míg pl.

Vírusok esetén vektor által terjesztett paraziták szükség van bizonyos mennyiség felvételére a fertőzés megeredéséhez. A fertőzés megeredése szempontjából optimális, ha a kórokozó közvetlenül a neki megfelelő szövetekbe jut pl. Annak eldöntésére, hogy egy baktérium az adott betegség kórokozójának tekinthető-e, elsőként Henlemajd ezeket kiegészítve Koch fogalmazott meg kritériumokat Henle—Koch posztulátumok.

Vektor által terjesztett paraziták szerint egy baktérium akkor tekinthető egy betegség okozójának, ha az adott baktérium a betegek szervezetében következetesen kimutatható, tiszta tenyészetben onnan izolálható és az izolált kórokozóval a betegség előidézhető.

Nagy László, infektológus Noha a leishmaniasis kórokozói nem okoznak az influenzavírushoz hasonlóan robbanásszerűen terjedő járványokat, de ez a betegség a WHO becslése alapján a világon mintegy millió embert veszélyeztet.

Később ezeket a szabályokat a vírusok okozta fertőző betegségekre is igyekeztek alkalmazni. A fertőző betegségek ma ismert változatossága mellett azonban ezek a szabályok nem minden esetben érvényesíthetők. A feltételesen pathogen kórokozók csak hajlamosító hatások alatt álló állatokat betegítenek meg, és egyes vírusokkal adenovírusokkal, reovírusokkal stb.

A gazdaszervezet védekezése Ahhoz, hogy fertőző betegség jöjjön létre, szükséges, hogy a kórokozó mikroba fogékony gazdaszervezetbe jusson és azt kisebb-nagyobb mértékben károsítsa.

A leishmaniasis és tünetei - A mediterrán térségbe utazóknak

Bizonyos kórokozók iránt csak meghatározott fajok egyedei fogékonyak, mások pedig nem. Az utóbbiak fajuknál fogva ellenállóak rezisztensek. A fajhoz kötött ellenálló képesség ma még nem tisztázott, örökletes sejtreceptor-tulajdonságok függvénye ilyen alapon rezisztens pl. Ez az ellenálló képesség abszolút, a fogékonyság teljes hiányát jelenti.